Csak óvatosan az egyszerűsített nyilvántartással

Szerző: Kertész Gábor
Dátum: 2017. május 16.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hatályos jogszabály [22/2009. (X. 16.) PM rendelet] szerint a transzferár nyilvántartás három formában készíthető el: Közös nyilvántartás, Önálló nyilvántartás és ún. Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartása. Ez utóbbi nevezik sokan csak egyszerűsített nyilvántartásnak. Egyszerűsíti a vállalkozások életét, de ahogy lenni szokott, sok dologra kell figyelni. Cikkünkben ezeknek a feltételeknek járunk utána.


50 millió Ft éves ügyletérték alatt nem kötelező transzferár nyilvántartást készíteni. Korábbi cikkeinkben már felhívtuk a figyelmet az ebben a mentességben rejlő kockázatra (nettó összegről van szó, az értékbeli határnak szokásos piaci áron kell érvényesnek lennie, bizonyítás teher). Ráadásul, ez a teljes mentesség nem mindig létezett, a dokumentációs kötelezettségről szóló szabályok bevezetését követően évekig ún. egyszerűsített nyilvántartást kellett készíteni a 50 millió Ft alatti ügyletekről is. Vagyis ha egy cég kapcsolt vállalkozásának engedélyt adott arra, hogy néhány oldalt lemásoljon a cég fénymásolóján, köztük máris tranzakció jött létre, amelyről a megfelelő dokumentációt le kellett gyártani.

Ez a rengeteg papírmunkával járó, adóellenőrzési szempontból felesleges gyakorlat aztán kikerült a törvényből, jött helyette azonban más az egyszerűsített nyilvántartások világába. Az igazi hozzáadott értéket nem jelentő, inkább támogató jellegű szolgáltatások (pl. könyvelés, IT, egyéb adminisztratív szolgáltatások) csoporton belüli nyújtása általános a cégcsoportoknál. Minek fenntartani több egységet, ha egyfajta tevékenységet a csoporton belül központosítva is el lehet megfelelően látni? Ha azonban ez történik, akkor máris ügylet jön létre kapcsolt vállalkozások között, amit transzferár dokumentációval kell alátámasztani, ha a teljesítés értéke az 50 millió Ft-ot meghaladja. Ha azonban egy rutin-tevékenységről van szó, aminek az árazása sem egy ördöngősség, hiszen ezeket a tevékenységeket leggyakrabban költség-alapon nyújtják, egy minimális, max. 10%-ot meg nem haladó haszonnal megfejelve, minek a bonyolult bizonyítási eljárás?

 

Ezt a vállalkozásokat megint feleslegesen terhelő adminisztratív túlzást enyhítette az Európai Bizottság ajánlása, amelyet a magyar szabályozás hamar beemelt a dokumentációkészítésről szóló rendeletbe. Ezek szerint, amennyiben csoporton belüli rutin-jellegű szolgáltatás nyújtásáról van szó és az ügylet megfelel kb. 10 kritériumnak, akkor egy nagyon egyszerű, néhány mondatos nyilvántartással letudható a kötelezettség.

Ez nagy könnyebbséget jelent, ám megint érdemes körültekintően eljárni, mert ha kiderül, mégsem lehetett volna egyszerűsített nyilvántartást készíteni, akkor az hiányos dokumentációnak fog minősülni, akár 2 milliós mulasztási bírságot is maga után vonva. Lássuk tehát, hogy hol van a kutya elásva!

  • 1. A szolgáltatásnyújtás nettó értéke nem haladhatja meg a 150 millió Ft-ot. Ebben az esetben is érvényes az a szabály, hogy a küszöbértéknek szokásos piaci áron kell megfelelni, nem elég egyszerűen a számlázott összeget figyelembe venni.
  • 2. Csak és kizárólag azok a szogáltatások minősülhetnek „alacsony hozzáadott értékű”-nek, amelyek szerepelnek a vonatkozó rendelet mellékletének felsorolásában. A jogszabály tehát taxatív, mérlegelésre, ötletelésre nem ad lehetőséget. Ez ugyanakkor segítség is, hiszen a felsorolt szolgáltatás-típusok viszont biztosan annak minősülnek (persze a teljes feltételrendszer teljesítése esetén).
  • 3. Hiába kategorizálnánk a szolgáltatást ide, ha az árképzés mögött nincs, vagy nem megfelelő a módszertan. Csak akkor van ugyanis esély az egyszerűbb dokumentálásra, ha az árképzés a költség és jövedelem módszer elvét követi. Ha nem így áraztunk, akkor le kell folytatni az e módszer szerinti elemzést (vagyis az egyszerűsítés már el is tűnt) és ha kiderül, hogy e metódus mentén már nem is szokásos piaci ár lenne az alkalmazott ár, az ügylet kikerül a kategóriából. 
  • 4. Még akkor sem dőlhetünk hátra, ha a költség és jövedelem módszerrel került az ár kialakításra, ugyanis ebben az esetben is van még további feltétel: a bruttó haszon (jövedelem) 3-10% legyen. Ha nem, kezdhetjük részletesen magyarázni a profitot.
  • 5. A végére az egyik legfontosabb, a fogalmak közé „elrejtett” kritérium: amennyiben a nyújtó fél a szolgáltatást főtevékenységként nyújtja, már semmi nem számít: a szolgáltatás definíció szerint nem minősülhet alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásnak (hiába az egyébként), ami a nyújtó főtevékenységének számít.

A fenti felsorolás nem teljes, csupán a legfontosabbakat emeltük ki.

Felhasznált jogszabályi helyek, tájékoztatók:
A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009 (X.16.) PM rendelet 6. §, 8. §

A cikk szerzője Kertész Gábor, az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek:


NAV: az adózón múlik, megbírságolja-e az adóhatóság
2018. augusztus 17.

Augusztustól az adózó magatartásán múlik, kap-e bírságot a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) az elmulasztott, késedelmes vagy hibás online számlaadat-szolgáltatás miatt; ha minden tőle telhetőt megtett az adatszolgáltatás teljesítése érdekében, akár mentesülhet is a szankció alól - hívta fel a figyelmet az adóhatóság pénteken.

Varga: az online számlázással jelentősen csökkenhet az adóelkerülés
2018. augusztus 17.

Varga: az online számlázással jelentősen csökkenhet az adóelkerülés

Augusztus 14-ig mintegy 7,5 millió számla érkezett az adóhivatalhoz, és több mint 272 ezren regisztráltak az online számlarendszerbe. Az új szisztémával az egyszerűsítés és az adminisztrációcsökkentés mellett eredményesebbé válhat a csalások felderítése is, jelentősen - akár tíz százalék alá is - csökkenhet az adóelkerülés mértéke - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter.

Étolajat és kristálycukrot foglalt le a NAV
2018. augusztus 16.

Száz tonna étolajat és 48 tonna kristálycukrot foglalt le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), mert egy élelmiszer-kereskedő cég úgy próbálta kijátszani az uniós áfaszabályokat, hogy hamis adatokkal rögzítette a szállítmányt - közölte a NAV csütörtökön.

Másra alapozná az adóztatást az Economist
2018. augusztus 16.

A tulajdon, az öröklés és a bérleti díjak erősebb adóztatását javasolja az Economist; a szerző a cégek helyett a befektetők adóztatását javasolja – írja a Napi.hu.

Megszűnt a magánszemélyek 75 százalékos különadója
2018. augusztus 16.

Július 26-tól megszűnt a magánszemélyek 75 százalékos különadója, amelyet már a 2018. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre sem kell alkalmazni – közölte tájékoztatójában az adóhatóság.