Deloitte: érdekes adózási helyzetekkel járhat a külföldi tartós befektetés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sokan nincsenek tisztában a külföldi tartós befektetés vagy ingatlan-értékesítés, bérbeadás adózási szabályaival, és a kriptovalutával próbálkozók számára is tartogathat meglepetéseket az egyes országok eltérő gyakorlata – hívja fel a figyelmet a Deloitte az szja-bevallási határidő apropóján.

A főszabály szerint egy magánszemély minden jövedelme az illetőség államában adózik. Ha azonban az illetőség országától eltérő országból is származik például “külön adózó” jövedelme, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények részleges, vagy akár teljes adóztatási jogot biztosíthatnak a másik ország számára – ismerteti közleményében a tanácsadó cég.

Kamat- és osztalékjövedelmek esetén például egyes egyezmények megengedik a forrásadóztatást akkor is, ha a jövedelem nem az illetőség államából származik. Előfordulhat az is, hogy amit az egyik országban kamatjövedelemként kell bevallani, az a másik országban “egyéb jövedelemként” jelenik meg.

Baranyi Gábor, a Deloitte adóosztályának igazgatója szerint érdemes figyelembe venni azt is, bár a személyi jövedelemadóról szóló törvény kedvező adókezelést biztosít a tartós befektetésből származó jövedelem (tbsz) esetében, ezt csak addig élvezhetik az adózók, amíg – például külföldre költözés miatt – nem változik meg az illetőségük. Ebben az esetben ugyanis az adóztatás joga az illetőség országára szállhat, és a tbsz-számláról származó jövedelem adóztathatóvá válik külföldön.

Az ingatlanértékesítésből és bérbeadásból származó jövedelem – a főszabálytól eltérően – tipikusan abban az országban adóköteles az egyezmények alapján, ahol az ingatlan fekszik, akkor is, ha az különbözik az illetőség államától. Vagyis hiába él és dolgozik valaki akár évek óta külföldön, ha magyarországi ingatlant értékesít vagy ad bérbe, az magyar személyi jövedelemadó bevallási és fizetési kötelezettséget eredményezhet – mutat rá Kövesdy Zoltán, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

A “blockchain” technológián alapuló befektetési lehetőségek, a kriptovaluták is tartogatnak adózási kérdéseket. A kriptovaluta-bányászat és a kapcsolódó befektetési tevékenységek adókötelezettségére vonatkozó szabályok és gyakorlatok még nem kiforrottak. A hatóság, tételes jogszabályi rendelkezések hiányában kialakított álláspontja alapján a kriptovalutákat érintő gazdasági tevékenységek jellemzően a legmagasabb adóterhelés alá eshetnek, mint “egyéb jövedelmet” keletkeztető tevékenységek, közel 30 százalékos adókötelezettséggel – ismerteti a tanácsadó cég.

(MTI)



Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 17.

Nem tisztességes bírságkedvezményért elvenni a jogorvoslati jogot

„Fogadd el még akkor is, ha nem érzed jogszerűnek, mert fele annyit fizetsz.” Ez akár egy NAV hirdetés szlogenje is lehetne. És talán nem is lenne különös mindez, ha nem arról lenne szó, hogy a NAV egy hatósági jogalkalmazó, és az ezeknek a szlogeneknek teret engedő jogszabály az adóigazgatási eljárás szabályrendszere.

2021. szeptember 17.

Dante-700 – Dante élete (1. rész)

Dante, a világirodalom egyik legnagyobb alakja 700 éve hunyt el. Főműve, az Isteni színjáték nehéz olvasmány, de ennek ellenére az értő irodalmárok a legmagasztosabb jelzőkkel illetik. Nem véletlenül, hiszen a nyugati kultúrára gyakorolt hatása egyedülálló, az irodalom, a zene, a képzőművészet, a filmművészet egyaránt sokat merített Dante nagyeposzából.