Elfordulnak a cafeteriától a kkv-k


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kis cégek 45 százaléka nyújt valamilyen béren kívüli juttatást dolgozóinak; az arány 8 százalékponttal csökkent egy negyedév alatt.


Az előző negyedévi stagnálást követően csökkent a béren kívüli juttatásokat nyújtó vállalkozások aránya: a következő egy évben a hazai kkv-k 45 százaléka tervezi alkalmazni a béren kívüli juttatások valamelyik formáját. A cafeteria különböző elemeit tekintve az élen továbbra is az étkezési hozzájárulás áll, melyet a közlekedési költség térítése és a SZÉP Kártya követ – írja az Adó online-hoz eljuttatott közleményében Németh László, a K&H kkv marketing főosztályának vezetője.

Az 500 hazai kkv vezető megkérdezésén alapuló negyedéves felmérésünk eredménye azt mutatja, hogy az előző negyedévhez képest 8 százalékponttal, 45 százalékra esett vissza azon vállalkozások aránya, amelyek a jelenleg alkalmazható béren kívüli juttatások valamelyikét beépíti bérezési rendszerébe. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ez az eddigi legalacsonyabb érték. A juttatásokat illetően továbbra is az étkezési hozzájárulás a leggyakoribb, annak ellenére, hogy 11 százalékponttal, 25 százalékra csökkent azon cégek aránya, amely ezt a juttatást nyújtja dolgozóinak. A második helyen továbbra is a közlekedési hozzájárulás áll, a kkv-k ötöde kívánja így támogatni dolgozóit. A nemrég bevezetett SZÉP Kártya stabilan tartja harmadik helyét, a vállalkozások tizede számol vele” – részletezte az eredményeket Németh László.

A különböző ágazatokat tekintve a mezőgazdasági vállalkozások állnak az élen a cafeteria juttatásokat illetően. Több mint felük (64%) tervez nyújtani a következő egy év során béren kívüli hozzájárulást, ezen belül is legnépszerűbb az étkezési utalvány, amelyet a közlekedési költségek megtérítése, illetve a ruhapénz követ. Az ipari vállalkozások esetében közel felük (48%) gondolkodik valamilyen cafeteria juttatásban. A kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások azonos arányban (43%) kalkulálnak valamely béren kívüli járandósággal.

A befektetési típusú béren kívüli hozzájárulások – egészségpénztár, nyugdíjpénztár és életbiztosítás – ugyan kisebb mértékben, de jelen vannak a cafeteria elemek között. Számottevő csökkenés az életbiztosításnál figyelhető meg: az ezt a cafeteria-elemet kínáló cégek aránya a felére zsugorodott, így most 3 százalékon áll.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.