EB pofon a magyar áfatörvénynek
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Európai Bíróság csütörtökön ítéletben mondta ki, hogy a magyar áfatörvényben az exportértékesítés adómentességének feltételeit szabályozó rendelkezés ellentétes a közösségi irányelvvel – hívja fel a figyelmet a MAZARS. Korábban előfordult, hogy jóhiszemű eladók az eladási ár 40 százalékát fizették meg utólag a NAV-nak azért, mert az értékesített termékek kiléptetése az EU-ból kicsúszott az áfatörvényben fogalt 90 napos határidőből. A vezető könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat rámutat: a döntés nyomán a korábban elmarasztalt cégek most felülvizsgálatot kérhetnek.
Csütörtökön közzétett C-563/12. számú ítéletében az Európai Bíróság kimondta: az uniós Áfa Irányelvvel nem egyeztethető össze az olyan nemzeti szabályozás, amely a ténylegesen kiszállított áru esetében pusztán azon az alapon vonja meg az értékesítés adómentességét, hogy az nem lett határidőn belül kiléptetve az országból – derül ki a MAZARS összefoglalójából.
A jelenleg hatályos magyar áfatörvény rendelkezése szerint ugyanis, az exportra – azaz unión kívülre – értékesített terméket a teljesítés napjától számított kilencven napon belül igazoltan ki kell léptetni az EU területéről, egyébként az ügyletre nem alkalmazható az adómentesség.
A rendkívül szigorú hazai szabályozás miatt többször előfordult, hogy a vevő hibájából vagy egyszerűen csak akedvezőtlen körülmények miatt az exportra értékesített termék nem hagyta el az unió területét a határidőn belül és ezért a jóhiszemű eladót súlyos anyagi kár érte.
„Ilyen esetekben az adóalanynak – még ha csak egy-két napos csúszásról is volt szó – az értékesítése után visszamenőlegesen adófizetési kötelezettsége keletkezett – foglalta össze Nyári Zsolt, a MAZARS szenior adómenedzsere.
És mivel az unión kívül letelepedett vevő nem, vagy csak ritkán fogadta el, hogy a beszerzése után – utólag – még a magyar áfát is megfizesse, az eladóknak a pluszban felmerült adókötelezettség komoly veszteségeket eredményezett.”
Nyári Zsolt szerint még nagyobb kárt okozott, amikor a mulasztásra egy-egy adóhatósági ellenőrzés során derült fény, és ilyenkor a meg nem fizetett áfa után az eladóra még további 50 százalék adóbírságot és késedelmi kamatot is kivetett a NAV.
Sajnos előfordult, hogy az eladónak az értékesítésért kapott ellenérték közel 40% még utólag meg kellett fizetnie az adóhatóságnak, csak azért, mert – gyakran tőle független okok miatt – két napot csúszott a termékek vámhatósági kiléptetése, mutat rá a szabály szigorúságára az adószakértő.
| 2014. január 9: Adónap |
|
ART, SZJA, ÁFA, JÁRULÉKOK, TAO – Mindent megtudhat a 2014-től hatályos adó- és járulékváltozásokról!
Időpont: 2014. január 9.
Helyszín: Danubius Hotel Arena, 1148 Budapest Ifjúság útja 1-3
Program:
- 09.00-10.00 Az adózás rendjéről szóló törvény változásai
- 10.15-11.45 Személyi jövedelemadó változásai
- 13.00-14.00 Járulékok változásai
- 14.00-15.30 Általános forgalmi adó változásai
- 15.45-16.45 Társasági adó változásai
Előadók:
- Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs ügyvéd, adószakértő, c. egyetemi tanár ELTE jogi kar
- Dr. Németh Nóra tanácsos, NAV
- Sike Olga főosztályvezető-helyettes, NAV
- Széll Zoltánné szakmai főtanácsadó, NAV
További információk és jelentkezés itt
|
Az Európai Bíróság véleménye szerint, amennyiben az áru igazolhatóan elhagyta az unió területét, akkor az adómentességet az eladótól nem lehet megvonni. És mivel – az irányelv értelmében –az adómentesség ilyen szintű korlátozása sosem volt megengedett, ezért a korábban ilyen okból elmarasztalt cégek – amennyiben a termékek vámhatósági kiléptetését igazolni tudják – jogosan kérelmezhetik az elmarasztaló határozatok felülvizsgálatát.
