Elfogadták az idei utolsó adócsomagot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Törvénybe iktatta a T. Ház a társasági adó és a szociális hozzájárulási adó csökkentését.


Az Országgyűlés kedden 146 igen szavazattal, 7 ellenében, 27 tartózkodás mellett elfogadta az Egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról címmel beterjesztett törvényjavaslatot, amely 21 törvényt módosít mindössze 31 oldalon; legfontosabb eleme a kormány és a szociális partnerek egyezségének törvénybe iktatása. A törvényjavaslathoz összegző módosító indítványt is benyújtott a Törvényalkotási bizottság, amely leginkább nyelvhelyességi és jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.

Az elfogadott törvény a megállapodásnak megfelelően jövőre bevezeti az egységes, 9 százalékos társasági adókulcsot, valamint 2017-től a szociális hozzájárulási adó mértékét a jelenlegi 27 százalékról 22-re, 2018-tól pedig 20 százalékosra csökkenti. Az adócsökkentéseket „átvezetik” valamennyi adótörvényen, így például 9 százalékra csökken a vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke is. Csökken az egészségügyi hozzájárulás felső kulcsa is a szociális hozzájárulási adóhoz hasonlóan, így csökken az egyes meghatározott juttatások adóterhe (ilyen például az üzleti ajándék, vagy ilyen lesz jövőre például a helyi bérlet, amely már 2017-ben nem számít béren kívüli juttatásnak.)

A törvényjavaslat szerint a katázók járadékalapja 81 300 forintról 90 000 forintra nő (a fizetendő adó összege azonban nem változik). Csökken a kisvállalati adó 16 százalékról 14 százalékra, majd 2018-tól 13 százalékra.

A kormány bővíti a helyi adók kivetésének lehetőségét: településkép-védelmi szempontok alapján a helyhatóságok 2018. január elsejétől a törvény által meghatározott méretű plakátokra adót vethetnek ki, legfeljebb 12 ezer forintot évente, négyzetméterenként.

Részletesebb elemzésünket az adócsomagról itt olvashatja.

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. november 5.

Az áfatörvény szerinti építési telek fogalmának értelmezése

Egy belföldi áfaalany társaság a tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban „kivett telephely” megnevezéssel feltüntetett, 1020 négyzetméter területű telekből és az azon található, 20 négyzetméteres alapterületű, a földdel betonalappal összekötött, az ingatlan-nyilvántartási térképen nem szereplő raktárépületből álló ingatlant kíván értékesíteni. Az épületre vonatkozó használatbavételi engedély több mint 2 éve jogerőre emelkedett. Az ingatlan beépítésre szánt területen és egyúttal olyan „ipari gazdasági terület” megnevezésű terület-felhasználási övezetben fekszik, ahol a beépítettség legnagyobb megengedett mértéke 50 százalék, a minimális beépítettség pedig 10 százalék. Az ingatlan két oldalát közút határolja. A társaság a beépített és a beépítetlen ingatlanok értékesítése tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján adókötelezettséget nem választott. A társaságnak a fenti ügylettel összefüggésben milyen feltételek mellett keletkezik áfakötelezettsége? A kérdés – és a válasz – az Adó szaklap friss számában jelent meg.