Egyéni vállalkozó átalányadózása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikkünkben áttekintjük, mit jelent pontosan, milyen következményekkel jár az egyéni vállalkozó számára az átalányadózás választása.


Az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett adóévenként az adóév egészére az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint átalányadózást választhat akkor, ha

a) az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozói bevétele a 15 millió forintot nem haladta meg, és

b) az egyéni vállalkozói bevétele az adóévben nem haladja meg a 15 millió forintot.

Ha az egyéni vállalkozó az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenységet végez, úgy akkor választhatja az átalányadózást, ha a választást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele a 100 millió forintot nem haladta meg.

Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
  • díjmentes cikk és szaklap értesítő
  • kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
  • egyedi szaklap ajánlatok

Amennyiben az egyéni vállalkozó bevétele az adóévben túllépi az említett értékhatárok valamelyikét, az átalányadózás alkalmazására való jogosultsága megszűnik, és az adóév egészére át kell térnie a vállalkozói jövedelem szerinti adózásra. A személyi jövedelemadóról szóló törvény 50.§-ának alkalmazása során, egyéni vállalkozói bevételnek az adóévben az szja törvény rendelkezései szerint megszerzett vállalkozói bevétel minősül. Ez azt jelenti, vagyis közvetett módon arra utal, hogy a kisvállalkozók tételes adóját alkalmazó egyéni vállalkozó bevételeit nem kell figyelembe venni az értékhatár számítása során. (Rejtélyes megfogalmazás a törvényben.)

A tevékenységét év közben kezdő vagy megszüntető egyéni vállalkozó az előírt bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe (15.000.000: 365= Ft/nap).

Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozónál nem minősül vállalkozói bevételnek a vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez költségei fedezetére vagy fejlesztési célra jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított vissza nem térítendő támogatás. A magánszemély az e bevételével összefüggő adókötelezettségeit az önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó rendelkezések szerint teljesíti.

Az átalányadót választó egyéni vállalkozó, amennyiben az áfa-levonási jogát nem érvényesíti, csak a pénztárkönyv (naplófőkönyv) bevételi adatait vezeti, továbbá a vállalkozásával kapcsolatban felmerült összes költségének bizonylatait és egyéb dokumentumait a törvényben foglalt általános szabályok szerint köteles megőrizni. Tehát a legnagyobb előnye lehet az átalányadózás választásának a bevételi nyilvántartás vezetése. Azt nem látom be, hogy az alanyi adómentesség értékhatára felett a fizetendő áfa nyilvántartása és befizetése mellett miért mondanék le a levonható adóm visszakéréséről.

Ugyanakkor az átalányadózás nem mentesíti az egyéni vállalkozót a kifizetői minőségében, illetőleg más jogszabály előírása szerint reá vonatkozó nyilvántartási, bizonylat-kiállítási, valamint adatszolgáltatási, továbbá a számla-, illetőleg nyugtaadási kötelezettség alól.

Az iparűzési adó szempontjából sok esetben az a legegyszerűbb, ha a bevétel 80%-át tekintjük az átalányadózás esetén adóalapnak, de a kereskedőkre ez például nem igaz.

Az átalányadós jövedelmet (adóalapot) a bevételből az egyéni vállalkozó 40 százalék, költséghányad levonásával állapítja meg (átalányban megállapított jövedelem alkalmazása). Tehát általános esetben a bevétel 60%-a az adóalap, melyet az általános adókulccsal kell szorozni az adó megállapításához. (A kereskedőkre, a mezőgazdasági termelőkre, és a nyugdíjas egyéni vállalkozókra más mértékek vonatkoznak.) Például a kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó költséghányada 87 százalék.

ADÓklub Online 2016 – Androidos okostelefonnal

 

ADÓ szaklap online

ADÓ-kódex szaklap online

Számviteli tanácsadó szaklap online

Áfa-kalauz szaklap online – ADÓ

kérdések és válaszok

Ado.hu Prémium cikkek

Rendelje meg most >>

Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 29.§. (3) bekezdése értelmében az átalányadózó egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot, és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. Amennyiben a tevékenység középfokú végzettséget igényel, akkor a garantált bérminimumból (havi 129.000 Ft) kell kiindulni. Ha az egészségbiztosítást nézzük, akkor 129.000 * 1,5 = 193.500 forint után kell minimálisan fizetni. Vagy az átalányjövedelemnek (193.500 : 0,6 = 322.500 Ft havi árbevétel) kell megegyeznie legalább a minimális járulékalappal, vagy a számított minimum járulékalap (193.500) után kell a befizetést teljesíteni.

Ha havi 1.000.000 forint az árbevétel, akkor 1.000.000 * 0,6 = 600.000 forint után kell az összes járulékot fizetnie az átalányadós egyéni vállalkozónak.

Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő szociális hozzájárulási adó alapja az átalányban megállapított jövedelem, vagy minimum a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5 %-a. A szoha mértéke 27%

Minden évben hüledeznek amikor egy éves késéssel elkészül a statisztika, és megtudjuk, hogy ismét 5-7 ezer adózó lépett ki az átalányadózók közül. Pedig nincs ezen semmi csodálkozni való, mert ez egy kedvezőtlen adózási mód. A kicsiknek nagy a járulékteher. A nagyoknak is magas a járulékterhe és 6 millió forintos árbevétel felett áfa-nyilvántartásuk is van, vagyis elvesztik a bevételi nyilvántartás előnyeit.

Az átalányadózás időszaka alatt az elhatárolt veszteség évenkénti 20-20 százalékát elszámoltnak kell tekinteni. Ugyancsak elszámoltnak kell tekinteni az összes költséget és az erre az időszakra jutó értékcsökkenési leírást is. Az iparűzési adó pedig mindenkinek magasabb az átlagosnál, vagy erre vonatkozóan is külön nyilvántartást (pl.: anyag, alvállalkozó, stb.) kell vezetni. Nem az a csoda, hogy menekülnek ebből az adózási módból, hanem az, aki benne marad.

Hatmillió forintos árbevétel alatt például át kell jelentkezni mielőbb a KATÁ-ba.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).