Egyéni vállalkozó ingatlanbérbeadása magánszemélyként (XVIII. rész)


Az ingatlanbérbeadáshoz kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség függ egyebek közt attól, hogy a bérbeadó milyen költségelszámolási módszert alkalmaz, valamint, hogy levonásba helyezi-e az előzetesen felszámított forgalmi adót. 

Vonatkozó jogszabály:

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról


A sorozat előző részeit itt olvashatja.

Személyi jövedelemadó (folyt.)

Nyilvántartási kötelezettség  

Az Szja tv. 10. §-a alapján a bérbeadást végző magánszemély az Szja tv. 5. számú mellékletének és az Szja tv. egyéb előírásainak megfelelően köteles nyilvántartás(oka)t vezetni.

Az alap- és kiegészítő nyilvántartásokban időrendben, folyamatosan kell nyilvántartani és rögzíteni minden olyan adatot, amely az adókötelezettség betartásához utólagosan is ellenőrizhető módon szükséges.

A nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet. A nyilvántartásban rögzített adatot módosítani vagy törölni csak úgy lehet, hogy az eredeti adat a módosítást, illetve a törlést követően is megállapítható legyen.

Az Szja tv. szerinti nyilvántartások vezetése a magánszemélyt nem mentesíti a más jogszabályban meghatározott kötelezettség teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges nyilvántartás vezetése alól.

Alapnyilvántartás

Az Szja tv. 5. számú melléklet I. részének 1.2. pontja értelmében a magánszemély egyéni vállalkozói tevékenységnek vagy mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek nem minősülő önálló tevékenysége tekintetében csak akkor vezet alapnyilvántartást, ha

  • az e tevékenységből származó bevételével szemben az adóelőleg vagy a jövedelem meghatározásakor költséget (ide nem értve a jövedelem meghatározásakor e törvény rendelkezései szerint igazolás nélkül elszámolható elismert költséget) számol el vagy
  • az adóévben nem (nem csak) kifizetőtől szerez ilyen bevételt.

Az Szja tv. kimondja, hogy a magánszemély egyéni vállalkozói tevékenysége, őstermelői tevékenysége, más önálló tevékenysége és nem önálló tevékenysége tekintetében külön-külön – választása szerint a négy tevékenység esetében akár eltérő típusú – alapnyilvántartást vezet. Tételes költségelszámolás esetén a más önálló tevékenységre vonatkozó alapnyilvántartást úgy kell vezetni, hogy az önálló tevékenységből származó jövedelem tevékenységenként megállapítható legyen.

Lényeges továbbá, hogy az alapnyilvántartást az adó, az adóelőleg megállapítására előírt időszakonként az alapnyilvántartás egyes adatsorainak összesítésével le kell zárni.

10 százalékos költséghányad alkalmazása

Ha

  • a bérbeadásból származó bevétel kizárólag kifizetőtől származik, és
  • azzal szemben a magánszemély nem számol el költséget – a 10 százalékos költséghányad kivételével –,

akkor a bevételével összefüggő nyilvántartási kötelezettségét a kifizető által kiállított igazolás megőrzésével teljesíti.

Amennyiben a bérbeadásból származó bevétel

  • nem (vagy nem kizárólag) kifizetőtől származik, de
  • a bérbeadó 10 százalékos költséghányadot alkalmaz, és
  • áfalevonásra nem jogosult (pl. alanyi adómentességet választ) vagy e jogával nem él,

elegendő bevételi nyilvántartást vezetnie. (Az Szja tv. tartalmaz a helyi iparűzési adó alapjával kapcsolatos feltételt is a bevételi nyilvántartás alkalmazásához, azonban, amint a későbbiekben arról lesz szó, a nem vállalkozóként végzett bérbeadás nem a helyi iparűzési adó hatálya alá tartozó tevékenység, ezért az erre vonatkozó előírásoknak e körben nincs jelentősége.)

A bevételi nyilvántartás minimális adattartalma:

a) sorszám;

b) a bevétel megszerzésének időpontja;

c) a bizonylat sorszáma;

d) a kifizető neve (elnevezése) és adószáma [értelemszerűen azon bevételeknél, amelyek kifizetőtől származnak];

e) a bevétel összege;

f) a bevételből levont adóelőleg [ez szintén a kifizetőtől származó tételeknél releváns, hiszen azoknál kerül sor a bevételből adóelőleg levonására];

g) a jövedelem.

Ha a magánszemély áfalevonási jogot is érvényesít, akkor pénztárkönyvet vagy naplófőkönyvet kell vezetnie.

A pénztárkönyv legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) sorszám;

b) a gazdasági esemény időpontja;

c) a bizonylat sorszáma;

d) a gazdasági esemény rövid leírása (így különösen ellenérték, anyagbeszerzés, tárgyi eszköz beszerzése, nyújtott vagy kapott kölcsön);

e) bevételek, ezen belül külön feltüntetve

ea) az adóköteles bevételeket,

eb) a fizetendő általános forgalmi adót,

ec) a jövedelem kiszámításánál figyelembe nem veendő bevételek;

fa) kiadások, ezen belül külön feltüntetvefa) a költségként elszámolható kiadásokat a következő bontásban

– anyag- és árubeszerzés,

– a közvetített szolgáltatások értéke,

– az alkalmazottak bére és közterhei,

– vállalkozói kivét (csak a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó esetében),

– egyéb költségként elszámolható kiadás;

fb) a költségként el nem számolható kiadásokat a következő bontásban

– beruházási költség,

– a levonható általános forgalmi adó,

– egyéb, költségként el nem számolható kiadás.

A naplófőkönyv tartalmát a számvitelről szóló törvénynek az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozókra irányadó rendelkezései szerint kell megállapítani.


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (3. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.

2024. december 6.

A civil szervezetekre vonatkozó szabályok a társasági adóban

A civil szervezetek gazdaságban betöltött egyedi szerepére tekintettel, ezen szervezetek társaságiadóalap-megállapítási és -fizetési kötelezettségeit a jogalkotó az általános, valamennyi gazdálkodóra vonatkozó szabályokat szem előtt tartva, de az egyedi sajátosságokat figyelembe véve határozza meg. Írásunkban a civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket és azok gyakorlati alkalmazását ismertetjük, figyelmet fordítva a közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetekre vonatkozó speciális szabályokra is.