Egyszer mégis lesz költségvetési fegyelem


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Javaslatot tett a közpénzügyi felelősségről és az Országgyűlés Költségvetési Hivataláról szóló törvény bevezetésének új menetrendjére a Pénzügyminisztérium – jelentette be Tátrai Miklós, a tárca államtitkára. A javaslat azután született meg, hogy a tárca honlapján júniusban nyilvánosságra hozta a törvénytervezet koncepcióját, és a javaslatról megkezdődtek az ötpárti megbeszélések.

A koncepció kiinduló eleme, hogy 2007 őszén megszülessen az a kétharmados törvény, amely a közpénzügyi felelősségről és az Országgyűlés Költségvetési Hivataláról szól. A megalkotandó törvény célja stabil költségvetés-politikai szabályrend és ezt biztosító intézményrendszer létrehozása a hitelesség, a költségvetési fegyelem, az államháztartás tartós egyensúlyának megteremtése érdekében.

A költségvetés-politikai szabályok közül az első a fenntartható adósságszintre vonatkozik. A javaslat szerint a reál adósságszint tartása biztosítja a költségvetés-politika hosszú távú fenntarthatóságát, az adósságráta csökkenését.

A javaslat kimondja, hogy aktív elsődleges egyenlegre van szükség a költségvetésben.

A harmadik szabály az önkormányzati adósság kereteire vonatkozik. A lényege: egyes önkormányzatok szintjén a beruházások arányában limitált hitelfelvétel (˝aranyszabály˝) biztosítja a helyi költségvetés-politika hosszú távú fenntarthatóságát, úgy, hogy az eddigi hitelkorlátozási szabály is fennmarad.

A költségvetési eljárási szabályok középtávú költségvetési tervet tesznek kötelezővé. A mindenkori költségvetési törvényben a parlament – összhangban a reáladósság szinten tartásának követelményével – meghatározza a tárgyévet követő első és második év egyenlegcéljait. A költségvetési terv parlamenti elfogadása alapján a kormány három évre előre meghatározza a fejezeteknek nyújtandó támogatásokat.

A kötelező ellentételezési szabály azt jelenti, hogy az Országgyűlés nem tárgyalhat olyan törvényjavaslatot vagy módosító indítványt, amelynek elfogadása esetén a hatályba lépéstől számított négy költségvetési év bármelyikében a költségvetési hiány nőne vagy a költségvetési többlet csökkenne.

A költségvetési átláthatóság biztosításának egyik legerősebb eszköze egy a kormánytól független, pártsemleges, jól informált intézmény, az Országgyűlés Költségvetési Hivatala (OKH). A PM által közölt javaslat szerint ugyanis a jelenlegi magyar rendszerben nincsen olyan intézmény vagy mechanizmus, amely ˝versenyezni tud˝ a végrehajtó hatalom információs előnyével, illetve képes szembesíteni a döntéshozókat az aktuális javaslatok, intézkedések hosszabb távú hatásaival.

Az OKH, mint külső kontroll-szervezet, kizárólag a költségvetési átláthatóság érdekében tevékenykedik, a költségvetés-politika alakításában semmilyen módon nem vesz részt. Az OKH nem készít alternatív költségvetés-politikai javaslatokat az Országgyűlés számára, csak független becsléseket. A költségvetés, illetve a szaktörvények elkészítése és végrehajtása továbbra is a kormány felelőssége.

Veres János pénzügyminiszter áprilisban és májusban több konferencián már beszélt a most közzétett pénzügyminisztériumi javaslatokról. A Magyar Iparszövetség (OKISZ) közgyűlésén elmondta: új költségvetési szabályokat kíván kialakítani 2009-től a Pénzügyminisztérium, de már 2008-ban pozitív elsődleges költségvetési egyenleget határozna meg, maximalizálná az ország GDP-arányos adósságrátáját és az önkormányzatok eladósodását, valamint középtávú kiadási plafonokat állítana fel.

Forrás: PrivátBankár



Kapcsolódó cikkek

2022. december 8.

Elemzés: ideiglenesen jó irány a Robin Hood adó emelése, később finomhangolni kell

Tegnap este a Magyar Közlönyben megjelent a 496/2022. (XII. 7.) Korm. rendelet, amely a 2023-as évre váratlanul 31-ről 41%-ra emelte az energiaellátók jövedelemadóját, azaz a “Robin Hood adót”. Az emelés jelen formájában kizárólag a jövő évre szól, de a korábbi átmenetinek szánt intézkedések példák alapján érdemi esély látszik rá, hogy esetlegesen hosszabb távon is emelt szinten ragad az adókulcs.  Ugyanezen jogszabályban szerepel egyébként a MOL számára megállapított extraprofit adó 95%-ra emelése is – áll a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda elemzésében.