Csak a nagyvárosokon segít az iparűzési adó

Szerző: TGCs
Dátum: 2019. október 28.
Címkék: , , ,
Rovat:
A helyi önkormányzatok finanszírozásában különösen fontos szerepet játszó iparűzési adó 80 százalékán összesen 81 település osztozik, a maradékon több mint háromezer. Budapest viszi a bevétel harmadát, a megyei jogú városok közül Győr és Székesfehérvár szedi be a legtöbb iparűzési adót.

Az önkormányzatok életében a helyi iparűzése adó (hipa) abszolút és relatív értelemben is kiemelkedően fontos. Az adónemből származó bevétel hat év alatt másfélszeresére növekedett és 2018-ban elérte a 700 milliárd forintot. Ez majdnem kétszer annyi, mint a központi költségvetés társasági adóból származó összes bevétele. Ezzel párhuzamosan a szektor gazdálkodásán belüli súlya is emelkedett és tavaly már az önkormányzatok összes adóbevételének majdnem a 80 százaléka a helyi iparűzési adóból származott, a központi költségvetésből érkező támogatásokat is figyelembe véve pedig 20-25 százalék a hipa aránya.

A helyi iparűzési adó GDP-hez viszonyított arány ugyanakkor nagyjából változatlanul 1,7 százalék körül alakult az elmúlt években, ami azt is jelenti, hogy az államháztartás összes adóbevételének mintegy 4 százaléka származik ebből a forrásból.

  1. ábra: A helyi iparűzési adóból származó éves összes bevétel

Forrás: EUROSTAT

A hipa alapvetően forgalomra kivetett adó, és az a különlegessége, hogy az adóalapja szélesebb, mint a társasági adóé. Ennek az az oka, hogy a nettó árbevételből a taóhoz hasonlóan – más kisebb tételek mellett – levonható az anyagköltség, illetve az eladott áruk beszerzési értéke, a bérköltség azonban nem. Emiatt ez arányosan nagyobb terhet jelent azokban az ágazatokban (különösen a szolgáltatások körében), ahol több embert foglalkoztatnak. Az adóalap mellett az adóalanyok köre is szélesebb, alapszabály szerint a kisvállalati adók alanyai is kötelesek a helyi iparűzési adó fizetésére.

Az adó mértékéről a helyi önkormányzatok dönthetnek a törvény által megszabott 0 és 2 százalékpont közötti intervallumon belül. A 3155 települési önkormányzat közül a 2019-es adatok szerint 1581 településen 2 százalék volt az adókulcs, 1286 településen pedig ennél kisebb. Ezen belül nagyjából 800 helyen 1,5 és 2 százalék közötti az adókulcs, fele ennyi településen 0,5 és 1 közötti, míg a többi helyen fél százaléknál kisebb – derül ki a Magyar Nemzeti Bank nemrég megjelent Költségvetési jelentés című kiadványában található összeállításból.

A Magyar Államkincstár adatai alapján készült elemzésben a szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy a bevételek eloszlása az önkormányzatok között nem egyenletes. 2017-ben 81 település kapta meg a helyi iparűzési adó 80 százalékát, miközben ezeken a helyeken él a magyar lakosság közel 50 százaléka. Budapest önmagában a teljes bevétel 37-38 százalékát teszi zsebre. Egy néhány évvel ezelőtt publikált KSH-s összesítés szerint a hazai nagyvárosok közül 2016-ban a legtöbb helyi iparűzési adót (21,9 milliárd forintot) Győrött szedték be, a dobogó második és harmadik helyére pedig Székesfehérvár (15,2 milliárd forint) és Debrecen (12,1 milliárd forint) állhatott. A megyei jogú városok közül Salgótarján (1,2 milliár forint), Hódmezővásárhely (1,8 milliárd forint) és Érd (2 milliárd forint) kapta a legkevesebbet.

Az ötezer fő alatti települések lakossága a teljes népesség 32 százalékát teszi ki, a hipa-bevételekből származó részesedésük azonban alig haladja meg a 10 százalékot. A népességarányos megoszlástól vett eltérés egyik oka, hogy a bevételek a több vállalatnak telephelyet adó közép- és nagyvárosokban képződnek, miközben azok vonzáskörzetének települései a központi településre ingázó munkavállalók révén előállított javak adóztatásának hatásából nem részesülnek – mutatnak rá az eloszlás sajátosságaira a jegybank szakértői.


Kapcsolódó cikkek:


NAV: átmeneti fizetési nehézség esetén célszerű csődvédelmet kérni
2020. március 31.

Ha a gazdálkodószervezet átmeneti fizetési nehézséggel küzd, és más hitelezőknek is tartozik, azonban gazdasági helyzetét tekintve van reális esélye annak, hogy idővel gazdálkodását rendbe tudja hozni és képes lesz tovább működni, indokolt lehet csődvédelmet kérnie - hívja fel a figyelmet az adóhatóság a honlapján.

NAV: fizetési kötelezettség fizetés nélküli szabadságnál
2020. március 31.

Ha a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van, szünetel a biztosítási jogviszonya, ezért - ha más jogcímen sem jogosult az egészségügyi szolgáltatásra -, a fizetés nélküli szabadság első napjától egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, amelynek összege idén havonta 7710 forint, naponta 257 forint - hívja fel a figyelmet a NAV.

Tállai: négyhavi járulékot nem kell befizetnie a cégeknek
2020. március 31.

A globális koronavírus-járvány miatt kialakult krízishelyzetnek leginkább kitett szektorok azonnali segítséget kaptak a kormánytól a magyar gazdaság és a munkahelyek védelme érdekében - nyilatkozta Tállai András, a Pénzügyminisztérium (PM) parlamenti államtitkára.

Jogszerű a kiskereskedelmi különadó is
2020. március 31.

Az EUB döntése értelmében nem minősül a külföldi tulajdonban lévő kiskereskedelmi vállalkozások hátrányos megkülönböztetésének a progresszív kiskereskedelmi különadó alkalmazása.