Önálló tevékenység folytatásához kapcsolódóan jellemzően nem lehet értékcsökkenési leírást érvényesíteni. Az ingatlanbérbeadásból származó bevétellel szemben azonban bizonyos feltételekkel lehetőség van értékcsökkenési leírás elszámolására.
Vonatkozó jogszabály:
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
A sorozat előző részeit itt olvashatja.
Személyi jövedelemadó (folyt.)
Költségelszámolás (folyt.)
Tételes költségelszámolás (folyt.)
Értékcsökkenési leírás
Az önálló tevékenységet folytató magánszemélyek jellemzően nem számolhatnak el értékcsökkenési leírást. Az ingatlanbérbeadási tevékenységből származó bevétel esetében azonban az Szja tv. 17. § (3) bekezdése értelmében
Az Szja tv. 18. § (1) bekezdése alapján a bérbeadó magánszemély a tevékenységének kezdése évében a tevékenységének megkezdése előtt legfeljebb 3 évvel korábban beszerzett tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolását megkezdheti. Az ingatlant nem egyéni vállalkozóként bérbeadó magánszemély épület, épületrész esetében – a korábban bármely tevékenység bevételével szemben még el nem számolt mértékig – értékcsökkenést akkor is elszámolhat, ha azt három évnél régebben szerezte meg, vagy a használatbavételi engedélyt három évnél régebben szerezte meg.
Az ingatlan után értékcsökkenési leírást kizárólag a tulajdonos érvényesíthet. Ebből következően, ha az ingatlant nem a tulajdonosa, hanem a haszonélvező hasznosítja, akkor nincs mód az értékcsökkenési leírás elszámolására. Ha pedig a bérbeadó nem egyedüli tulajdonosa az ingatlannak, akkor is csak a saját tulajdonrésze után érvényesíthet értékcsökkenési leírást, ha a (többi) tulajdonostárssal való megállapodás alapján kizárólag ő adja bérbe az ingatlant.
Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség, az üzembe helyezésig felmerült következő kiadások nyilvántartásba vétele alapján:
Az értékcsökkenési leírás alapjának meghatározása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a beszerzési árat, egyéb kiadásokat kizárólag saját pénzből fizette-e meg a bérbeadó. Amint arról a cikksorozat IX. részében már volt szó, a NAV a 2024. évi 10. információs füzetben részben hitelből vásárolt ingatlan tekintetében ki is emelte, hogy az értékcsökkenési leírásnak a teljes – az ingatlannak az adásvételi szerződésben szereplő, a hitel összegét is tartalmazó – vételára képezi az alapját.
Az értékcsökkenési leírás alapjának számbavétele során a vonatkozó számlában (okmányban) szereplő és levonható áfa összegét figyelmen kívül kell hagyni. A le nem vonható áfa az értékcsökkenési leírás alapjába beszámít.
A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos kiadás (szállítási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, valamint a beszerzéssel összefüggő közvetítői kiadások, a bizományi díj, a vám, az adók – az áfa kivételével –, az illeték, a hitel igénybevételével kapcsolatos kiadások, az üzembe helyezés napjáig felmerült kamat, biztosítás díja stb.) a beszerzési ár részét képezi.
Az ingó, ingatlan (épület, építmény) beszerzési áraként a megszerzésre fordított, igazolt kiadás vehető figyelembe. Ezt az összeget növelni kell az értéknövelő beruházásra fordított, számlával igazolt kiadással, feltéve, hogy azt az adózó korábban költségként nem számolta el. (A cikksorozat előző részében már volt szó arról, hogy tárgyi eszköz felújítási költsége tekintetében a magánszemély választhat, hogy a felmerülés évében számolja el egy összegben, vagy az értékcsökkenési leírás alapját növeli meg vele.)
Ingyenesen szerzett tárgyi eszköz után értékcsökkenési leírás 2015. január 1. óta nem számolható el. Nem lehet ezért értékcsökkenési leírást érvényesíteni ajándékba kapott vagy örökölt lakás után (még akkor sem, ha a szerzés illetékköteles volt, hiszen maga a szerzés ekkor is ingyenesen történt). Ehhez kapcsolódóan a NAV a 10. számú információs füzetben felhívja a figyelmet arra, hogy a 2015. január 1-je előtt megkezdett értékcsökkenés elszámolása sem folytatható az ingyenesen szerzett tárgyi eszköz után.
