EKAER változás – jogalkotási hiba vagy tudatos jogalkotás?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A törvény változott,  a rendelet nem – írja az RSM blogja.

2016. augusztus 1-től megváltoztak az adózás rendjéről szóló törvény EKAER-re vonatkozó rendelkezései, amely jelentősen kiterjesztette az EKAER bejelentésre kötelezettek körét. A NAV a féléves adóhatósági tapasztalatok összegzése során megerősítette hogy e területre kiemelt figyelmet fordít. A célzott kiválasztások egyre inkább a valós idejű adatokra, így az az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrzési rendszer (EKAER),adataira is épülnek. Az EKAER-t érintő változás az Art. törvényben jelent meg, miközben az EKAER rendelet szövege nem változott.

Az előbbi Art. változás az EKAER bejelentési kötelezettség körébe vonta a 3,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművel végzett fuvarozási tevékenységet is.

Art. kontra EKAER rendelet

Az Art. 22/E. § (1) szerint útdíjköteles gépjárművel, továbbá a 3,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó, e törvényvégrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározotttermékértékesítést, termékbeszerzést, egyéb célú termékmozgatást kizárólag érvényes Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (a továbbiakban:EKAER) számmal rendelkező adózó folytathat.

Ezzel szemben az EKAER rendeletben nem volt változás. Az EKAER rendelet 3. § (1) szerint útdíjköteles gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó

a) az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló Közösségen belüli termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatalt,
b) belföldről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítést vagy egyéb célú kivitelt,
c) belföldön nem közvetlen végfelhasználó részére történő első általános forgalmi adóköteles termékértékesítést 

(a továbbiakban együtt: közúti fuvarozással járó tevékenység) – a 4. §-ban meghatározott eltéréssel – kizárólag érvényes EKAER számmal rendelkező adózó folytathat.

Mint látható, amíg az Art. útdíjköteles gépjárművet ÉS a 3,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművet említ, addig az EKAER rendeletben csupán egy kategória szerepel: az útdíjköteles gépjármű. 

EKAER mentességek 2016. augusztus 1-től

Továbbá változatlanok az EKAER rendelet mentességekre vonatkozó rendelkezései is:

Az EKAER rendelet 4. § (1) szerint nem tartozik az EKAER hatálya alá

g) ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek, ha azok együttes bruttó tömege a 2500 kg-ot és azok együttes adó nélküli értéke az 5 millió forintot nem haladja meg,
h) ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó kockázatos termékek, ha azok együttes bruttó tömege az 500 kg-ot és azok együttes adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot nem haladja meg.

Mint látható, az EKAER rendelet szerinti mentesség csak az útdíjköteles gépjárművek esetén állhat fenn. Ez azt is jelenti, hogy a mentesség nem vonatkozik a túlpakolt nem útdíjköteles gépjárművekre, pl. egyes furgonokra.

Mi a saját tömeg és az össztömeg?

A teljesség kedvéért a KRESZ szerinti fogalmak:

Sajáttömeg: üzemanyaggal feltöltött és a szükséges tartozékokkal (szerszám, pótkerék stb.) ellátott üres jármű tömege.

Össztömeg: a jármű saját tömegének, valamint a rajta levő személyeknek, rakománynak és egyéb tárgyaknak az együttes tömege.

Eszerint, ha például egy furgont 3430 kg-ra pakolnak fel, akkor nem mindegy, hogy abba kövér vagy sovány gépjárművezető ül be. Ettől függ, hogy a gépjármű tényleges össztömege meghaladja-e a 3,5 tonnát, így a benne lévő termékegység EKAER-köteles-e vagy sem.

Beleszámít-e a pótkocsi?

Az Art. 178. § 49. pontja külön gépjárműfogalmat hoz be. Eszerint gépjármű: az útdíjköteles gépjármű és az annál kisebb össztömegű gépjármű, ideértvetehergépkocsit, vontatót – nyerges vontatót is -, valamint az ilyen gépjárműből és az általa vontatott pótkocsiból, félpótkocsiból álló járműszerelvényt.

Az EKAER rendelet 15. § (2) bekezdés a) pontjából – igaz csak a 15. § (1) bekezdés tekintetében – hasonló konklúzióra juthatunk:

A 15. § (1) bekezdés alkalmazásában egy gépjárműnek kell tekinteni

a) a gépjárműből és az általa vontatott pótkocsiból, félpótkocsiból álló járműszerelvényt azzal, hogy ugyanazon EKAER számhoz tartozóan valamennyi, a belföldi útszakaszon használt rendszámot be kell jelenteni.

Ez azt jelenti, hogy ha például egy szabályosan felpakolt kisfurgonhoz (össztömege nem haladja meg a 3,5 tonnát),hozzákapcsoljuk a szabályosan felpakolt pótkocsit (össztömege nem haladja meg a 750 kg-ot),akkor a gépjármű össztömege összesen a 4250 kg-ot nem haladja meg, akkor ezen jármű már „EKAER-köteles jármű” lesz, függetlenül attól, hogy a gépjármű útdíjkötelesnek minősül-e vagy sem. Az EKAER augusztusi kiterjesztése tehát nem csak a szabálytalanul túlpakolt gépjárművekre vonatkozik, hanem a szabályosan pótkocsival közlekedő gépjárművekre is.

Mindezek után felmerül a kérdés, hogy vajon mi lehetett a jogalkotó szándéka, amikor az Art. szövegét módosította, de az EKAER rendelet szövegét változatlanul hagyta? Véleményünk szerint a cégek számára a biztonságosmegoldást most az Art. szabály szigorú, szó szerinti értelmezése jelenti.  

A bejegyzés szerzője Sztankó Dániel, az RSM Hungary pénzügyi képviseleti csoportvezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.

---