Családi kedvezmény: minden információ egy helyen

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jövedelemkorlát nélkül, akár már egy gyermekre is érvényesíthető az adóalap-csökkentő kedvezmény az összevont adóalappal szemben, figyelemmel az eltartottak és a kedvezményezett eltartottak számára. 2012-től már nem feltétel a családi pótlék folyósítása sem. Az Adó szaklap 2012/10. számában megjelent cikk számos példával mutatja be, hogy ki, mikor, mekkora kedvezményt érvényesíthet.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-törvény) 29/A–29/B. §-ai alapján egy mondatban így foglalható össze a családi kedvezmény: azt a jogosult jogosultsági hónaponként, az eltartottak létszámától függően, a kedvezményezett eltartottak után érvényesítheti.

Ki minősül jogosultnak?

Az Szja-törvény 29/A. § (3) bekezdése a következők szerint határozza meg, ki lehet a családi kedvezmény jogosultja:

• az a magánszemély, aki a gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult (néhány kivételt említ a jogszabály, például a gyermekotthon vagy szociális intézmény vezetője)
• a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa – tehát a várandós nő élettársa nem minősül jogosultnak
• a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy) vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy
• a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy

Az utóbbi két esetben egy adóéven belül csak egy jogosult választható, azaz év végén ugyanaz a személy a jogosult, aki év közben a kedvezményt érvényesítette. Azonban hozzá kell fűzni, hogy a jogosult választása akkor válik véglegessé, ha a kedvezményt valóban igénybe vették.

Fontos megjegyezni, hogy 2011-ben a családi pótlékra saját jogán jogosult, illetve a rokkantsági járadékban részesülő a jogosultságot bárkinek átengedhette, akivel közös háztartásban élt. A 2012-től hatályos szabály alapján a jogosultságot csak a közös háztartásban élő hozzátartozónak lehet átengedni.

Példa: A rokkantsági járadékban részesülő magánszemély nővérével és annak férjével él együtt. Év elején megegyeznek, hogy a nővér veszi igénybe a családi kedvezményt, és erről nyilatkozik a kifizetőjének. A kifizető még a bér kifizetése előtt fizetésképtelenné válik, és megindítják ellene a végelszámolást. A nővér – bár adóelőleg-nyilatkozatot adott róla – nem vált jogosulttá, így nincs akadálya annak, hogy a férje, vagy maga a rokkant­sági járadékban részesülő váljon jogosulttá.

Jogosultsági hónap

A kedvezmény minden olyan hónapban érvényesíthető, amikor a jogosultság legalább egy napig fennáll. Jogosultsági hónapnak minősült minden olyan hónap:

• amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll,
• amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,
• amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik.

Kedvezményezett eltartott és eltartott

A családi kedvezmény szabálya megkülönbözteti a kedvezményezett eltartotti és az eltartotti kört.

Kedvezményezett eltartott

• az, akire tekintettel a magánszemély családi pótlékra jogosult,
• a magzat a várandósság időszakában, a fogantatás 91. napjától megszületéséig,
• az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
• a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

A 2012. január 1. előtt hatályos szabályok szerint kedvezményezett eltartottnak – többek között – az a gyermek minősült, akire tekintettel családi pótlékot folyósítottak. Azaz családi kedvezményt azon gyermekek után és azokra a hónapokra lehetett csak érvényesíteni, amely hónapokra a családi pótlékot folyósították. Az új szabály szerint az is jogosulttá vált a családi kedvezmény érvényesítésére, aki jogosult ugyan családi pótlékra, de azt nem veszi igénybe.

Eltartott

• a kedvezményezett eltartott,
• az, aki a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető.

2012. január 1-jétől szintén módosult az eltartottnak minősülő személyek köre is. A változás szerint a kedvezményezett eltartottakon kívül az a személy tekinthető eltartottnak, aki a családi pótlék összegének megállapítása során figyelembe vehető. Tehát már nemcsak az a személy minősül eltartottnak, akit – a családi pótlék folyósítása során – a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából ténylegesen figyelembe vesznek, hanem az is, aki figyelembe vehető lenne, ha a családi pótlékra jogosult azt kérné.

Az Szja-törvény 1. § (4) bekezdése szerint a kedvezmény érvényesíthetőségét, annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Kérdéses, hogy mivel bizonyíthatja a magánszemély a jogosultságát, ha a családi pótlékot nem igényelte, illetve a csak eltartottnak minősülő gyermeket a családi pótlék számításánál nem vették figyelembe.

Amennyiben a gyermek az adott hónapban – akár csak egy napot is – még kiskorú, akkor kedvezményezett eltartottnak minősül. Ha a gyermek már nagykorú, de a kedvezmény igénybevétele szempontjából figyelembe vehető – eltartottként, kedvezményezett eltartottként –, akkor a bizonyításhoz megfelelő lehet például az adott időszakra vonatkozó iskolalátogatási igazolás. Például az egyetemista gyermek esetében elfogadható a hallgatói jogviszonyról szóló igazolás. Tehát célszerű, ha a kedvezményt érvényesítő magánszemély az adóbevallásával együtt megőrzi az említett igazolásokat, dokumentumokat is.

A kedvezmény összege

A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

• egy és kettő eltartott esetén 62500 forint,
• három és minden további eltartott esetén 206250 Ft.

Tehát a kedvezményezett eltartott után érvényesíthető összeg attól függ, hogy a jogosult esetében hány eltartott van, és nem attól, hogy a családban hány eltartott van.

Példák 1. A Molnár családban 2 kisiskolás gyermek van, akik után a szülők nem igényelik a családi pótlékot. Ebben az esetben a szülők a két gyermek után havonta kétszer 62500 = 125ezer forint kedvezményt vehetnek igénybe.A 2. ASzabó családban a szülők három gyermeket nevelnek: a 13 éves, általános iskolás, a 19 éves, gimnazista, a 20 éves, nappali tagozatos főiskolás. Az eltartottak száma 3. A kedvezményezett eltartottak száma 2. Havonta igénybe vehető kedvezmény: 2 × 206250 = 412500 forint. A főiskolás gyermek után már nem jár családi pótlék, ezért nem minősül kedvezményezett eltartottnak, ugyanakkor mivel nincs rendszeres bérjövedelme, ezért a családi pótlék számításánál figyelembe veszik a két fiatalabb gyermekre járó családi pótlék összegének meghatározásakor, így az eltartottak számába bele kell venni. Ugyanakkor, ha a legidősebb gyermek befejezi a főiskolát, vagy a főiskola mellett elkezd rendszeresen dolgozni, akkor már nem lehet figyelembe venni a családi pótlék, így a családi kedvezmény megállapítása során sem, azaz nem minősül eltartottnak. Ebben az esetben két kedvezményezett eltartott után 2×62500= 125ezer forint kedvezmény érvényesíthető havonta. 3. Élettársak három gyermeket nevelnek. Egy csak az anya, egy csak az apa gyermeke, míg a legkisebb közös. Ebben az esetben, a családban összesen három eltartott – és egyben kedvezményezett eltartott van –, de egyik jogosult szempontjából sincs három eltartott. Mivel az anya és az apa is csak két gyermekre tekintettel tekinthető jogosultnak, ezért a szülők összesen havonta 3 × 62500 =187500 forintot érvényesíthetnek. Ugyanakkor, ha összeházasodnak, akkor már mindegyik szülő mindegyik gyerek után családi pótlékra jogosult, így 3×206250= 618750 forint edvezményt vehetnek igénybe havonta. 4. Egy házaspár két gyermeket nevel. Velük él a férj családi pótlékra saját jogán jogosult húga. Amennyiben a családi pótlékra saját jogán jogosult tekintetében a férj vagy a feleség minősül jogosultnak, akkor havonta 3 × 206250 = 618750 forint érvényesíthető. Abban az esetben, ha a családi pótlékra saját jogán jogosult saját maga után veszi igénybe a kedvezményt, akkor havonta 62500 forintot érvényesíthet. A szülők ebben az esetben 2 × 62500 = 125ezer forintot érvényesíthetnek. Ebben az esetben a testvérek év végén sem oszthatják meg a kedvezményt. 5. A Kovács családban két gyermek van, június 30-án az anya eléri a fogantatás 91. napját (erről orvosi igazolással is rendelkezik). Január – május: 2 kedvezményezett eltartott után havonta 2 × 62500 = 125.000 Ft az igénybe vehető kedvezmény Június-december: 3 kedvezményezett eltartott után havonta 3 × 206250 = 618.750 Ft az igénybe vehető kedvezmény 6. Elvált szülők esetében kérdéses lehet a kedvezmény érvényesítése. Az Szja-törvény szerinti családi kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély jogosult, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az anyánál helyezik el a gyermeket, és ő jogosult utána családi pótlékra, akkor kizárólag ő érvényesítheti a kedvezményt, függetlenül attól, hogy a gyermek neveléséről esetleg a bírói döntés alapján az apával közösen gondoskodnak.

Kopányiné Mászáros Edda cikkében további példákkal illusztrálva ismerteti az érvényesítés szabályait, részletesen kitér arra, hogy az adó megállapítása során hogyan kell igénybe venni a kedvezményt és hogyan érvényesíthetik azt a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülők, valamint a külföldi illetőségű magánszemélyek. A cikk teljes terjedelemben az Adó szaklap 2012/10. számában olvasható. Az Adó szaklap 2012/10. száma a Complex Kiadó webshopjában önállóan is megvásárolható.

---