Egyéni vállalkozó ingatlanbérbeadása magánszemélyként (XVII. rész)


Ha a bevallásban az adózó terhére mutatkozó különbözet szerepel, jelentőséggel bír, hogy miből adódott a különbözet, mivel bizonyos esetekben bírságot is kell fizetni.

Vonatkozó jogszabály:

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról


A sorozat előző részeit itt olvashatja.

Személyi jövedelemadó (folyt.)

Bevallás (folyt.)

Ha a bevallás 77. sorában az adózó terhére mutatkozó különbözet szerepel, a magánszemélynek azt is meg kell néznie, hogy miből adódott a különbözet, mivel elképzelhető, hogy bírságot is kell fizetnie.

A cikksorozat XIV-XV. részeiben már volt szó arról, hogy a bérbeadónak figyelnie kell, hogy csak megalapozott adóelőleg-nyilatkozatot tegyen, ellenkező esetben különbözeti bírság fizetésére keletkezhet kötelezettsége.

Az Szja tv. 48. § (4) bekezdése értelmében, ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában

  1. tételes igazolással elszámolható költség levonását kérte, és a nyilatkozat alapján levont költség meghaladja az összevont adóalap megállapításánál e törvény rendelkezései szerint az adóbevallásban elszámolt igazolt költséget, akkor a költségkülönbözet 39 százalékát;
  2. úgy kérte adóalap-kedvezmény (ingatlanbérbeadás esetén: családi kedvezmény, első házasok kedvezménye, személyi kedvezmény) érvényesítését, hogy a nyilatkozattételkor fennálló körülmények alapján erre nem lett volna jogosult, és a jogalap nélkül tett nyilatkozat következtében utóbb befizetési különbözet mutatkozik, valamint az a) pont szerinti esetben is, a befizetési különbözet 12 százalékát

különbözeti bírságként az adóévre vonatkozó bevallásban külön kötelezettségként kell feltüntetnie, és a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség szerint (tehát az szja megfizetésére szolgáló 10032000-06056353 számlaszámra, a bevallás benyújtási határidejéig) kell megfizetnie.

Ha a nyilatkozattételkor fennálló körülmények alapján a bérbeadó jogosult volt az adóalap-kedvezményre, és ez csak utólag változik meg, akkor nincs bírságfizetési kötelezettség. Ez a helyzet például akkor, ha a bérbeadó év közben családi pótlékra saját jogán jogosult, vagy rokkantsági járulékban részesülő után családi járulékkedvezményt érvényesített és a bevallás benyújtásakor változik a jogosult személye (pl. év közben a feleség vette igénybe a kedvezményt, de a bevallás kitöltésekor úgy döntenek, hogy inkább a férj fogja azt érvényesíteni), akkor az év közben jogszerűen igénybe vett családi járulékkedvezmény összegét vissza kell fizetni, de, mivel év közben a kedvezmény igénybevétele jogszerű volt, a visszafizetett összeg után különbözeti bírság nincs.

Nem kell bírságot fizetni akkor sem, ha

  • a költség-különbözet az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett költség összegének 5 százalékát,
  • a befizetési különbözet a 10 ezer forintot

nem haladja meg.

Példa10:

Lezser Levente egy cégnek ad bérbe ingatlant. Úgy véli, bőven lesznek felmerült költségei, ezért az adóelőleg-nyilatkozatában a bevétel 50 százalékának megfelelő összeget kéri költségként figyelembe venni. Az éves bevallás elkészítésekor szembesül azzal, hogy a költségek együttesen nem érték el a bevétel felét: az éves bevétel összege 2.700.000 Ft, míg az elszámolható költségek éves szinten összesen 1.180.000 Ft-ra rúgnak.

Az adóelőleg-nyilatkozat következtében Lezser úr év közben (2.700.000*0,5=) 1.350.000 Ft költséget érvényesített. A költségkülönbözet (1.350.000-1.180.000=) 170.000 Ft. Ez meghaladja az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett költség összegének 5 százalékát (1.350.000*0,05=67.500 Ft), ezért a költségkülönbözet 39 százalékát, 66.300 Ft-ot különbözeti bírságként a bevallási határidőig a személyi jövedelemadóval együtt meg kell fizetnie. A költségkülönbözet a bevallás 63. sorának „a” oszlopában, a különbözet után fizetendő 39 százalékos összeg a „c” oszlopban tüntetendő fel.

Az adóelőleg-nyilatkozat következtében a befizetésben is különbözet mutatkozott: a ténylegesen felmerült költségekkel számolva a bérbeadás utáni szja 228.000 Ft, de a nyilatkozat eredményeként csak 202.500 Ft levonására került sor év közben. A különbözet (228.000-202.500=25.500 Ft) meghaladja a 10.000 Ft-ot, ezért a befizetési különbözet 12 százalékát, 3.060 Ft-ot Lezser úrnak különbözeti bírságként kell feltüntetnie a bevallás 78. sorában, és a bevallási határidőig a személyi jövedelemadóval együtt meg kell fizetnie.


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (3. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.

2024. december 6.

A civil szervezetekre vonatkozó szabályok a társasági adóban

A civil szervezetek gazdaságban betöltött egyedi szerepére tekintettel, ezen szervezetek társaságiadóalap-megállapítási és -fizetési kötelezettségeit a jogalkotó az általános, valamennyi gazdálkodóra vonatkozó szabályokat szem előtt tartva, de az egyedi sajátosságokat figyelembe véve határozza meg. Írásunkban a civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket és azok gyakorlati alkalmazását ismertetjük, figyelmet fordítva a közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetekre vonatkozó speciális szabályokra is.