Csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatása: a megváltozott szabályok Koronavírus Veszélyhelyzet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Korábbi cikkünkben részletesen elemeztük a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatás Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásának 2020. április 16-ától hatályba lépett szabályait, amelyeket a kormány a piaci igényekre reflektálva 2020. április 29-i hatállyal módosított. Jelen írásunkban a változásokat tekintjük át.

A veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatás Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásának 2020. április 16-ától hatályba lépett szabályait módosító, a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók veszélyhelyzet idején megvalósuló foglalkoztatásának a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 103/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet, valamint a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet módosításáról rendelkező 141/2020. (IV. 21.) számú kormányrendelet (a továbbiakban Rendelet) a Magyar Közlöny 82. számában olvasható.

A Rendelet mindenek előtt módosítja a csökkentett munkaidő fogalmát. Az új szabályok szerint csökkentett munkaidő alatt – a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint – háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti 25%-át elérő, de a 85%-át meg nem haladó részmunkaidőt kell érteni (a korábbi min. 50% és max. 70% helyett). Ezek alapján tehát a rendelet a korábbinál kisebb, illetve nagyobb arányú munkaidő csökkentést is kezelhetővé tesz a támogatás szempontjából, így annak igénybe vétele akkor is lehetséges, ha egy korábban napi 8 órában foglalkoztatott munkavállalót napi 2 órában foglalkoztat tovább a munkáltató. [105/2020. rendelet 1. § a) pontja]

Lényeges változás, hogy a munkáltatót terhelő munkahely fenntartási kötelezettség nem a kérelem benyújtásának napján meglévő statisztikai állományi létszám és valamennyi telephely tekintetében irányadó, hanem csupán a munkáltatóval együttes kérelmet benyújtó munkavállaló munkaviszonyának fenntartására terjed ki. Fontos, hogy a rendkívüli munkavégzés elrendelésének tilalma is csupán azon munkavállaló vonatkozásában áll fenn, akivel a munkáltató támogatás iránti kérelmet nyújtott be. [105/2020. rendelet 4. § (3) bekezdés b) pontja]

Módosulnak az egyéni fejlesztési időre vonatkozó szabályok is. Ez alapján a munkáltató és a munkavállaló csak abban az esetben köteles egyéni fejlesztési időben megállapodni legalább a támogatás időtartamára, ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja. [105/2020. rendelet 4. § (1) bekezdés b) pontja] Abban az esetben tehát, ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felén nem terjed túl, az egyéni fejlesztési időben való megállapodás csak lehetőség, de nem kötelezettség. Fontos, hogy ez utóbbi esetben nem terheli a munkáltatót a csökkentett munkaidőre járón túli munkabér-fizetési kötelezettség. Az egyéni fejlesztési idő kiadására is hosszabb idő áll rendelkezésre. Abban is megállapodhatnak ugyanis a felek, hogy a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkáltató tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében nem csak a támogatás időtartama alatt, hanem az azt követő 2 éven belül mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő 30%-ának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól. [105/2020. rendelet 1. § b) pontja]

Alapvető változás, hogy a módosítás nem a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény [a továbbiakban: Mt.] 148. §-a szerinti távoléti díj, hanem az annál sokkal transzparensebb alapbér fogalmára építi a támogatás rendszerét. Ennek megfelelően a támogatás mértéke – a kérelem benyújtásának napján hatályos munkaszerződés szerinti – alapbér általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a kieső munkaidőre járó arányos részének 70%-a. (Ennek az alapbérnek a részeként figyelembe kell venni a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti felszolgálási díjat is.) [105/2020. rendelet 1. § f) pontja és 3. § (3) bekezdés]

Amennyiben a munkáltató és a munkavállaló kötelezően egyéni fejlesztési időben állapodnak meg (mert a csökkentett munkaidő mértéke a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja), a munkabér összege a támogatás időtartama alatt a támogatással együtt el kell érje a munkavállaló alapbérét. Ha azonban a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét nem haladja meg, a munkavállalónak és a munkáltatónak az egyéni fejlesztési időben való megállapodása csupán lehetőség, nem kötelezettség, és ez esetben a munkáltató az egyéni fejlesztési időre munkabér fizetésére sem köteles. [105/2020. rendelet 4. § (1a) bekezdés és (3) d)-e) pontok]

A kérelem tartalmát illetően a Rendelet könnyítést ad a tekintetben, hogy a támogatás iránti kérelemben a munkáltatónak nem kell bemutatnia a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, valamint ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését, és azt sem, hogy a munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket a kérelem benyújtásáig kimerítette. Nem feltétele továbbá a kérelem benyújtásának az sem, hogy a munkaidőkeret lejárjon, illetve lezárásra kerüljön. [105/2020. rendelet 2. § bb)-bc) és c) pontjai]

A többes támogatás igénybevételének tilalma tekintetében a Rendelet pontosítja a korábbi szabályokat annyiban, hogy csak a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók veszélyhelyzet idején megvalósuló foglalkoztatásának a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 103/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet szerinti támogatás, és az uniós forrásból finanszírozott munkahelymegőrző, vagy munkahelyteremtő bérjellegű támogatás együttes igénybevétele tilalmazott. [105/2020. rendelet 2. § be) pont]

Pontosítja a Rendelet a korábbi szabályozást arra vonatkozóan is, hogy ha azonos telephely vonatkozásában több munkavállalóval nyújt be a munkáltató együttes kérelmet, azokat egy időben kell benyújtani, és egy időben benyújtott kérelmekre megállapított támogatás ugyanazon időszakra szólhat csak. [105/2020. rendelet 5. § (3) bekezdés]

Technikai jellegű, adminisztráció csökkentést célzó új szabály, hogy nincs szükség külön munkaszerződés módosítás aláírására a felek között, mert a munkaszerződés a támogatás időtartamára a csökkentett munkaidő és egyéni fejlesztési idő tekintetében a 105/2020. rendelet erejénél fogva a határozathozatal napján a kérelemben foglaltak szerint automatikusan módosul. Természetesen, ha a felek már a kérelem benyújtását megelőzően módosították a munkaszerződést, az sem probléma. [105/2020. rendelet 5. § (6a) bekezdés]

Méltányos módosítás, hogy a munkáltató mentesül a támogatás visszafizetési kötelezettsége alól, nemcsak akkor, ha igazolja, hogy a munkaviszony a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy a munkavállaló felmondása következtében szűnt meg, hanem akkor is, ha a munkaviszony megszüntetésére a munkáltató azonnali hatályú felmondása révén kerül sor [Mt. 78. §], mert a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, avagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. [105/2020. rendelet 9. § (5) bekezdés]

A cikk szerzője: Dr. Nagy Krisztina LL.M. ügyvéd, munkajogi és adatvédelmi szakjogász, civiljogi specialista, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar valamint a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója


Kapcsolódó cikkek

2024. április 22.

Árfolyam az áfában (XI. rész)

Az alkalmazandó árfolyam szolgáltatásimportnál eltér attól függően, hogy az ügylet teljesítési helyére milyen jogszabályi rendelkezés vonatkozik, míg adómentes Közösségen belüli termékértékesítés esetén a Közösségen belüli termékbeszerzéshez hasonlóan alakul. Az Áfa tv. 58. §-ának hatálya alá tartozó ügyletekre speciális árfolyamszabály irányadó.