Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének gyakorlati tudnivalói (III. rész)

Cikksorozatunk aktuális részében folytatjuk azon adókötelezettségek taglalását, amelyeknek a szünetelés időszakában eleget kell tenni.

A biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségek

Cikksorozatunk bevezető részében említettük már, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt szünetel a biztosítás, ezért, ha a magánszemély más jogviszonyában (pl. munkaviszonyban) nem biztosított, illetve egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult, akkor egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére válik kötelezetté.

Ezt 2020. június 30-áig a NAV felé a ’T1011 jelű (2020-ban a 20T1011-es) nyomtatványon kell bejelenteni. A bejelentés a NAV honlapján (nav.gov.hu) elérhető Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban is megtehető, az „Új nyomtatvány” menüpontból kiválasztható „Eüszolg. járulékfiz-bejelentés” megnevezésű nyomtatványon. A bejelentés alapján a NAV az adóévre vonatkozó havi járulékfizetési kötelezettséget előírja a magánszemély adószámláján.

2020. július 1-jétől egyrészt a magánszemély egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre való bejelentkezésével induló eljárást a NAV által hivatalból lefolytatandó eljárás váltja fel, másrészt pedig az egyéni vállalkozások nyilvántartása átkerül a NAV-hoz. Ekkortól az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget nem kell külön bejelenteni, a NAV a szünetelés időszakában hivatalból előírja majd a havi összegeket, ha azt észleli, hogy az egyéni vállalkozó nem minősül biztosítottnak, és tájékoztatja a magánszemélyt az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségéről, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság szabályairól.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2020-ban havonta 7.710 forint, törthónap esetén napi 257 forint. (Katás egyéni vállalkozók esetében a bevezető cikkünkben leírtak szerint törthavi mentesülés nincs, hiszen a tételesadó-fizetési kötelezettség minden olyan hónapra fennáll, amelyben akár csak egy napig nem szünetel a vállalkozás. Ennek megfelelően tevékenységüket szüneteltető katás egyéni vállalkozóknak az egészségügyi szolgáltatási járulékot mindig teljes hónapra kell megfizetni, és csakis azon hónapokra, amelyekre nézve nem áll fenn tételes kata fizetési kötelezettségük.) Az adott hónapra vonatkozó egészségügyi szolgáltatási járulékot a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell befizetni.

Azt, hogy ki minősül biztosítottnak, 2020. június 30-ig a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: régi Tbj.) 5. §-a, 2020. július 1-jétől a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: új Tbj.) 6. §-a, míg az egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen jogosultak körét a régi Tbj. 16. §-a illetve az új Tbj. 22. §-a határozza meg. Ezen információkat a https://nav.gov.hu/nav/inf_fuz/2020 oldalon elérhető, az egészségügyi szolgáltatási járulékról szóló 91. sz. NAV információs füzet is összefoglalja.

A felsorolásokat azok nagy helyigénye nem ismételjük meg, csak példaként említjük, hogy nem kell a szünetelés időszakában egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie egyebek közt a kiegészítő tevékenységet folytató (némi egyszerűsítéssel: nyugdíjas) egyéni vállalkozónak, de annak sem, aki pl. csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, baleseti baleseti táppénzben vagy baleseti járadékban részesül.

Az egyéni vállalkozás szüneteltetésének ideje alatt az egyéni vállalkozónak nem kell a járulékfizetési alsó határ után az egyéni járulékokat megfizetnie, és saját maga után szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége sem áll fenn. (Ha nem egész hónapban szünetelt a tevékenység, akkor a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni.) Az ’58-as járulékbevallást sem kell beadni ezen időszakra vonatkozóan.

Cikksorozatunk korábbi részében már említettük ugyanakkor, hogy az egyéni vállalkozónak foglalkoztatóként a szüneteltetés időszakában is keletkezhet ’08-as bevallási kötelezettsége. A NAV honlapján 2020. május 4-én megjelent tájékoztató pedig felhívja a figyelmet arra, hogy a foglalkoztatottak munkaviszonyának esetleges megszüntetését, vagy a fizetés nélküli szabadság miatt a biztosítási jogviszonyuk szünetelését az őket foglalkoztató egyéni vállalkozónak a szünetelés időtartama alatt is be kell jelentenie a ’T1041 jelű adatlapon. (A veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalókra speciális szabályok vonatkoznak, amelyeket a NAV külön tájékoztatóban ismertet.)

Általános forgalmi adó

A szüneteltetéssel az egyéni vállalkozó arra vállal kötelezettséget, hogy a szüneteltetés időtartamában nem folytat adóköteles tevékenységet. Az áfa rendszerében az adóalanyiság fogalmi eleme a gazdasági tevékenység folytatása, a szüneteltetés tehát lényegében az adóalanyiság időleges felfüggesztését jelenti.

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 15. § (1) bekezdése értelmében az egyéni vállalkozó a tevékenységének szüneteltetése időtartamához kötődő és ilyen minőségében keletkezett adókötelezettségek – kivéve az általános forgalmi adóval kapcsolatos kötelezettségek – teljesítése alól mentesül, ideértve a pénzforgalmi-számlafenntartási kötelezettséget is. A 37. § (10) bekezdése pedig kimondja, hogy az adózót bevallási kötelezettség az állami adó- és vámhatóságnál csak abban az esetben terheli, ha adóköteles tevékenységet folytat.

A fenti rendelkezések együttes értelmezése alapján a szüneteltetés időtartama alatt főszabály szerint áfa-bevallást sem kell beadni (sem pedig a nullás bevallásokat az „NY” jelű nyilatkozattal kiváltani). Ez alól azonban kivételt jelent az az eset, ha ezen időszak tekintetében áfával kapcsolatos kötelezettség merül fel.

Az egyéni vállalkozó jogkövető magatartása – vagyis a gazdasági tevékenység végzésétől való tartózkodása – mellett is előfordulhatnak ugyanis olyan esetek, amikor a szüneteltetés időszakában áfa-bevallási és -fizetési kötelezettsége keletkezik.

Ennek lehet az az oka, hogy az áfa rendszerében az adó megállapításának időpontja már a szünetelés időszakára esik, pl. az ún. időszaki elszámolású ügyleteknél, ha az ellenérték már ezen időszakban esedékes, vagy ha az egyéni vállalkozó a fizetendő adó megállapítására az Áfa tv. 61. §-a értelmében 45 napos halasztással élt, és e határidő a szüneteltetés időszakában jár le.

Előfordulhat az is, hogy kiállított vagy befogadott számla korrekciója miatt válik szükségessé bevallás benyújtása a szüneteltetés alatt. Ez a helyzet például akkor, ha az egyéni vállalkozó még a szünetelés előtt befogadott egy számlát és levonásba helyezte annak áfa-tartalmát, azonban, immár a szünetelés időszakában, utólagos árengedményt kap. Ekkor a különbözetet abban az adómegállapítás időszakban köteles a fizetendő adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben megkapta az engedményről szóló bizonylatot, függetlenül attól, hogy ekkorra már szünetelteti a tevékenységét.

Ha pedig az egyéni vállalkozó beszerez és rendeltetésszerűen használatba vesz egy tárgyi eszközt, amelyhez kapcsolódóan levonási joggal is él, de az ún. figyelési időn (ingatlannál a rendeltetésszerű használatba vétel hónapjától számított 240 hónapon, ingó tárgyi eszköznél 60 hónapon) belül szünetelteti a tevékenységét, akkor, mivel a szünetelés ideje alatt nem használja a tárgyi eszközt sem adóköteles, sem adómentes tevékenységhez, a levonási hányada a szünetelés időszakában 0 lesz, és az Áfa tv. 135. § (2) bekezdése szerinti utólagos kiigazításnak lehet helye.

Az áfa és a szünetelés viszonyát más szempontból érinti az a kérdés, hogy ha az egyéni vállalkozó a naptári év végén szünetelteti a tevékenységét, tehet-e nyilatkozatot arról, hogy a következő év január 1-jétől alanyi adómentességet választ. A jogszabályi előírások ezt nem zárják ki, ezért, ha az egyéni vállalkozó megfelel az alanyi adómentességre vonatkozó feltételeknek, a szüneteltetés megszüntetése nélkül is nyilatkozhat arról, hogy a következő évtől alanyi adómentességet szeretne választani. (Ugyanez fordítva is igaz, tehát az addig alanyi adómentes vállalkozó is nyilatkozhat arról, hogy a következő évtől már áfa-körbe kíván tartozni.)


Kapcsolódó cikkek:


Itt az új EU-büdzsé terve
2020. július 10.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke 1074 milliárd eurós uniós keretköltségvetést javasolt az Európai Unió számára a 2021-től kezdődő hétéves időszakra.

Jelentősen szigorodó KATA szabályozás 2021-től
2020. július 10.

Az Országgyűlés elfogadta a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/10856. számú törvényjavaslatot. Az elfogadott törvény számos adótörvényt módosít több ponton is, így a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényt is. A kata jelentősen szigorodik.