Csak a nagyvárosokon segít az iparűzési adó

Az önkormányzatok életében a helyi iparűzése adó (hipa) abszolút és relatív értelemben is kiemelkedően fontos. Az adónemből származó bevétel hat év alatt másfélszeresére növekedett és 2018-ban elérte a 700 milliárd forintot. Ez majdnem kétszer annyi, mint a központi költségvetés társasági adóból származó összes bevétele. Ezzel párhuzamosan a szektor gazdálkodásán belüli súlya is emelkedett és tavaly már az önkormányzatok összes adóbevételének majdnem a 80 százaléka a helyi iparűzési adóból származott, a központi költségvetésből érkező támogatásokat is figyelembe véve pedig 20-25 százalék a hipa aránya.

A helyi iparűzési adó GDP-hez viszonyított arány ugyanakkor nagyjából változatlanul 1,7 százalék körül alakult az elmúlt években, ami azt is jelenti, hogy az államháztartás összes adóbevételének mintegy 4 százaléka származik ebből a forrásból.

1. ábra: A helyi iparűzési adóból származó éves összes bevétel

Forrás: EUROSTAT

A hipa alapvetően forgalomra kivetett adó, és az a különlegessége, hogy az adóalapja szélesebb, mint a társasági adóé. Ennek az az oka, hogy a nettó árbevételből a taóhoz hasonlóan – más kisebb tételek mellett – levonható az anyagköltség, illetve az eladott áruk beszerzési értéke, a bérköltség azonban nem. Emiatt ez arányosan nagyobb terhet jelent azokban az ágazatokban (különösen a szolgáltatások körében), ahol több embert foglalkoztatnak. Az adóalap mellett az adóalanyok köre is szélesebb, alapszabály szerint a kisvállalati adók alanyai is kötelesek a helyi iparűzési adó fizetésére.

Az adó mértékéről a helyi önkormányzatok dönthetnek a törvény által megszabott 0 és 2 százalékpont közötti intervallumon belül. A 3155 települési önkormányzat közül a 2019-es adatok szerint 1581 településen 2 százalék volt az adókulcs, 1286 településen pedig ennél kisebb. Ezen belül nagyjából 800 helyen 1,5 és 2 százalék közötti az adókulcs, fele ennyi településen 0,5 és 1 közötti, míg a többi helyen fél százaléknál kisebb – derül ki a Magyar Nemzeti Bank nemrég megjelent Költségvetési jelentés című kiadványában található összeállításból.

A Magyar Államkincstár adatai alapján készült elemzésben a szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy a bevételek eloszlása az önkormányzatok között nem egyenletes. 2017-ben 81 település kapta meg a helyi iparűzési adó 80 százalékát, miközben ezeken a helyeken él a magyar lakosság közel 50 százaléka. Budapest önmagában a teljes bevétel 37-38 százalékát teszi zsebre. Egy néhány évvel ezelőtt publikált KSH-s összesítés szerint a hazai nagyvárosok közül 2016-ban a legtöbb helyi iparűzési adót (21,9 milliárd forintot) Győrött szedték be, a dobogó második és harmadik helyére pedig Székesfehérvár (15,2 milliárd forint) és Debrecen (12,1 milliárd forint) állhatott. A megyei jogú városok közül Salgótarján (1,2 milliár forint), Hódmezővásárhely (1,8 milliárd forint) és Érd (2 milliárd forint) kapta a legkevesebbet.

Az ötezer fő alatti települések lakossága a teljes népesség 32 százalékát teszi ki, a hipa-bevételekből származó részesedésük azonban alig haladja meg a 10 százalékot. A népességarányos megoszlástól vett eltérés egyik oka, hogy a bevételek a több vállalatnak telephelyet adó közép- és nagyvárosokban képződnek, miközben azok vonzáskörzetének települései a központi településre ingázó munkavállalók révén előállított javak adóztatásának hatásából nem részesülnek – mutatnak rá az eloszlás sajátosságaira a jegybank szakértői.