Egy divatbolond könyvelő

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2019. június 21.
Címkék: ,
Rovat:
A XIII–XVI. századok az üzleti könyvelés kialakulásának időszaka Európában. A kettős könyvvitelnek nincs feltalálója, az egy folyamatos fejlődés eredményeként jött létre, de jelentős személyiségei vannak! Ilyen személyiség volt Fibonacci, a róla elnevezett számsor közzé tevője, Luca Pacioli, akit a könyvelés atyjának is neveznek, illetve Matthäus Schwarz is, aki a Fuggerek könyvelőjeként fejlesztette e tudományt. Schwarz divathóbortja is kiemelkedő kultúrtörténeti emléket hagyott ránk, az első divatkönyvet.

Omne quare suum quia

(’Minden miértnek mertje’, avagy ’Mindennek megvan a maga oka’)

(Matthäus Schwarz jelmondata)

Mint arról korábban már szó volt, valószínűleg Fibonacci közvetítésével került át Európába a keleten gyakorolt könyvelési módszer. Ezt az itáliai városállamok – például Velence, Firenze, Genova, Pisa – kezdték el alkalmazni, egyrészt a városok vagyonának, bevételeinek (stb.) nyilvántartására, követésére, másrészt a kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkező családok is meglátták benne azt, hogy érdemes ezeket a módszereket alkalmazni.

Matthäus Schwarz 29 évesen a Louvre-ban kiállított festményen

A könyvvitel, mint a kapitalista fejlődés egyik szükséglete

Luca Pacioli óriási érdeme, hogy matematikai enciklopédiájában önálló fejezetet szánt a könyvelési ismereteknek. Könyve volt az első, amely egységesen tartalmazta ezt a tudományt (ha tudományról beszélhetünk egyáltalán). Pacioli műve gyorsan elterjedt Európában, több nyelvre lefordították a megjelenését (1494) követő évtizedekben, így ismertté vált a francia, a német és az angol nyelvterületeken is, de legalább ennyire fontos, hogy a németalföldi területeken is. A csírázó kapitalista fejlődésnek – Itálián kívül – ezek voltak a legfontosabb helyszínei. Pacioli könyve kiválóan alkalmas volt tankönyvként is, a tudományok oktatójaként a szerző ezt minden bizonnyal maga is fontosnak tartotta.

A Pacioli által leírt módszernek számos előnye volt a korábbi nyilvántartásokhoz képest:

– Elválasztotta az üzleti tevékenységet a magántevékenységtől. Az üzleti vagyon, bevétel, jövedelem önálló értelmet nyert, és – általában – nem keveredett a magán (családi) vagyonnal. (Ez a szétválasztás még ma is gondot okoz sok vállalkozásnak!)

– Az egyes tranzakciók funkciók szerint két helyre való könyvelésével (ezért kettős az elnevezése) a nyilvántartás önmagában hordozta az ellenőrizhetőséget is.

– Folyamatosan nyomon követhető volt a könyvelés alapján a vagyoni helyzet, a tevékenység eredményessége, illetve a likviditás is. Pacioli a készpénzre és a vagyoni helyzetre külön is felhívta a figyelmet, mint amelyek a jó kereskedőnek fontosak kell hogy legyenek. (A cash-flow és tőkeellátottság mai jelentősége nem szorul magyarázatra.)

– A folyamatosan vezetett nyilvántartásokból viszonylag könnyen további hasznos információkat lehet kinyerni (például: mérleg, eredménykimutatás, egyes tevékenységek elkülönült bemutatása, elemzése).

Fontos megjegyezni, hogy a kettős könyvvitel rendszerét nem hatalmi előírások alapján kezdték el alkalmazni, hanem azért, mert látták annak hasznosságát, előnyeit. Az adózással való kapcsolata sem jelentéktelen, erről már Pacioli is írt könyvében a ’Hogyan számoljunk el Velencében a Vásári Hatósággal és a bérhivatalokkal, és hogyan írjuk tételeiket az Emlékeztetőbe, a Naplóba és a Főkönyvbe’ című fejezetében.

Matthäus Schwarz és felesége

Német nyelvterületen a Fugger család szerepét kell kiemelni. A XVI. század elején talán Európa leggazdagabb családja voltak, kiterjedt tevékenységük (banki tevékenység, bányászat, letétkezelés stb.) miatt is szükségük volt megfelelő nyilvántartásokra. Ennek legfőbb felelőse négy évtizeden át könyvelőjük, Matthäus Schwarz volt. A Fuggerekről korábbi írásunkban már röviden említést tettünk .

Matthäus Schwarz, a könyvelő

Matthäus Schwarz tehetős család gyermekeként született 1497-ben Augsburgban. Apja borkereskedő volt, nagyapja nyolc éven át Augsburg polgármestere, mellette asztalosként céhmester is volt, távolabbi felmenői is asztalosként dolgoztak, de udvari beszállítóként már ők is a tehetősebb réteghez tartoztak.

Matthäus alapiskoláit Augsburgban és Heidenheimben végezte, illetve apja mellett segédkezett a kereskedésben. Latintudása nem volt elégséges ahhoz, hogy szerzetesnek álljon. További tanulmányait Milánóban és Velencében végezte, ahol kereskedelmi gyakorlatot folytatott, illetve számviteli ismereteket szerzett, könyvelési technikákat tanult. Itáliában megismerkedhetett a kettős könyvvitellel, nem kizárt, hogy akár Paciolitól is tanult, tankönyvként a ’Summa’ egy példányát használhatta (ez elég valószínű a későbbi munkássága alapján).

Itáliából hazatérve 1516-tól a Fugger-családnál helyezkedett el könyvelőként. A Fuggerek már ekkor is a kettős könyvvitel német változatát használták, sőt ők voltak az elsők, akik mérleget is készíttettek (1511-ben).

Matthäus Schwarz gyorsan a Fugger-család bizalmasa lett, és a Fugger-bankház vezető könyvelőjévé vált. Ezt a pozícióját megőrizte a következő négy évtizedben, ami tisztes jövedelmet is jelentett számára, és lehetővé tette családjának további felemelkedését.

Jacob Fuggerrel az ún. aranyszobában (jobbra)

A bankház üzleti nyilvántartásai rendkívül precízek és hatékonyak voltak. Megteremtették a hármas könyvelés rendszerét. A rendszert a cég főkönyvelője, Matthäus Schwarz alakította ki. Schwarz szembeállította a Fugger-féle mérleggel a saját könyvvitelét, amelyben nem csak a „tartozik” és „követel” oldal voltak folyamatos nyomon követhető, hanem a harmadik pillérrel, az ellenőrzést, a revizori tevékenységet is bevitte a gyakorlatba. A főkönyvet két részre osztotta, a „személyek számlakönyvére” vagy más néven tartozások könyvére és a „tárgyak számlakönyvére” vagy más néven Capusra. Ráadásul készített egy „költség könyvecskét” a kiadásoknak, fogyasztási adónak stb. valamint egy „titkos könyvet” a nagy fontosságú eseményeknek, amely az egyenes adók belső kalkulációja mellett elsődlegesen a nyereség- és veszteségszámlákat tartalmazta.

Schwarz 1518-ban kereskedelmi tankönyvet írt a Musterbuchhaltung (Könyvelési minta) vagy Dreierlay Buchhaltung (Háromszoros könyvelés) címmel. A könyvet később, 1550-ben átírta. Nyomtatásban csak a XX. század elején jelent meg, de kéziratos formában (másolataival) évszázadokon keresztül az üzleti élet alapkönyvének számított.

Schwartz 1519-ben önéletrajz írásába kezdett De Wellt lauff (A világ útja) címmel, sajnos ez nem maradt fenn.

Matthäus Schwarzról két jelentős olajfestmény is fennmaradt. Az elsőt Hans Maler zu Schwaz festette 1526-ban, és jelenleg a párizsi Louvre-ban található. A másik olajkép 1542-ben készült, Christoph Amberger alkotása, a madridi Thyssen-Bornemisza Múzeumban látható. Christoph Amberger 1542-ben megfestette Barbara Schwarzot is, Matthäus Schwarz feleségét. Ez utóbbi kép utoljára (2017-ben) a Sothebys árverésén szerepelt Londonban, jelenleg magángyűjteményben van.

Matthäus Schwarz 52 évesen agyvérzést szenvedett el, ebből sikeresen felépült. Még negyedszázadot élt ezt követően, idős kort élt meg, 77 évesen, 1574-ben halt meg.

Az öltözékek könyve

Matthäus Schwarz már könyvviteli tevékenysége és erről szóló könyve alapján is az egyetemes kultúrtörténet jelentős szereplőjévé vált, mégsem ennek révén vált ismertté a következő évszázadokban.

Schwarz legismertebb műve a negyven éven át készített Trachtenbuch (Ruházatok vagy Öltözékek vagy Viseletek könyve). Ennek köszönhetően akasztották rá a Kleidernarr (’ruhabolond’) gúnynevet. Ez a történelem első divatkönyve, így kultúrtörténeti jelentősége igen nagy.

23. születésnapján (1. kép) és egy gyermekkori játszadozás

A könyvnek Schwarz 23. születésnapján kezdett neki, és egészen 63 éves koráig folytatta művét. Rendszeresen lefesttette magát, az akvarelleken feltüntette korát (napra pontosan!), ruházatának, viseletének „okát” (mikor, hol, milyen alkalommal viselte). Ilyen egy precíz könyvelő! Hogy teljessé tegye művét, életének első 22 évéről is festtetett összesen 36 képet. Jelenleg 137 akvarellt ismerünk, de egyes feltételezések szerint akár 300 kép is készülhetett, nem kizárt, hogy ezekből még néhány felbukkan a jövőben.

Érdekesség, hogy egy alkalommal meztelenül is lefesttette magát, elölről és hátulról is. A képekre írt szöveg alapján kövérnek tartotta magát.

Akt hátulról és elölről

Az Öltözetek könyvének eredeti példánya Braunschweigben található a Herzog Anton Ulrich Múzeumban, két másolata is készült a XVIII. században, 1740-ben. Az egyik példány a párizsi Bibliothèque Nationale -ban, a másik pedig a Hannoveri Gottfried Wilhelm Leibniz Bibliothek- ban vált a gyűjtemények megbecsült kincsévé. Az interneten a teljes könyv megtekinthető, de akár le is tölthető egyetlen könyvként (lásd az irodalomjegyzéket).

Irodalom:

Anton Fugger par Hans Maler, ou le portrait hors de son cadre (https://diacritiques.blogspot.com/2013/10/anton-fugger-par-hans-maler-ou-le.html)

Dessins des costumes portés par Matheus Schwarz d’Augsbourg. Schwarz, Matthäus (1497-1574) (az Öltözékek könyvének lapja nagyobb felbontásban is, https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b100202683/f5.planchecontact)

Egy „divatbolond” képes önéletrajza a 16. századból (http://costumecon.blogspot.com/2018/12/egy-divatbolond-kepes-oneletrajza-16.html)

Matthaus Schwarz founder of fashion from XVI century (https://viola.bz/matthaus-schwarz-founder-of-fashion-from-xvi-century/)

Robertson, Jeffrey Stephen: Capitalism and accounting in the Dutch East-India Company 1602-1623: an historical study of determining influences and practices (University of Wollongong, https://ro.uow.edu.au/cgi/viewcontent.cgi?article=4329&context=theses)

Trachtenbuch des Matthaus Schwarz aus Augsburg, 1520 – 1560 (lapozható példány a Wikipédián, https://de.wikipedia.org/w/index.php?title=Datei:Trachtenbuch_des_Matthaus_Schwarz_aus_Augsburg,1520_-_1560.PDF&page=32)

Trachtenbuch des Matthaus Schwarz aus Augsburg (letölthető könyv, http://www.mediafire.com/file/cbo3krr9x54rurn/Trachtenbuch+des+Matthaus+Schwarz+aus+Augsburg%2C1520+-+1560.PDF)

Un comptable se met à nu : Matthäus Schwartz, bourgeois d’Augsbourg (https://diacritiques.blogspot.com/2019/03/un-banquier-se-met-nu.html)

Néhány további kép az Öltözékek könyvéből:

14 és 15 évesen

Vívás és íjászat

Apja halálát gyászolva (balra)

Úriember divatosan jár

48 évesen csatában is részt vett (jobbra)

Sztróktól sújtottan (jobbra)

Felépülését követően és az utolsó kép 63 évesen


Kapcsolódó cikkek:


Egységesek lesznek jövőre az EU-n belüli áfamentes értékesítés adatkövetelményei
2019. október 18.

Egységesek lesznek jövőre az EU-n belüli áfamentes értékesítés adatkövetelményei

A vevői készlet egyszerűsítés egységes uniós szabályozása minden tagállamban azonos követelményeket állít fel az áfamentesség feltételeként, mind a vevőre, mind az eladóra, mind a készletekre vonatkozóan. Amennyiben ezeket az adatokat és paramétereket a két EU tagországban működő érintett cégek pontosan nyilvántartják, 2020. januártól egyszerűbb adóadminisztrációval dolgozhatnak.

Kis magyar pénztörténet – … és megszületik a forint (7. rész)
2019. október 18.

A pénzeknek is megvan a maguk története. Ez gyakran kapcsolódik nevezetes történelmi eseményekhez, uralkodókhoz, de az is előfordult – többször is –, hogy magával a pénzzel írtak történelmet. Ilyen események a magyar históriában is előfordultak. A Magyar Nemzeti Bank megalakulása, majd a koronát beváltó pengő bevezetése, az új nemzeti valuta stabilizálódása egy új felvirágzás ígéretét hordozta. Hogy mégsem így lett, azt ma már tudjuk.

Iparűzési adó: évtizedes gyakorlatot írt felül a Kúria
2019. október 17.

A Kúria közelmúltbeli döntései egy évtizedek óta bevett iparűzésiadó-kezelési gyakorlatot írtak felül. A magyar gazdaság számos szereplőjénél - például kiskereskedelem, autóipar, vendéglátás - is utólag többlet iparűzésiadó-fizetési kötelezettség keletkezhet.