EKAER-anomália leplezi le a csalókat
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Megsértik az áfatörvényt és komoly bírságot kockáztatnak azok a külföldi vállalkozások, amelyek magyar raktárukból adószám nélkül értékesítenek belföldi vevőknek – mutat rá a MAZARS. A vezető könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat szerint az EKÁER rendszer kontrollja miatt ugyanis ezek a cégek előbb-utóbb fennakadnak az adóhatóság rostáján.
Hazai vevőik gyorsabb kiszolgálása érdekében számos külföldi cég rendelkezik raktárkészlettel Magyarországon: leszerződik egy logisztikai szolgáltatóval, és az áruja egy részét átszállítja Magyarországra, és innen közvetlenül látja el ügyfeleit.
Ezeket a belföldi raktárból történő értékesítéseket jellemzően mind a külföldi cég, mind a belföldi vevő közösségi ügyletként kezeli, jelenti és vallja be – teljes egészében figyelmen kívül hagyva a magyar áfatörvény rendelkezéseit, derül ki a MAZARS legfrissebb összefoglalójából.
A nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat szakértői szerint az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) bevezetése mutat rá először tömegesen erre a jelenségre, hiszen kérdésként veti fel, hogy készletezési céllal az EU-ból belföldre szállított áruk után kinek keletkezik EKÁER-szám-igénylési kötelezettsége, avagy ilyenkor ki minősül az EKÁER-rendelet (5/2015. (II. 27.) NGM rendelet) értelmében címzettnek: a külföldi eladó, a belföldi vevő vagy a logisztikai szolgáltató.
Kiskönyvtár az áfáról sorozat két új kötete + Vacsora-kódex
|
|
A csomag tartalma:
– Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban
– Különös adózási módok az áfa rendszerében és a
– Vacsora-kódex
Rendelje meg most >>
|
Mivel az EKÁER-regisztrációhoz magyar adószám kell, a külföldi cég – belföldi áfaregisztráció hiányában – nem lehet címzett. A későbbi belföldi vevő az árumozgatásban nem érintett, a logisztikai szolgáltató pedig az EKÁER-rendelet szerint nem lehet kötelezett. Jogos a kérdés: akkor most kinek is kellene EKÁER-számot kérnie?
„Bár az EKÁER bevezetése sok megválaszolatlan kérdést felszínre hozott, nem biztos, hogy mindig a jogszabályban van a hiba. A fentiek alapján gondolhatnánk azt, hogy az EKÁER újabb megoldatlan kérdés elé állítja a piaci szereplőket, de valóban egy olyan adójogszabályra hívja fel a figyelmet, amelyet a külföldi cégek nem tartanak be” – foglalta össze Nyári Zsolt, a MAZARS szenior adómenedzsere.
Nyári Zsolt elmondta: a magyar szabályok szerint, ha egy külföldi adóalany értékesítési céllal átmozgatja termékeit az unió valamely tagállamából az általa belföldön bérelt vagy fenntartott raktárba, akkor automatikusan közösségen belüli beszerzést hajt végre, ehhez pedig magyar adószámot kell kérnie. Ha pedig a magyar raktárból értékesíti termékeit vevőinek , akkor belföldi értékesítés valósul meg, amelyre a hazai áfa szabályokat kell alkalmaznia.
„A jelenlegi rossz gyakorlat nemcsak megoldhatatlan EKÁER-anomáliát okoz, hanem jelentős adókockázatot is hordoz. Amikor ugyanis a külföldi adóalany a termékeket eladja a magyar vevőnek, az értékesítések után még a 27%-os áfát is fel kellene számítania és meg kellene fizetnie. Ha pedig ezt a mulasztást a NAV találja meg, akkor az adóhiány után 50%-os bírságot és késedelmi kamatot is kiszabhat” – hangsúlyozta Nyári Zsolt.
Különös adózási módok az áfa rendszerében
|
Kiskönyvtár az áfáról címet viselő sorozatunk 5. kötete a különös adózási módok elméleti szabályanyagának a magyarázatán túl konkrét példák bemutatásával segíti az adózók mindennapos hatékony jogalkalmazását.
További információ és megrendelés >>
|
A belföldi áfa regisztráció elkerülhető lenne, ha a külföldi partner direkt vevői készletre mozgatná áruit. Vevői készletről azonban – egyéb feltételek teljesülésekor – csak akkor lehet szó, ha a szállítás közvetlenül a termék leendő vásárlójának raktárába vagy az általa bérelt raktárba történik.
Nyári Zsolt hozzátette: amennyiben a raktárból történő kitárolás első adóköteles értékesítésként valósul meg, úgy a külföldi cégnek nemcsak a közösségi készletmozgatás után kellene EKÁER-számot kérnie, hanem a raktárból történő kiszállítás után is. Ráadásul, ha a termék a jogszabály szerint kockázati terméknek minősül, akkor még kockázati biztosítékot is nyújtania kellene.
