Egy hónap maradt a külföldi áfa visszaigénylésére
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Viszonylag kevés hazai cég szokta visszaigényelni a másik EU-országban történt tartózkodással kapcsolatos számlák áfáját, helyette inkább bruttó költséget könyvelnek. Ennek fő oka, hogy a magyar vállalatok többsége nincs tisztában azzal, hogy a NAV-hoz egy elektronikusan benyújtott kérelem segítségével ez a tétel díjmentesen visszaigényelhető – hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.
Rengeteg cég szembesül azzal, hogy a külföldre utazó vagy az átmenetileg ott dolgozó munkatárs üzemanyag, lakhatási, szállodai-, vendéglátási-, autóbérlési- vagy konferencia számlája az adott ország áfáját tartalmazza. Bár a gyakorlat helyességét számlánként külön-külön kell megvizsgálni, általánosságban elmondható, hogy az EU ÁFA-direktíva alapján a vendéglátás teljesítési helye az, ahol azt a szolgáltatást ténylegesen nyújtják, szállás esetén az ingatlan helyén, gépkocsi rövid távú bérlése esetén pedig ahol azt ténylegesen a bérlő birtokába adják. Ezért ezekben az esetekben szinte biztosan helyes az adott ország áfájának felszámítása.
„A magyar cégek gyakran a számla bruttó összegét könyvelik el költségként és nem foglalkoznak annak ÁFA-tartalmával. Egyrészt nem ismerik azt a lehetőséget, hogy ez bizonyos feltételekkel visszaigényelhető, másrészt túl bonyolultnak és drágának vélik a visszaigénylési folyamatot” – mondta el Földes Balázs, a Crowe FST szenior menedzsere. A szakember ugyanakkor kiemelte: a belföldön letelepedett adóalany díjmentesen, a magyar adóhatósághoz, elektronikusan benyújtott kérelmében igényelheti vissza ezt az áfát, a többit a NAV és a külföldi adóhatóság elintézi, vagyis a NAV megkeresi a külföldi adóhatóságot, továbbítja az igénylést, a külföldi adóhatóság azt megvizsgálja, esetleg új információt kér, és végül a visszajáró pénzt kiutalja a magyar cégnek.
A Crowe FST szakembere arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2018. évi számlák esetén legkésőbb 2019. szeptember 30-ig lehet ezt a kérelmet benyújtani, a nyomtatványt pedig országonként kell kitölteni, az adott országból származó számlák alapján. „Fontos, hogy a vállalkozások tisztában legyenek azzal, hogy a határidő jogvesztő, vagyis ezt követően már nincs lehetőség visszaigénylésre” – hívta fel a figyelmet Földes Balázs. A visszatérítés az Európai Unió országaiból és néhány más európai országból lehetséges, éves kérelem esetén a minimum összeg 50 euró, vagy annak megfelelő összeg.
A tagállamok többségénél meghatalmazott is eljárhat, tehát a belföldi cég megbízhat egy tanácsadó céget, hogy eljárjon helyette. Ez esetben a meghatalmazott nyújtja be a kérelmet a szükséges nyilatkozatokkal, mellékletekkel, válaszol a kinti adóhatóság esetleges további kérdéseire.
Az adott ország szabályai alapján előfordulhat, hogy bizonyos összeg felett a számlákat csatolni kell a beadványhoz, illetve a visszaigénylésnél is az adott ország szabályai érvényesítendők; ezek azonosak az adott országban letelepedett cégekre vonatkozó áfa-szabályokkal.
