Deloitte: bizonyítási nehézségek az adóellenőrzések során

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adóigazgatási eljárások új gyakorlata szerint az adózó a jogorvoslati eljárásban nem hivatkozhat olyan új tényre, bizonyítékra, amit korábban nem terjesztett elő, ami sok esetben azt eredményezi, hogy az adózó bizonyítása korlátok közé szorul – hívja fel a figyelmet a Deloitte.

Az új gyakorlat alapja az a szabály, mely szerint az adózó a jogorvoslati eljárásban nem hivatkozhat olyan új tényre, bizonyítékra, amelyről az elsőfokú döntés meghozatala előtt tudomása volt, azonban az új tényt, bizonyítékot az adóhatóság erre irányuló felhívására nem terjesztette elő.

A Deloitte tapasztalatai szerint az új szabály sok esetben azt eredményezi, hogy az adózók későbbi bizonyítása korlátok közé szorul, amihez nagyban hozzájárul az is, hogy a bizonyításra felhívó végzésből sok esetben nem derül ki pontosan, hogy az adóhatóság mit vár el – fejti ki a közleményben Harcos Mihály, a Deloitte Legal adóperes csoportjának vezetője.

Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az adóhatóság olyan tények és körülmények kapcsán tehet hátrányosabb megállapításokat, amelyekre az adózók eredetileg nem is számítottak. Ellenkező esetben, vagyis ha minél szélesebb körben igyekeznek megfelelni a felhívásnak, később szintén probléma merülhet fel olyan iratok átadása miatt, amelyek nem feltétlenül a vizsgált ügyletekhez kapcsolódnak, viszont egy másfajta megállapítást, vagy egy későbbi ellenőrzést megalapozhatnak – teszi hozzá.

Schütt Attila, a Deloitte adóosztályának menedzsere szerint az adózók a bizonyítási felhívás súlyát gyakran nem értékelik megfelelően, és sokszor esnek abba a tévhitbe, hogy ők mindent bizonyítottak. Az adózóknak már az ellenőrzés megindulásakor fel kell mérniük, hogy pontosan milyen bizonyítékokra akarnak majd a későbbi jogorvoslati eljárásokban támaszkodni. Ugyanakkor ennek meghatározása az ellenőrzési eljárás elején olyan specializált tudást és tapasztalatot igényel, ami további kihívások elé állíthatja az adózókat – mutat rá a szakértő.

Az adóhatóság a bizonyítási felhívásban rendszerint rövid határidőt biztosít az iratok átadására, ugyanakkor a jogszabály ehhez képest megengedőbb, mert a vizsgálat típusától függően az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyv kiadásától számított további 15 vagy 30 napig megengedi a bizonyítékok beadását. Schütt Attila szerint ez további kérdéseket vet fel arra irányulóan, hogy pontosan mikor áll be a további bizonyítékok benyújtására vonatkozó tilalom. Ennek kapcsán bírói gyakorlat még nem áll rendelkezésre, így különösen fontossá válik annak mérlegelése, hogy mit és milyen határidő mellett adunk át az adóellenőröknek – figyelmeztet.

(MTI)

---