Dánia gazdasági és adózási rendszerének bemutatása
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az áru, a tőke, a szolgáltatások és a munkaerő személyes áramlása – az Európai Unió működését szervesen befolyásoló négy alapszabadság, melyet mindannyian jól ismerünk. De mit is jelent ez a gyakorlatban? Milyen feltételek mellett fektethetünk be, vagy vállalhatunk munkát az EU tagállamaiban? A tavaszi, a Közép-európai EU tagállamokat bemutató cikksorozatunk után most az Észak-Európai országokat vesszük górcső alá és bemutatjuk gazdasági helyzetüket, adózási rendszerüket, valamint a várható adójogszabály változásokat. Cikksorozatunk harmadik részében Dániának a gazdasági hátterét és az adórendszerét mutatjuk be.
Makrogazdasági áttekintés
Dánia lakossága 5,75 millió fő, területe pedig Magyarország területének körülbelül a felével egyezik meg. Előzetesen elmondható, hogy Dánia és Magyarország között sok hasonlóság lelhető fel, de nem az adózási rendszer területén, hanem inkább a tevékenységi területek kapcsán, melyet a következőkben mutatunk be részletesebben.
Dánia területileg egy kis országnak tekinthető, azonban fontos kiemelni, hogy ennek a kis területnek a 60%-a mezőgazdasági művelésre alkalmas. Ennek köszönhetően Dánia gazdaságában a mezőgazdaság kiemelkedő helyet foglal el, olyannyira hogy a dánok a lakosságuk közel háromszorosának elegendő élelmiszert tudnak megtermelni. Következésképpen tehát Dánia a tevékenységét tekintve, a fentiekben leírtaknak megfelelően inkább Magyarországgal mutat hasonlóságot, és gazdasága kevésbé hasonlít a komoly nehéziparral és fémekkel rendelkező környező országokhoz (pl. Svédország, Norvégia). Dánia a nehézipar alapját adó ásványkincsekkel nem rendelkezik, bár olajkincse van, de lényegesen kevesebb, mint például Norvégiának.
A fentiek miatt Dánia gazdaságát leginkább a mezőgazdaság és a feldolgozóipar határozta meg. A dán vállalatok, annak ellenére, hogy az ország kicsi, iparilag nagyok tudnak lenni. Néhány ilyen vállalat például a Maersk, mely a világ egyik legnagyobb konténer szállító vállalata. A Maersk a kereskedelemben, a hajózásban és az ehhez kapcsolódó banki szektorban is nagyon erős.
Dánia kapcsán megemlítendő még a Novo Nordisk, mely az egyik legerősebb inzulintermelő gyógyszeripari cég a világon. A legnagyobb dán cégek közé tartozik még a Danfoss is vagy a JYSK, és bár a legnagyobbak között nincs ott, de a játékiparban világszinten ismert a Lego. Érdekesség, hogy a Lego tulajdonosa a világon a 35. leggazdagabb ember, de például a Danfoss család is megtalálható a világ leggazdagabb embereinek a listáján.
A fentiekből látható, hogy Dániában több olyan vállalat székhelye található, melyek jelen vannak a mindennapjainkban, gondoljunk csak a Lego-ra vagy a JYSK-re. Tehát, összefoglalva a fentiekben leírtakat, megállapítható, hogy a dánok, bár egy kis nemzet, de sikeres mezőgazdasággal és iparral rendelkeznek.
Érdekesség, hogy a Lego a kétezres éveket követően az összeomlás határán állt, és akkor olyannyira helyre tudták hozni a vállalatot, hogy mára az építőkockák játékpiaci szegmensét uralja.
Az adózási rendszer bemutatása
Dániában az egyes adókulcsok viszonylag magasak, mely köszönhető többek között a költségvetési nyomásnak is. Dániában a közigazgatás egy erős intézményrendszerrel bír (a munkavállalók 30%-a a közigazgatásban dolgozik), és ennek köszönhetően az adók egy jelentős részét a közigazgatás finanszírozására fordítják.
A magas adóknak köszönhetően Dániában továbbá jó a nyugdíjrendszer és az egészségügy és jól finanszírozott az oktatás is.
Az egyes, Dániában hatályos adónemek részletes jellemzőit az alábbiakban mutatjuk be.
Az általános forgalmi adó általános mértéke Dániában magas, jelenleg 25%, kedvezményes kulcsokat – az alábbiakban bemutatott mentességeken túl – nem alkalmaznak. Érdekesség, hogy az általános forgalmi adó mértéke 1967-ben mindössze 10% volt, azonban azóta szépen ment felfelé.
Az újságok és folyóiratok (amelyeket havonta több mint egyszer adnak ki) értékesítése, valamint az országon belüli és nemzetközi közlekedési szolgáltatások nyújtása mentes az általános forgalmi adó alól.
Az alanyi mentes tevékenység értékhatára éves szinten 6.700 EUR.
A társasági adó mértéke 22%, mely OECD összehasonlításban szintén magasnak tekinthető.
A személyi jövedelemadó rendszere Dániában kétszintű, vannak állami és hely jövedelemadók. A magánszemélyek esetében mindkét adó legmagasabb kulcsa 27% és mivel a két adó összeadódik, ezért személyi jövedelemadó esetében a dánoknál nem ritka az 54% sem, mely nem tekinthető túl vonzónak. Az önkormányzatok azonban eltérhetnek a 27%-os adókulcstól, ezért lehetnek olyan önkormányzatok, ahol némileg kevesebb a fizetendő adó mértéke.
Összegzés
Összefoglalva a fentiekben leírtakat Dánia egy magas adókulcsú országnak tekinthető, adójogilag a befektetők számára kevésbé vonzó. Bár a magas adókat vélhetően a dánok sem szeretik, azonban helyi lakosként szívesen élvezik a magas adókból finanszírozott szociális rendszert (nyugdíjrendszer, egészségügy) és a jó oktatást.
A magas adók miatt a magyar vállalatok illetve magánszemélyek kevésbé nyitnak Dánia felé, hanem inkább az a jellemző, hogy a dán vállalatok jönnek Magyarországra, gondoljunk például a Lego magyarországi gyárára.
A cikk szerzője Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország ügyvezetője, adópartner, és Kiss Zsófia, a BDO Magyarország senior adótanácsadója. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.
