Dőlnek az adóbevételek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Különösen a költségvetés áfabevételei ugrottak meg egy év alatt.

Az államháztartás központi alrendszere az idei első hat hónapban 1420,5 milliárd forint hiánnyal zárt – közölte végleges adatként a Pénzügyminisztérium. Ezen belül a központi költségvetés hiánya 1476,3 milliárd forint volt, az elkülönített állami pénzalapok 15,3 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 40,5 milliárd forintos többletet értek el. Idén júniusban a központi alrendszer 233,0 milliárd forintos hiánnyal zárt, amely mintegy harmada a 2017. júniusi hiánynak.

Az első félévi hiánnyal az egész évre tervezett 1360,6 milliárd forintos hiánycél 104,4 százaléka teljesült. Az uniós projektek kifizetései idén június végére elérték az 1118,4 milliárd forintot, amellyel szemben idén az első hat hónapban mintegy 162 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe. Így az uniós támogatások megelőlegezése továbbra is kiemelt szerepet játszik.

A bevételek közül a társasági adóból az idei év első hat hónapjában 100,2 milliárd forint érkezett a költségvetésbe, ami az előző év azonos időszakától 180,2 milliárd forinttal maradt el.

Az idei januártól június végéig általános forgalmi adóból 1773,1 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételnél 214,2 milliárd forinttal magasabb. Az év első hat hónapjában mind az áfa-befizetések, mind az áfa-kiutalások jobban teljesültek, mint az előző év azonos időszakában. A befizetések kiemelkedően, 302,0 milliárd forinttal haladták meg a 2017. évi június végi összeget. A befizetések alakulását befolyásolta, hogy egyaránt növekedett a belföldi, az import és a dohánytermékek utáni áfa-bevétel. A belföldi befizetések emelkedése elsősorban a kereskedelemhez és a feldolgozóiparhoz köthető. A dohánytermékek utáni bevételek előző évhez viszonyított növekedését elsősorban a magasabb cigarettaforgalom, illetve a jogszabályváltozások miatti alacsonyabb bázisévi bevétel határozta meg. Az import utáni befizetések növekedésének hátterében a forgalom bővülése áll. Az áfa-kiutalást jogszabályváltozás is érintette, 2018 januárjától a „jó adózók” kiutalási határideje 45 napról 30 napra csökkent – közölték.

A jövedéki adóból származó bevételek az idei év első hat hónapjában 498,4 milliárd forintot tettek ki, amely az egy évvel korábbi összegnél 41,0 milliárd forinttal magasabb.

A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele az év első hat hónapjában 1050,2 milliárd forint volt, amely 128,3 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbinál.

A pénzügyi tranzakciós illetékből származó bevétel idén június végéig 114,6 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel korábbi bevételnél 6,5 milliárd forinttal magasabb.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2023. június 1.

Áfa a digitális korban – az Európai Bizottság új adócsomagja

Új javaslatcsomagot tett közzé 2022 decemberében az Európai Bizottság az általános forgalmi adóztatást illetően, amely nem csak az uniós tagállamok fő bevételi forrása, de egyben az EU költségvetésének legfontosabb finanszírozási forrását is jelenti. A hatásvizsgálatokon pozitív véleményt kapott javaslatok az áfarendszerben több olyan módosítást tartalmaznak, amelyeket nemcsak ismerni kell, de amelyek komoly szakmai-gyakorlati felkészülést, és informatikai fejlesztéseket is igényelnek mind adózói, mind adóhatósági oldalon. Az Áfa-kalauz cikkének célja a módosítási javaslatok indokainak és célkitűzéseinek bemutatása, valamint a tervezet lényegi rendelkezéseinek összefoglalása.

2023. május 31.

Végelszámolással megszűnő cég tulajdonát képező ingatlan értékesítése

Egy belföldi áfaalany társaság végelszámolással kíván megszűnni. A tulajdonát képezi egy olyan ingatlan, amelyet 1997-ben áfával terhelten szerzett be, a beszerzést terhelő áfát levonásba helyezte. Az ingatlant a beszerzés időpontjában még raktárként tartották nyilván, azonban 2013-ban lakásként jegyezték be és jelenleg is lakásként tartják nyilván. A társaság az ingatlant a beszerzése óta megszakítás nélkül gazdasági tevékenysége érdekében hasznosította, viszont az ingatlan értékesítésére vonatkozóan nem választott adókötelezettséget. A társaságnak milyen módon merülhet fel áfakötelezettsége abban az esetben, ha az ingatlant a végelszámolást megelőzően az egyik tulajdonosa és egyben ügyvezetője részére értékesíti, vagy ha az ingatlan tulajdonjogát a végelszámolási eljárás végén a társaság magánszemély tulajdonosai szerzik meg?