December 20: adóelőleg-feltöltés
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
December 20-ig kell kiegészíteniük az éves várható adó összegére a vállalkozásoknak az eddig befizetett társasági adóelőlegeket, iparűzési adó előlegeket, az evát és az idén már az innovációs járulékot is. Az Adó szaklap 2012/16. számában megjelent cikk példákkal illusztrálja, hogy mire kell figyelni az iparűzési adó feltöltésénél, és milyen következményekkel jár a mulasztás.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 41. § (2) bekezdése alapján az előlegfizetési időszak általánosságban a bevallás-benyújtás esedékességét követő második naptári hónap 1. napjával kezdődő 12 hónapos időszak.
A 2011-ben már működő, naptári évvel azonos üzleti évet választó vállalkozó a 2012. adóévtől kezdődő előlegfizetési időszak – mely a keresztfélévek miatt 2012. július 1-jétől 2013. június 30-áig tart – első és második adóelőleg-részletét – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) szerinti esedékességi időpontokra önadózással állapította meg és vallotta be [Htv. 41. § (1) bek.]. Mindez a 2011. adóévről a székhely, illetve a Htv. szerinti telephely önkormányzati adóhatóságához 2012. május 31-éig benyújtott – a 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet 18. számú melléklete alapján az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatvány – adóbevallás VIII. rubrikájának kitöltésével volt teljesíthető.
A 2012. I. félévi – 2012. március 15-éig esedékes –, illetve a 2012. II. félévi – 2012. szeptember 15-éig esedékes – adóelőleg-részlet az adózó bevallásán alapul. Az önadózással megállapított és bevallott iparűzési adóelőleg összegétől eltérő előleget az adózó két esetben fizet:
- egyfelől, ha az előleg-mérséklés iránti kérelmének az adóhatósság jogerőssé vált határozatban helyt adott,
- másfelől, ha az önkormányzati adóhatóság egyes adókötelezettségek ellenőrzésére irányuló ellenőrzése eredményeként az adózói megállapítástól eltérő előleg-részletet állapított meg.
Az előlegfizetési időszakra irányadó egyes előleg-részletek megállapítása az alábbiak szerint [Htv. 41. § (5) bek.] megalapozott, folyamatosan működő,
a) Ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének összege az adóévet megelőző adóév adójának az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójának fele.
Példa: Az adózó a székhelye szerinti településre 2011. évre 1050000 forint iparűzési adót állapított meg, 2012. március 15-éig 630000 forint előleget fizetett. E tények alapján a 2012-ben kezdődő előlegfizetési időszakra vonatkozó előleg-részletek: 2012. II. félévi adóelőleg [2011. évi adó – 2012. I. félévi előleg különbözete (1050000 – 630000 =)] 420000 forint, míg 2013. I. félévi adóelőleg [2011. évi adó fele (1050000/2=)] 525000 forint.
b) Ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg fele.
Példa: Az adózó az új telephelye szerinti településen 2011. október 2-án kezdte meg tevékenységét, erre az adóévre 81000 forint iparűzési adót állapított meg, 2012. március 15-én 144000 forint adóelőleget fizetett. E tények alapján a 2012-ben kezdődő előlegfizetési időszakra vonatkozó előlegrészletek: 2012. II. félévi adóelőleg [2011. évi adó „évesített” összege – 2012. I. félévi adóelőleg különbözete (81000/90 nap × 365 nap = 328500 – 144000 =)] 184500 forint, míg 2012. I. félévi adóelőleg [2011. évi adó „évesített” összegének fele (328500/2=)] 164250 forint.
Iparűzésiadó-köteles tevékenységet az önkormányzat illetékességi terültén 2012. év közben kezdő vállalkozásnak – székhely-áthelyezés, Htv. szerinti telephely létrehozása esetén – az adókötelezettség keletkezésétől, azaz, e településen való tevékenység megkezdésétől [Art. 19. § (2) bek. első mondat] számított 15 napon belül be kell jelentkezni az önkormányzati adóhatósághoz. A bejelentésében az adózónak várható adóját – feltéve, hogy nem minősül a Htv. 41. § (4) bekezdése alkalmazásában kezdő vállalkozásnak –, azaz az adóelőleg-részlet(ek)et is meg kell állapítania és be kell vallania. Ekkor az előlegfizetési időszak az adókötelezettség keletkezése napjától az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időtartam [Htv. 41. § (3) bek.]. Az adóelőleg-részletek összege a vállalkozó által az adókötelezettség keletkezése adóévre várható adója figyelembevételével az előlegfizetési időszakra időarányosan megállapított – az Art. szerint esedékességi időpont(ok)ra egyenlő arányban megosztott – és bevallott összeg [Htv. 41. § (6) bek.].
Példa: Az adózó 2012. augusztus 22-én új telephelyet létesít, mely kapcsán (2012. augusztus 22. és 2012. december 31. közötti 132 napra) vonatkozó várható települési adóját 120000 forintban állapította meg. Az adózó előlegfizetési időszaka (keresztfélév miatt) 2012. augusztus 22-étől 2013. június 30-áig tart. Azaz, 132 nap + 183 nap = 315 nap, ezen időszakra arányosított adó összege (120000 forint /132 nap = 909 forint /nap 315 nap × 909 forint/nap = 286335 forint. Ebből az első előlegrészlet 2012. szeptember 15-én, míg a második előlegrészlet 2013. március 15-én egyaránt 143168 forint. (Ennek analógiájára kell székhelyáthelyezés esetén az új székhely szerinti településre is az előleget megállapítani.)
A Htv. 41. § (6) bekezdése, valamint az előbbi példa logikáját követve, ha a konkrét településhez kapcsolódó előlegfizetési időszakra három (például 2012. január 20. és 2013. június 30. között) vagy egy (például 2012. november 10. és 2013. június 30. között) törvényi esedékességi időpont esik, akkor az előbbi esetben a várható adót három egyenlő, míg az utóbbi esetben egy összegben kell adóelőlegként megállapítani, bevallani és megfizetni.
Az előlegfizetési időszakra irányadó késedelmes adóbevallás, illetve várható adóra vonatkozó késedelmes bejelentés benyújtásának – tehát az eljárási késedelemnek – nincs relevanciája sem az előlegfizetési időszak időtartamára, sem az Art. szerinti esedékességi időpont(ok)ra. Amennyiben az adózó az előlegfizetési időszakra adóbevallását, illetve a várható adóra vonatkozó bejelentését törvényi határidőn túl, az előlegfizetési időszakra eső, Art. szerinti valamely esedékességet követően nyújtja be, akkor bevallásával/bejelentésével egyidejűleg – az elmulasztott esedékességi időpont(ok)ra vonatkozó, általa megállapított – adóelőlege(ke)t is meg kell fizetnie. Ilyen esetben az önkormányzati adóhatóság a késedelem napjaira az Art. 165. § (1) bekezdése alapján késedelmi pótlékot köteles felszámítani, sőt a bevallás vagy a várható adó bejelentésének késedelmes teljesítése miatt akár mulasztási bíróságot szabhat ki.
Mind az előlegfizetési időszakra vonatkozó adóbevallás [Art. 146. § (1) bek.], mind a várható adóra vonatkozó bejelentés [Htv. 41. § (1) bek.] végrehajtható okirat, így ha az adózó az esedékes előleget nem vagy nem a bevallásban/bejelentésben megállapított összegben fizeti meg, akkor a „különbözetet” az önkormányzati adóhatóság (külön értesítés nélkül) végrehajtás útján szedheti be.
A Htv. 41. § (4) bekezdés a)–b) pontja szerint nem köteles adóelőleget fizetni az előtársaság, illetve az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozás az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Mindez azt is jelenti, hogy ezen adóalanyi körbe tartozó vállalkozásnak a tevékenység megkezdéséhez kapcsolódó bejelentkezési kötelezettsége megtételekor várható adójáról nem szükséges nyilatkoznia, ugyanakkor adókötelezettsége keletkezését be kell jelentenie a jogkövetkezmény biztos elkerülése érdekében.
Naptári évtől eltérő üzleti év
2001. január 1-jétől a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) lehetővé teszi, hogy az üzleti év a naptári évtől eltérő legyen a törvény hatálya alá tartozó (kettős könyvvitelt vezető) vállalkozások számára. Az Art. 178. § 2. pontja értelmében az Sztv. szerinti üzleti év is adóévnek minősül.
Az Art. 6. számú melléklet felvezető szövegének második mondata szerint a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak – többek között – az iparűzési adóban a megállapítási, bevallási, adófizetési, előlegfizetési kötelezettségét az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie. Hivatkozott melléklet 3/a) pontja szerint a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó adóbevallását az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napig nyújtja be. Az idézett jogszabályhelyek és a már hivatkozott Htv. 41. § (1)–(2) bekezdések összefüggéséből következően a 2012. év közben (például március 1-jén) kezdődő üzleti év utolsó napjától számított ötödik hónap utolsó napját követő második hónap 1. napjával kezdődik az előlegfizetési időszak. Az Art. 6. számú melléklet 4/a) pontja szerint a vállalkozó az iparűzési adó előlegét két részletben, az adóév harmadik hónapjának 15. napjáig, illetve kilencedik hónapjának 15. napjáig fizeti meg. A naptári évtől eltérő üzleti évet (adóévet) választó adózói kötelezettségre a Htv. 41. §-a nem tartalmaz speciális rendelkezést, így a 2012. év közben kezdődő előlegfizetési időszak iparűzési adókötelezettségére (megállapítás, bevallás, befizetés) is a naptári évvel azonos üzleti évet alkalmazó adózók kapcsán kifejtettek az irányadóak.
Példa: A 2011. április 1-jétől 2012. március 31-éig tartó üzleti évről az adózó 2012. augusztus 31-éig iparűzésiadó-bevallást nyújt be, melynek VIII. rubrikája a 2012. október 1-jétől 2013. szeptember 30-áig terjedő előlegfizetési időszakra vonatkozóan megállapított és bevallott adóelőlegeket tartalmazza, az első előlegrészletet 2012. december 15-én, míg a második előlegrészletet 2013. június 15-én esedékes.
Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao-tv.) 26. §-a rendelkezik a társasági adóban az adóelőleg fizetésének szabályairól. A Tao-tv. 26. §-ának (10) bekezdése szerint a kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie. E rendelkezés nem vonatkozik arra az adózóra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot.
Az Art. 2. számú melléklet II/A/2/c) pontja szerint a társaságiadó-előlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett, naptári évvel azonos üzleti évet választó vállalkozónak a helyi iparűzésiadó-előleget a várható éves fizetendő adó ősszegére az adóév december 20. napjáig kell kiegészítenie.
Az idézett két jogszabályhely összevetéséből – azok logikai és nyelvtani értelmezése alapján – az alábbi következtetés vonható le:
- Egyfelől azon vállalkozót terheli 2012. év december 20-áig az iparűzési adóban az adóelőleg-részlet(ek) kiegészítésének kötelezettsége – összhangban a Tao-tv. feltöltési kötelezettség szabályával –, amely kettős könyvvitelt vezet, és az adóévet megelőző (2011.) adóévben az éves szinten számított árbevétele a 100 M Ft-ot meghaladta.
- Másfelől az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (Eva-törvény) hatálya alá tartozó (akár kettős könyvvitel vezetésére kötelezett), illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló 2005. évi CXVIII. törvény hatálya alá tartozó, továbbá a 100 M Ft árbevételt 2011. adóévben meg nem haladó Tao-tv. szerinti adóalanynak nincsen feltöltési kötelezettsége az iparűzési adóban.
Azaz a Tao-alany vállalkozót – hivatkozott törvényi feltételek teljesülése esetén – az iparűzési adóban az előleg fizetése mellett, annak „járulékaként” adóelőleg-kiegészítési kötelezettség is terheli.
A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó az Art. 6. számú melléklet felvezető szövegének második mondata alapján az iparűzési adóban a megállapítási, bevallási, fizetési – ez utóbbi alatt az előlegfizetés is értendő – kötelezettségét az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint teljesíteni köteles. Ugyanezen melléklet 3/b) pontja szerint a társaságiadó-előlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak az iparűzési adóelőleg-kiegészítésről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell bevallást tennie, míg 4/b) pontja szerint a társaságiadó-előlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak a helyi iparűzésiadó-előleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell kiegészítenie.
Az idézett jogszabályhelyek értelmében a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózót adóelőleg-kiegészítési kötelezettség (bevallásbenyújtás, fizetési kötelezettség) az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig terheli a naptári évvel azonos üzleti évet választó adózók kapcsán kifejezetten itt is irányadók.
Példa:Az adózó üzleti éve 2012. február 1-jétől 2013. január 31-éig tart. Ezen adóév utolsó hónapjának (2013. január) 20. napig kell az adóelőlege(ke)t kiegészíteni – az Art. 172. § (12) bekezdésének kógens szabályán alapuló mulasztási bírság elkerülése érdekében – az önkormányzati adóhatóság iparűzésiadó-beszedési számlájára. Az adóelőleg-kiegészítés megfizetésével egyidejűleg adóbevallás-benyújtására is kötelezett az adózó a székhelye, illetve Htv. szerinti telephelye(i) önkormányzati adóhatósághoz.
Az előlegkiegészítési kötelezettség bevallása
Az Art. 32. § (1) bekezdésének második mondata szerint az adózónak a helyi iparűzési adóelőleg-kiegészítés összegéről az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell bevallást tennie. Ezen, valamint a már hivatkozott jogszabályhelyek tartalma és időbeli hatálya értelmében az adóelőleg-kiegészítésre kötelezett adózónak az adóelőleg-kiegészítés összegét a 2012. évben kezdődött adóéve utolsó hónapjának 20. napjáig kell bevallania.
Az „adóelőleg-kiegészítés összegének” bevallási kötelezettsége alapértelmezésben minimum azt jelenti, hogy a Tao-tv. 26. § (1) bekezdése szerinti feltételnek megfelelő valamennyi adózónak az iparűzési adóban a feltöltési kötelezettség részelemét jelentő bevallást akkor is kell benyújtania, ha az előlegkiegészítés összege 0 forint. Az Art. adóbevallásra vonatkozó általános („éves” adóra, adóelőlegre vonatkozó) szabályaihoz képest ugyanis az adóelőleg-kiegészítés összegének bevallására vonatkozó normaszöveg nem tartalmaz eltérő – mint például az ágazati különadó törvényben – (speciális) szabályozást, így a 0 forintban megállapított iparűzési adóelőleg-kiegészítést is be kell vallani, míg az ilyen bevallást az adóhatóságnak fel kell dolgoznia.
Ahogyan már utaltunk rá, a Htv. 41. § (4) bekezdése biztosítja azt a lehetőséget, hogy például az előtársasági formában működő, illetve a jogelőd nélküli kezdő vállalkozó az iparűzési adóban ne fizessen előlegrészletet, e törvényi lehetőséggel élő vállalkozót természetesen adóelőleg-kiegészítési kötelezettség (megállapítás és bevallás) sem terheli.
Dr. Kovács Attila cikkéből azt is megtudhatjuk, hogy milyen jogkövetkezménnyel jár a feltöltési kötelezettség elmulasztása, mi alapján szab ki bírságot és hogyan ellenőriz az adóhatóság, és hogyan lehet önellenőrizni. A szerző néhány olyan gyakorlati támpontra is felhívja a figyelmet, amit a 2012-es adóelőleg-feltöltésnél érdemes figyelembe venni. A cikk teljes terjedelemben az Adó szaklap 2012/16. számában olvasható. Az Adó szaklap 2012/16. száma a Complex Kiadó webshopjában is megvásárolható.
