Egyre valószínűbb az áfaemelés
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Még folyik az egyztetés arról, hogy pontosan milyen kiigazítások szükségesek a válság miatt a költségvetésben.
Folyik az ötletelés arról, hogyan lehetne betömni a 2009-es költségvetésen tátongó mintegy 150-200 milliárd forintos lyukat, amelyet a korábban számítottnál rosszabb világgazdasági folyamatok ütöttek a magyar büdzsén. A kormányfő az MSZP-től csütörtökig várja az erre vonatkozó javaslatokat, ám már az eddigi hírekben is számos lehetőség merült fel.
Olyan, régóta fel-felbukkanó, ám komolynak nem nevezhető javaslatokon túl, mint a 4-es metró építésének leállítása vagy az egyházak támogatásának a csökkentése, a hét végén Szanyi Tibor szocialista politikus új lehetőséget villantott fel a közvélemény szeme előtt: megítélése szerint a 200 milliárd forintot az önkormányzatoknak járó támogatások visszafogásával lehetne előteremteni. Az, hogy a települési testületek túlnyomó részében többséggel rendelkező Fidesz szerint ez nem járható út, nem meglepő, ám az önkormányzatok eladósodását és kötvénykibocsátását figyelembe véve a megvonás valóban kockázatosnak tűnik. Hacsak nem jár együtt az önkormányzati rendszer átalakításával, bizonyos feladatok ki- és átszervezésével, ez azonban hoszszú időt vesz igénybe, és a jelen politikai klímában nem nevezhető esélyes javaslatnak.
Komolyabban vetődik fel az adóemelés gondolata, amelynek lehetőségét egy hét végi tévéműsorban maga Veres János pénzügyminiszter sem zárta ki. Ezen belül kézenfekvőnek az áfa 2-3 százalékpontos megemelése tűnik, az ezzel kapcsolatos aggályokat azonban a Szabad Demokraták Szövetségének szombati nyilatkozata tükrözi. E szerint az áfa növelése drágítaná az árucikkeket, csökkentené a fogyasztást, és növelné az infláció ütemét. Tény, hogy adószakemberek szerint a szükséges mértékű áfaemelés mintegy 1,2-1,8 százalékpontot adna a hivatalosan 4,5 százalékra, ám valószínűleg 3-3,5 százalék körül alakuló 2009-es inflációhoz.
További lehetőség a jövedéki adó megemelése, ez azonban a félelmek szerint növelné a feketekereskedelem arányát. Az üzemanyagok jelenlegi árszínvonala pedig ugyan elviselne egy adóemelést, ám ez szintén sokat dobna az infláción, és rontaná a magyar cégek versenyképességét is.
Az SZDSZ a hét végén ezért arra szólította fel a kabinetet, hogy az adók emelése helyett reformokban – elsősorban adóreformban – és az állami költségek csökkentésében gondolkodjon. Ugyanakkor nagyjából ugyanerre hívta fel – a kormány mellett – a liberálisokat is a Magyar Demokrata Fórum, Dávid Ibolya szerint ugyanis a január 29-i rendkívüli országgyűlési ülésnap előtt egy MSZP–SZDSZ-csúcsra lenne szükség. Ezen a két „a 2009-es költségvetésért felelős párt” előkészítheti az ülésen megvitatandó konkrét javaslatokat, hatás- és költségelemzéseket – vélekedett a pártelnök.
Az, hogy a pártok milyen konkrét javaslatokkal készülnek a vitára, csak sejteni lehet. Az biztos, az MSZP-s honatyák többsége szerint hiba lenne a 2,6 százalékra „belőtt” költségvetési deficitet 2,9 százalékra dagasztani.
Valószínű ugyanakkor, hogy új költségvetési törvény benyújtására nem kerül sor, hiszen erre – az államháztartási szabályok szerint – csak a bevételi főöszszeg 2,5 százalékát meghaladó eltérés esetén van szükség, a 200 milliárd forintos tétel pedig mintegy 2 százaléknak felel meg. Az azonban bizonyos, hogy a GDP 0,8 százalékának megfelelő, 2008-ról 2009-re történő hiánycsökkentés több pillére megrogyott az utóbbi hetekben. Az adó- és járulékbevételek ugyanis valószínűleg terv alatt alakulnak, a válság enyhítésére pedig minden bizonnyal növelni kell az állami támogatások volumenét – igaz, hatékonyságát is.
Forrás: Világgazdaság
