Elég-e a forrásátcsoportosítás a kkv-k támogatására?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Általános az egyetértés abban, hogy szükség van a források átcsoportosításra a kis- és középvállalkozásokhoz, ugyanakkor ennek mikéntjéről már megoszlanak a vélemények. Figyelmet érdemelnek azok a javaslatok, amelyek ennél többet kérnek és ígérnek a kkv-k megerősítéseére.

Avar Balázs (Az Econ-Trust Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója)

Más hozzáállás

Átcsoportosítás helyett azonnali változásra van szükség a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) hozzáállásában azért, hogy a kormányzat szándékaival összhangban helyzetbe tudják hozni a kis- és középvállalkozásokat. Az Európai Bizottsággal való hosszas tárgyalások helyett először azt kellene áttekinteni, hogy saját hatáskörében az NFÜ milyen eszközökkel tudja biztosítani a kkv-k mielőbb forráshoz jutását a pályázati kiírások révén. Ha azt akarják, hogy a kkv-k eséllyel tudjanak reszt venni az uniós forrásokhoz kapcsolódó közbeszerzéseken is, akkor úgy kell változtatni a multinacionális vállalatokra szabott mostani feltételeken, pénzügyi és gazdasági mutatókon, hogy azokat teljesíteni tudják. Ennek heteken belül mérhető a pozitív hatása.

Essősy Zsombor (A Magyar Pályázatkészítő Iroda vezérigazgatója)

Űrhajós menet

A támogatási periódus felénél járunk, s a kép kettős: a sokat emlegetett 8000 milliárd forint több mint fele már le van kötve, ami időarányosan jó adat, ugyanakkor a kifizetések 14 százalékon állnak. A feladat kettős: a kkv-knak szánt pénzt jó helyre és gyorsan kell eljuttatni. Fejlesztési stratégiára és hatékony folyamatokra van tehát szükség. A pályázati rendszer egy – jól vagy rosszul, de – működő gépezet. Az egyes projektekhez aláírt szerződések, jóváhagyott ütemtervek, illetve üzleti-szervezeti feladatok kapcsolódnak. Ezt a rendszert egyszerre kell működtetni és átalakítani – menet közben ’lovas kocsiból űrhajóvá’. Ez maga a forrásátcsoportosítás, amit jól végrehajtani embert – kormányt – próbáló feladat, sikere pedig mindannyiunk érdeke.

Márkus Csaba (A Deloitte kutatás-fejlesztés és állami támogatások üzletágának igazgatója)

Esély és veszély

Nincs új a nap alatt. Több éve hangsúlyozzuk a gazdaságfejlesztést szolgáló pályázati források arányának növelését. A kis- és középvállalkozások részére történő tervezett forrásátcsoportosítás a megfelelő irányba tett szükséges, de már nem elégséges lépés. Egyrészt a kkv szektor részére elérhető pályázati kiírásokon belül is megfelelően kell artikulálni az egyes projekt- és cégméretek között. Másrészt nem lenne szerencsés, ha a nagy-, illetve kiemelt projektek eddigi túlsúlya helyett átesnénk a ló másik oldalára és az elaprózott támogatási összegekkel segített, kevéssé életképtelen projektek kerülnének előtérbe. Ezáltal ugyanis a várt gazdasági hatás és a forrásfelhasználás ellenőrizhetősége, de a kitűzött cél elérése is kétségessé válhat.

Molnár Ágnes (A fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkár)

Új eszközök

A kormány és ezen belül a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiemelt célja, hogy a kis- és középvállalkozásokat megerősítse, fejlődésüket elősegítse. Minden lehetőséget számba veszünk azért, hogy a hazai kkv-szektor támogatására elegendő pályázati forrás álljon rendelkezésre. A forrásátrendezés azonban csupán az egyik eszköz, amellyel ezt a szektort kívánjuk preferálni. További lépések várhatók: az adminisztrációs kötelezettségek és költségek leépítése, a jogi szabályozás kiszámíthatóvá tétele, a korrupció visszaszorítása, az egységes pályázati monitoring rendszer megteremtése. Mindezekkel együtt tudjuk majd a vállalkozásokat, és általuk a magyar gazdaságot is növekedési pályára állítani. Jelenleg is éppen ezek megteremtésén, megfelelővé tételén dolgozunk.

Nagy Sándor Gyula (A Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa)

Forráscímkézés

Nagyon sok szabad forrás nincs. Leginkább úgy lehet pénzhez jutni, ha valahonnan elvesznek. Ezt a leglátványosabban a kiemelt projekteknél lehet megtenni, de ezek gazdái aligha állnak sorba azért, hogy viszszaadják a nekik megítélt, megígért támogatást. Az operatív programok (op) közötti átcsoportosítás helyett az op-kon belüli átcsoportosítást ajánlom. Praktikus megoldás lehet a forráscímkézés. Szinte minden op-n belül van mód olyan kiírásokra, amelyek így vagy úgy a kkv-knak szólnak, és például akkreditált képzéssel végső kedvezményezetté teszik őket. S ha sikerül forrást szerezni, fontos, hogy a pályázatok ’testreszabottak’ legyenek. Ehhez viszont sürgősen fel kell mérni a gazdaság- és vállalkozásfejlesztési igényeket regionális szinten.

Forrás: Világgazdaság Online


Kapcsolódó cikkek

2024. október 9.

Suppan Gergely: stabil növekedés indulhat a kiskereskedelmi szektorban

Az utóbbi hónap adata biztató abból a szempontból, hogy elindulhat egy stabil növekedés a kiskereskedelmi szektorban – mondta Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezető közgazdásza kedden az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiskereskedelmi adatait értékelve.

2024. október 9.

A részesedés kivezetéséhez kapcsolódó adóalap-csökkentés a társasági adóban

Ha a részesedést értékesítik és a tulajdonos társaságnál árfolyamnyereség keletkezik, az társaságiadó-alapot képez és meg kell fizetni utána az adót, kivéve, ha bejelentett részesedés értékesítésére kerül sor, amelyet a tulajdonos a kivezetést megelőzően legalább egy évig folyamatosan az eszközei között nyilvántartott. Ebben az esetben a keletkezett árfolyamnyereséggel csökkenthető az adózás előtti eredmény.