Csökkent az államadósság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2013 második negyedévének végén a GDP 81,4 százaléka volt (23 250 milliárd forint) – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán.


A nemzeti számlák előzetes adatai szerint az adósságot a második negyedévben a nettó hitelfelvétel 226 milliárd forinttal növelte, a forint erősödése pedig 315 milliárd forinttal csökkentette.

Az államháztartás nettó tartozása (17 728 milliárd forint) a GDP 62,1 százalékát tette ki 2013 második negyedévének végén.

A bruttó adósság az első negyedév végén a GDP 82,2 százaléka, 23 340 milliárd forint volt, a tavalyi év végén a GDP 79,2 százalékán állt, 22 381 milliárd forintot tett ki. A nettó tartozása 17 339 milliárd forint, a GDP 61,1 százaléka volt az első negyedévének végén.

A június végén zárult egy évben az államháztartás 749 milliárd forint, a GDP 2,6 százalékának megfelelő hiánnyal zárt.

2013 második negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 849 milliárd forint volt. A szektor pénzügyi eszközei közül a vállalatokkal szembeni vevő- és adókövetelések növekedtek, míg a rövid lejáratra nyújtott hitelek állománya csökkenést mutatott. A kötelezettségek közül jelentősen növekedett a központi kormányzat hosszú lejáratú értékpapír- és hitelállománya, amiben kiemelkedő szerepet játszott a második negyedévben lezajlott önkormányzati adósságátvállalás, emellett nagymértékű állampapír-kibocsátás is történt.

A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási képessége 535 milliárd forint volt a második negyedévben. Pénzügyi eszközeik közül számottevően csökkentek a hitelintézeteknél elhelyezett betéteik, kötelezettségeik alakulását pedig az adósságátvállalás határozta meg, aminek következtében jelentősen csökkent hosszú lejáratú értékpapír-állományuk és hiteltartozásuk.

A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási képessége 93 milliárd forint volt. Eszközeik közül a folyószámla betétek és a háztartásokkal szembeni adóköveteléseik növekedtek, kötelezettségeik közül a rövid lejáratú hiteltartozások csökkentek elsősorban.

Az előzetes adatok szerint a háztartások nettó finanszírozási képessége 2013 második negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 5,7 százaléka, 1630 milliárd forint volt. Az idei második negyedévben a háztartások nettó finanszírozási képessége 392 milliárd forint volt, a negyedéves GDP 5,5 százalékát tette ki.

Az első negyedévben a háztartások nettó finanszírozási képessége 364 milliárd forint volt, a negyedéves GDP 5,6 százaléka, míg az első negyedév végével záruló évben a GDP 5,5 százaléka, 1547 milliárd forint.

2013 második negyedévében a háztartások pénzügyi eszközeik közül a központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok és a befektetési jegyek állományát növelték számottevően. Növekedés volt tapasztalható továbbá a készpénz, a folyószámla betétek és az egyéb követelések tekintetében. Ugyanakkor tranzakcióból eredően az egyéb betétek jelentősen visszaestek. A kötelezettségek csökkenése mögött elsősorban a devizahitelek törlesztése állt.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2023. szeptember 22.

Matolcsy az inflációról: a kormány olajjal oltotta a tüzet

Egyetértve és együttműködve a jegybanki törekvésekkel a kormány az infláció letörését tekinti legfontosabb gazdaságpolitikai feladatának – jelentette ki a pénzügyminiszter csütörtökön, a 61. Közgazdász-vándorgyűlés nyitónapján, Egerben. A jegybankelnök ugyanakkor úgy vélte: az „inflációs sokk” mélyén az ország gazdasági-pénzügyi függése rejlik, mely 2014 óta nőtt a meghatározó területeken.

2023. szeptember 22.

A magánszálláshely-szolgáltatás adózása – az áfa-szabályok (3. rész)

A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás az általános forgalmi adó rendszerében ingatlan bérbeadásnak minősül. Az ingatlan bérbeadás az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés l) pontja értelmében adómentes szolgáltatás, ugyanakkor ez az adómentesség az ingatlanok idegenforgalmi, turisztikai célú hasznosítására már nem terjed ki. Tisztázzuk még az ingatlan-bérbeadás és a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás közötti különbséget.