Egyre több a vámhatósági ellenőrzés

Szerző: Ágoston Péter
Dátum: 2013. június 6.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az RSM DTM adótanácsadója bejegyzésében összefoglalta melyek a leggyakoribb vámdokumentációkkal kapcsolatos hibák.


Munkánk során egyre gyakrabban tapasztalunk vámhatósági ellenőrzéseket. A vámhatóság, miután „lerázta” magáról a környezetvédelmi-termékdíj, a népegészségügyi termékadó, és az energiaadó terheit, illetve átesett egy belső struktúraátalakításon is, erőteljesebben fókuszál a valóban vámvonatkozású ellenőrzésekre.
Az utóbbi időszak vámhatósági ellenőrzéseinek tapasztalatait a NAV honlapján is közzétette, ennek alapján a vállalkozásoknak érdemes ellenőrizniük, hogy valóban megfelelő-e a vámdokumentációjuk.

Az utólagos vámhatósági ellenőrzések során a vámhatóság mindamellett, hogy megvizsgálja a kereskedelmi okmányokat, bizonylatokat és egyéb pénzügyi dokumentumokat, illetve az elektronikus nyilvántartásokat, a társaság könyvelését, egyéb nyilvántartásait és rendszereit is átnézheti.

A leggyakrabban előforduló, vámdokumentációkkal kapcsolatos hibák a következők:

  • A vámeljárások kezdeményezése során az Európai Unión kívül és belül felmerült, vámérték- és áfa-alap növelő, szállítási (fuvar, logisztikai, árukezelési és mozgatási) spedíciós és biztosítási költségek nem a valóságnak megfelelően kerültek megosztásra, a nem közösségi áruk vámértékének, illetve áfa-alapjának tekintetében.
  • A légi szállítás költsége nem a Vámkódex végrehajtásáról szóló 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet 25. melléklete szerint került bevallásra vagy megosztásra.
  • Az ügyleti érték helytelenül kerül bevallásra, így a tényleges ügyleti érték és a bevallott vámérték eltér. (Ide tartozik, ha a tervezési és mérnöki munka költsége, az ügynöki jutalék, a szerszámköltség, a kliséköltség, illetve a csomagolási és az adminisztrációs költségek nem kerültek beépítésre a nem közösségi áruk vámértékébe).
  • A felmerült vámérték-növelő tényezők közül kiemelkedik a jogdíjak bevallásának hiánya.
  • Nem megfelelő áruosztályozás (elektronikai termékek és élelmiszeripari (édesipari) készítmények, autós mobiltelefon-tartó, GPS antenna, kameramodul mobiltelefonhoz, varrat nélküli acélcső, alkatrész, vámzár kötél).
  • · MEURSING-kód helytelen alkalmazása.
  • · Kiviteli vámeljárás esetén nem megfelelő statisztikai érték kerül megállapításra.
  • · A behozatalivám-köteles áru vámfelügyelet alóli jogellenes kivonása (kis értékű küldemények).

A vámhatóság szerint az előző évekhez képest kevesebb eset kapcsolódik a vámérték téves kiszámításához. A vámérték meghatározása során azonban még mindig sokszor előfordul, hogy a ténylegesen kifizetettnél alacsonyabb ügyleti érték kerül meghatározásra, vagy a ténylegesnél alacsonyabb fuvarozási, szállítási költség kerül feltüntetésre. Ennek több oka is lehet.

Sok esetben a vállalkozások a szabad forgalomba bocsátás után kiállított (vagy beérkezett), a darabszámra, egységárra, árfolyam-különbözetre vonatkozó módosító számlák alapján nem indítványozzák a korábban meghatározott vámérték módosítását. Ez az utólagos vámérték-növekedések miatt jelenthet kockázatot.
Másik típushiba, amikor a vámkezelés proforma számlák (ezek a vámkezelés céljából kiállított, előzetes bizonylatok, nem a konkrét pénzügyi tranzakcióhoz kapcsolódó számlák) alapján történik, de a vállalkozások a könyveléshez, az utaláshoz egy ettől eltérő, sokszor a vámkezelés után, akár a proforma számlától eltérő értéken kiállított számlát használnak, és nem történik meg a végleges, tényleges értékről a vámhatóság felé a visszajelzés, illetve a határozatmódosítás kérése. A vállalkozásoknak az importszállítmányhoz kapcsolódó, de a vámeljárás után kézhez kapott, végleges számlák adatait ellenőrizniük kell, és ha a proforma számlák, illetve a „rendes” számlák adatai eltérnek, utóbbiak alapján kezdeményezniük kell a vámhatározatok utólagos módosítását. Ha ezek a visszacsatolások nem történnek meg, és a vámhatóság tárja fel azokat, a vállalkozás súlyos bírságokra számíthat.

A felmerült szállítási költségek, biztosítási díjak, állásdíj tekintetében ugyanez a vámhatósági tapasztalat. A feltárt jogsértések jellemzően az előkalkulált fuvarozási költséghez kapcsolódnak – ilyenkor is elmaradtak a vámkezelés után érkezett fuvarszámlák alapján történő, utólagos vámérték-korrekció. Ilyen hibákhoz vezet, ha az utólag kapott számlák a könyvelésről nem jutnak el a vámügynökhöz, és emiatt elmarad a vámérték utólagos korrekciója.

Az is jellemző hibaforrás, amikor a fuvarozó eltérő devizában rendezi a fuvardíj különböző részeit. Ilyenkor a vámeljárás során és az átváltások során nem az előírásoknak megfelelően járnak el. Az ilyen eltérésekből például egy Távol-Keletről érkező, nagyobb volumenű áruszállítmány esetében komoly eltérés adódhat. Mindent összevetve ugyanakkor a vámhatóság is megerősítette, hogy a fuvarozási, szállítási költségekkel kapcsolatosan megállapított hibák száma csökkent.

A NAV tapasztalatait, tanácsait tartalmazó dokumentum másik „slágertémája” az áruosztályozás, vagyis azalkatrészek, tartozékok tarifális besorolása. Annak eldöntésére, hogy a beérkezett áruk kialakításuk miatt vajon csak egyetlen eszközbe vagy berendezésbe kerülhetnek beépítésre, vagy hogy pontosan mi a beérkezett műszaki termék alapanyaga, mindenképpen érdemes szakembert felkérni. A helyes tarifálás jelentős bírságoktól és kockázatoktól kímélheti meg az importáló vállalkozásokat.

Az áruosztályozást nagyban megkönnyítik a Kombinált Nómenklatúra Magyarázat ide vonatkozó rendelkezései. Erre a vámhatóság is felhívja a figyelmet. Több vizsgálat során megállapították, hogy a gazdálkodó a mintavételt követően a további alapeljárások során nem alkalmazta a VP Vegyvizsgáló Intézete, vagy a NAV Szakértői Intézete által megállapított TARIC, illetve Meursing kódokat.

A műszaki cikkeket előállító multinacionális vállalkozásoknál a vámhatóság azt tapasztalta, hogy az iparágra jellemző gyors változásból adódóan havonta nagy mennyiségű új cikkszám, új termék jelenik meg, és ezek némelyikének tarifális besorolása nem – még a rendelkezésre álló ismeretek birtokában sem – mindig egyértelmű. A kisebb gazdálkodóknál is előfordulnak tarifális problémák, ott azonban az áruosztályozáshoz szükséges szakismeretek hiánya miatt jelentkeznek a helytelen besorolások (például az adott vámtarifaszámhoz tartozó magyarázatokat nem vették figyelembe).

Fentiek miatt érdemes, indokolt, hogy a vállalkozások felülvizsgálják a vámkezelésekkel kapcsolatos folyamataikat, mert így nagy összegű bírságoktól és hosszú ellenőrzési eljárásoktól kímélhetik meg saját magukat.

A bejegyzés szerzője Ágoston Péter, az RSM DTM Hungary Zrt. nemzetközi adóképviseleti vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek:


Adózási tudnivalók szüretelőknek II.
2018. október 15.

A mezőgazdasági tevékenységet üzletszerűen folytató vállalkozások, gazdák számára az idényjellegű munkacsúcsokhoz, így az őszi betakarításhoz is az ún. egyszerűsített foglalkoztatás biztosít rugalmas alkalmazkodási lehetőséget.

Roncsautóban tárolták az adózatlan cigarettát
2018. október 13.

Hamis márkajelzésű ruhákat és nagy mennyiségű adózatlan cigarettát foglaltak le 215 millió forint értékben a NAV pénzügyőrei Budapesten egy ellenőrzéssorozatban.