Csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatása: a megváltozott szabályok Koronavírus Veszélyhelyzet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Korábbi cikkünkben részletesen elemeztük a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatás Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásának 2020. április 16-ától hatályba lépett szabályait, amelyeket a kormány a piaci igényekre reflektálva 2020. április 29-i hatállyal módosított. Jelen írásunkban a változásokat tekintjük át.

A veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatás Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásának 2020. április 16-ától hatályba lépett szabályait módosító, a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók veszélyhelyzet idején megvalósuló foglalkoztatásának a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 103/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet, valamint a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet módosításáról rendelkező 141/2020. (IV. 21.) számú kormányrendelet (a továbbiakban Rendelet) a Magyar Közlöny 82. számában olvasható.

A Rendelet mindenek előtt módosítja a csökkentett munkaidő fogalmát. Az új szabályok szerint csökkentett munkaidő alatt – a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint – háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti 25%-át elérő, de a 85%-át meg nem haladó részmunkaidőt kell érteni (a korábbi min. 50% és max. 70% helyett). Ezek alapján tehát a rendelet a korábbinál kisebb, illetve nagyobb arányú munkaidő csökkentést is kezelhetővé tesz a támogatás szempontjából, így annak igénybe vétele akkor is lehetséges, ha egy korábban napi 8 órában foglalkoztatott munkavállalót napi 2 órában foglalkoztat tovább a munkáltató. [105/2020. rendelet 1. § a) pontja]

Lényeges változás, hogy a munkáltatót terhelő munkahely fenntartási kötelezettség nem a kérelem benyújtásának napján meglévő statisztikai állományi létszám és valamennyi telephely tekintetében irányadó, hanem csupán a munkáltatóval együttes kérelmet benyújtó munkavállaló munkaviszonyának fenntartására terjed ki. Fontos, hogy a rendkívüli munkavégzés elrendelésének tilalma is csupán azon munkavállaló vonatkozásában áll fenn, akivel a munkáltató támogatás iránti kérelmet nyújtott be. [105/2020. rendelet 4. § (3) bekezdés b) pontja]

Módosulnak az egyéni fejlesztési időre vonatkozó szabályok is. Ez alapján a munkáltató és a munkavállaló csak abban az esetben köteles egyéni fejlesztési időben megállapodni legalább a támogatás időtartamára, ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja. [105/2020. rendelet 4. § (1) bekezdés b) pontja] Abban az esetben tehát, ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felén nem terjed túl, az egyéni fejlesztési időben való megállapodás csak lehetőség, de nem kötelezettség. Fontos, hogy ez utóbbi esetben nem terheli a munkáltatót a csökkentett munkaidőre járón túli munkabér-fizetési kötelezettség. Az egyéni fejlesztési idő kiadására is hosszabb idő áll rendelkezésre. Abban is megállapodhatnak ugyanis a felek, hogy a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkáltató tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében nem csak a támogatás időtartama alatt, hanem az azt követő 2 éven belül mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő 30%-ának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól. [105/2020. rendelet 1. § b) pontja]

Alapvető változás, hogy a módosítás nem a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény [a továbbiakban: Mt.] 148. §-a szerinti távoléti díj, hanem az annál sokkal transzparensebb alapbér fogalmára építi a támogatás rendszerét. Ennek megfelelően a támogatás mértéke – a kérelem benyújtásának napján hatályos munkaszerződés szerinti – alapbér általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a kieső munkaidőre járó arányos részének 70%-a. (Ennek az alapbérnek a részeként figyelembe kell venni a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti felszolgálási díjat is.) [105/2020. rendelet 1. § f) pontja és 3. § (3) bekezdés]

Amennyiben a munkáltató és a munkavállaló kötelezően egyéni fejlesztési időben állapodnak meg (mert a csökkentett munkaidő mértéke a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja), a munkabér összege a támogatás időtartama alatt a támogatással együtt el kell érje a munkavállaló alapbérét. Ha azonban a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét nem haladja meg, a munkavállalónak és a munkáltatónak az egyéni fejlesztési időben való megállapodása csupán lehetőség, nem kötelezettség, és ez esetben a munkáltató az egyéni fejlesztési időre munkabér fizetésére sem köteles. [105/2020. rendelet 4. § (1a) bekezdés és (3) d)-e) pontok]

A kérelem tartalmát illetően a Rendelet könnyítést ad a tekintetben, hogy a támogatás iránti kérelemben a munkáltatónak nem kell bemutatnia a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, valamint ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését, és azt sem, hogy a munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket a kérelem benyújtásáig kimerítette. Nem feltétele továbbá a kérelem benyújtásának az sem, hogy a munkaidőkeret lejárjon, illetve lezárásra kerüljön. [105/2020. rendelet 2. § bb)-bc) és c) pontjai]

A többes támogatás igénybevételének tilalma tekintetében a Rendelet pontosítja a korábbi szabályokat annyiban, hogy csak a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók veszélyhelyzet idején megvalósuló foglalkoztatásának a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 103/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet szerinti támogatás, és az uniós forrásból finanszírozott munkahelymegőrző, vagy munkahelyteremtő bérjellegű támogatás együttes igénybevétele tilalmazott. [105/2020. rendelet 2. § be) pont]

Pontosítja a Rendelet a korábbi szabályozást arra vonatkozóan is, hogy ha azonos telephely vonatkozásában több munkavállalóval nyújt be a munkáltató együttes kérelmet, azokat egy időben kell benyújtani, és egy időben benyújtott kérelmekre megállapított támogatás ugyanazon időszakra szólhat csak. [105/2020. rendelet 5. § (3) bekezdés]

Technikai jellegű, adminisztráció csökkentést célzó új szabály, hogy nincs szükség külön munkaszerződés módosítás aláírására a felek között, mert a munkaszerződés a támogatás időtartamára a csökkentett munkaidő és egyéni fejlesztési idő tekintetében a 105/2020. rendelet erejénél fogva a határozathozatal napján a kérelemben foglaltak szerint automatikusan módosul. Természetesen, ha a felek már a kérelem benyújtását megelőzően módosították a munkaszerződést, az sem probléma. [105/2020. rendelet 5. § (6a) bekezdés]

Méltányos módosítás, hogy a munkáltató mentesül a támogatás visszafizetési kötelezettsége alól, nemcsak akkor, ha igazolja, hogy a munkaviszony a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy a munkavállaló felmondása következtében szűnt meg, hanem akkor is, ha a munkaviszony megszüntetésére a munkáltató azonnali hatályú felmondása révén kerül sor [Mt. 78. §], mert a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, avagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. [105/2020. rendelet 9. § (5) bekezdés]

A cikk szerzője: Dr. Nagy Krisztina LL.M. ügyvéd, munkajogi és adatvédelmi szakjogász, civiljogi specialista, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar valamint a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (3. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.

2024. december 6.

A civil szervezetekre vonatkozó szabályok a társasági adóban

A civil szervezetek gazdaságban betöltött egyedi szerepére tekintettel, ezen szervezetek társaságiadóalap-megállapítási és -fizetési kötelezettségeit a jogalkotó az általános, valamennyi gazdálkodóra vonatkozó szabályokat szem előtt tartva, de az egyedi sajátosságokat figyelembe véve határozza meg. Írásunkban a civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket és azok gyakorlati alkalmazását ismertetjük, figyelmet fordítva a közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetekre vonatkozó speciális szabályokra is.