Egyéni vállalkozó ingatlanbérbeadása magánszemélyként (XIII. rész)


Értékcsökkenési leírás alkalmazásakor figyelemmel kell lenni a kétszeres költségelszámolás tilalmára, továbbá tárgyieszköz-nyilvántartást is szükséges vezetni.

Vonatkozó jogszabály:

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról


A sorozat előző részeit itt olvashatja.

Személyi jövedelemadó (folyt.) 

Költségelszámolás (folyt.)

Tételes költségelszámolás (folyt.)

Értékcsökkenési leírás (folyt.)

A cikksorozatban korábban már volt szó az Szja tv. 4. § (1) bekezdésének azon rendelkezéséről, amely szerint bármely költség csak egyszeresen, egy alkalommal vehető figyelembe (kétszeres költségelszámolás tilalma). A gyakorlatban több, az értékcsökkenési leíráshoz kapcsolódó kérdés ezen elv alapján válaszolható meg.

A tárgyi eszköz (ingatlan, bútorok stb.) megszerzésére fordított összeg és az értéknövelő beruházás költsége kizárólag akkor képezheti az értékcsökkenési leírás alapját, ha azt a bérbeadó korábban költségként nem számolta el.

Ha pedig a magánszemély a tárgyi eszköz után értékcsökkenési leírást érvényesít, majd értékesíti az eszközt, akkor a bevételből a vételárnak illetve az értéknövelő beruházásnak azt a részét lehet levonni, amit nem számolt el korábban költségként.

Példa7:

Buzgó Balambér vásárol egy lakást, és felújítja azt. Még a beköltözés előtt felajánlanak neki a munkahelyén egy németországi kiküldetést, amit elfogad. A lakást addig is bérbeadja. Az ingatlanbérbeadási tevékenységére tételes költségelszámolást választ, aminek keretében értékcsökkenést alkalmaz a lakás értéknövelő beruházásokkal növelt vételára után. Másfél év múlva azonban a bérlő kiköltözik, Balambér pedig kedvező állásajánlatot kap Németországban, ezért úgy dönt, nem keres új bérlőt, hanem külföldön telepedik le, és eladja a magyarországi lakást. Ekkor az ingatlanértékesítésből származó jövedelem meghatározása során a bevételéből nem vonhatja le a teljes vételárat és felújítási költséget, csak a már elszámolt értékcsökkenéssel csökkentett összeget.

Példa8:

Módosítsuk az előző példát úgy, hogy Balambér a lakást 6 évvel a megvásárlása után értékesíti. Ekkor, mivel 5 évnél régebben vásárolt ingatlan értékesítése esetén már nincs adóköteles jövedelem, nincs jelentősége annak, hogy Balambér a korábbi években milyen összegű értékcsökkenési leírást számolt el.

Úgyszintén a kétszeres költségelszámolás tilalmának és az értékcsökkenési leírásnak a kapcsolata alapján nem lehetséges lakáscélú hitelből vásárolt, bérbeadott ingatlan esetében a hitel törlesztőrészletét költségként elszámolni, hiszen a hitel összege már az értékcsökkenési leírás elszámolásakor figyelembe lett véve (ld. a cikksorozat IX. részében leírtakat).

Az Szja tv. előírja, hogy az értékcsökkenési leírás összegének megállapításához az 5. számú mellékletben foglaltak szerint tárgyi eszközök nyilvántartását kell vezetni.

Az 5. számú melléklet alapján a nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

  • a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak megnevezése,
  • gép, berendezés esetén a gyártó vállalat neve, a gyártás éve, a gyártási szám,
  • a használatbavétel (üzembe helyezés) időpontja,
  • az elidegenítés vagy (a selejtezési jegyzőkönyvnek megfelelően) a kiselejtezés, a megsemmisülés időpontja,
  • az értékcsökkenési leírás kulcsa,
  • az értékcsökkenés kiszámításának alapja,
  • az értékcsökkenés kiszámításának módosult alapja,
  • az előző évek értékcsökkenésének halmozott összege,
  • az adóévben költségként érvényesíthető értékcsökkenés összege,
  • az értékcsökkenés összegének figyelembevételével számított nettó érték,
  • a kisvállalkozói kedvezmény igénybevételének adóéve és összege.

Az értékesítés, kiselejtezés vagy megsemmisülés miatt bekövetkezett értékcsökkenéseket a vonatkozó bizonylatok alapján a tárgyi eszközök nyilvántartásából ki kell vezetni.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 31.

Adók valorizációja: tiltakozik a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete

A mindenszentek alkalmából bejelentett adóemelések mértékének megállapítása nem függhet a Központi Statisztikai Hivataltól – olvasható a közleményben. Korai még lustaságból automatizmusokat alkalmazni, mert az adóemelés az adóemelés, ahol hatástanulmánynak és társadalmi egyeztetésnek lenne helye. Az adóemelést nem generálhatja a KSH! Ezért az MKOE tiltakozik a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján megállapított adómértékek ellen! Mindeközben hiányzik […]

2024. október 31.

Adócsomag 2025: néhány újabb meglepetés

Az EY szakértői összeállították a legfontosabb újításokat az adócsomagból, olyan várható változásokat szemezgettünk belőle, amelyek eddig nem kaptak figyelmet.