Előlegszámla is lehet fiktív számla?

Szerző: Bardócz Iván
Dátum: 2018. június 6.
Rovat:

Fokozott körültekintéssel kell eljárni az előlegszámlák befogadása során – figyelmeztet az RSM blogja. Az Európai Bíróság május 31-én kelt ítéletében német vonatkozású ügyekben foglalkozott az előlegszámla és az áfalevonási jog összefüggésével. Az ítélet magyar szempontból is jelentőséggel bírhat. A Bíróság kimondta, hogy az előlegszámla kapcsán gyakorolt áfalevonási jogot az adóhatóság megtagadhatja a vevőtől, amennyiben bebizonyítja, hogy az az előlegfizetés időpontjában tudott arról, hogy a jövőbeli értékesítés teljesítése bizonytalan.


A Bíróság döntése (C-660/16. és C-661/16. egyesített ügyek) a magyar áfaberkekben is új dimenziót nyithat az áfalevonási jogról való gondolkodás terén, amely eddig – némileg egyoldalúan – a polgári jogi teljesítéshez és a végszámlához kötődött.

Kérdésként merülhet fel ugyanakkor, hogy mi a helyzet az előleghez kapcsolódóan a vevői oldalon levonásba helyezett áfával, amikor az eladó „eltűnik” és nincs lehetőség az előleg visszatérítésére, foglalóvá válására, illetve stornó számla kiállítására sem?

Mikor tekinthető „fiktívnek” egy ügylet a Kúria szerint? 

Az áfalevonási joggal kapcsolatos szakmai vélekedéseket alapvetően befolyásolta a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma által kibocsátott 5/2016. (IX.26.) KMK-vélemény. 

A KMK-vélemény a köznyelvben csak a „fiktív ügyletekként” emlegetett esetek három fő csoportját különbözteti meg:

a számlázott gazdasági esemény nem történt meg a felek között, 
a számlázott gazdasági esemény megvalósult, de nem a számlán feltüntetett felek között, 
a számlázott gazdasági esemény megvalósult a számlán szereplő felek között, de a számlakibocsátó csalárd magatartást valósított meg. 

A Kúria álláspontja szerint az 1. esetben az adólevonási jog a vevő tudattartalmának (csalárd, gondatlan, jóhiszemű) vizsgálata nélkül is megtagadható, a 2-3. esetekben viszont az adólevonási jog megtagadásának előfeltétele  annak vizsgálata, hogy a számlabefogadó tudott-e, vagy tudhatott-e az adókijátszásról. 

Jól látható, hogy a Kúria véleménye, illetve az azon alapuló adóhatósági gyakorlat alapvetően (mondhatni kizárólagosan) az alapügylet teljesülése illetve nem teljesülése, teljesülés esetén pedig az adókijátszási célzat (az ügylet mesterséges mivolta) felől közelítette meg egy adott (vég)számla fiktivitásának kérdését. 

Az áfatörvényben azonban számos esetben felmerül számlázási kötelezettség olyankor is, amikor polgári jogi értelemben még nincs teljesítés, illetve annak időpontja nem határozható meg egyértelműen („folyamatos teljesítésű ügyletek”). 

Az előleg – polgári jogi teljesítést megelőzően, arra tekintettel nyújtott ellenértékbe beszámítható vagyoni előny – esetében az áfatörvény szóhasználat szintjén is elkülöníti egymástól a polgári jogi teljesítést és az „áfateljesítést”. Utóbbi kapcsán ugyanis nem is teljesítésről, hanem „fizetendő adó megállapításáról” beszél. Az előleg esetében tehát szükségszerűen polgári jogi teljesítés hiányában (de arra tekintettel) keletkezik áfafizetési és – az esetek többségében – számlakibocsátási kötelezettség, illetve a vevői oldalon adólevonási jog.

Mi lesz a vevő áfalevonási jogával, ha az eladó eltűnik? 

Az Európai Bíróság friss ítéletének tényállása szerint a vevő termék (kapcsolt energiatermelésű erőmű) értékesítését rendelte meg a szállítótól. Ehhez kapcsolódóan előlegszámla kiállítására és előleg fizetésére került sor. A vevő jelezte az illetékes adóhatóság felé a beszerzett termék adóköteles tevékenység érdekében történő felhasználásának szándékát, illetve gyakorolta is adólevonási jogát.

A termék leszállítására azonban soha nem került sor, ugyanis a szállító „eltűnt”, így a kapott előleg visszatérítése is meghiúsult, következésképpen utólagos számlakorrekcióra sem nyílhatott lehetőség. 

[htmlbox afa_kotelezettseg]

 

Ezen előzményeket követően az előlegszámlához kapcsolódó adólevonási jog kapcsán merült fel kérdésként, hogy arra pusztán objektív alapon (a polgári jogi teljesítés jövőbeni megvalósulása vagy meghiúsulása függvényében) lehet-e tekinteni, vagy vizsgálni kell-e a vevő tudatállapotát, és amennyiben igen, úgy melyik időpillanatban és  milyen részletességgel. 

A Bíróság értelmezése szerint az előleg adózási fogalmából következik, hogy az előleg átadásakor a szerződő felek előtt bizonyossággal ismertnek kell lennie a jövőben megvalósuló ügylet valamennyi releváns elemének, így ha a vevő előtt ismertek ezek a körülmények, tőle az adólevonási jog nem tagadható meg. 

Azzal, hogy mi tekinthető egy ügylet releváns körülményének, a Bíróság nyilvánvalóan nem foglalkozott részletekbe menően. Ugyanakkor általánosságban elmondható, hogy ilyennek kell tekinteni a tranzakció tárgyát képező termék/szolgáltatás árát, valamint fizikai és egyéb jellemzőit stb., a jövőbeni értékesítés dátuma viszont önmagában nem feltétlenül minősül ilyen körülménynek.

Amennyiben az említett körülmények a vevő számára az előleg átadásakor bizonyosnak tűnhettek, úgy az előleg tekintetében fennálló adólevonási jog utólag nem tagadható meg tőle. Még arra történő hivatkozással sem, hogy az ügylet nem teljesült. Ha azonban az előleg „áfateljesítésének”” időpontjában tudott, illetve tudhatott arról, hogy a teljesítés bizonytalan, akkor adólevonási joga is elenyészhet.

A Bíróság jogértelmezése alapján tehát kijelenthető, hogy a számla fiktivitása előlegszámla esetében egyedileg is vizsgálható és megállapítható. A vizsgálat körében a bizonyítási teher az adóhatóságot terheli, akinek objektív körülmények alapján kell bizonyítania, hogy a vevő az előlegfizetés időpontjában tudott, vagy tudhatott a jövőbeni teljesítés bizonytalanságáról.  Ez utóbbi esetben tehát úgy kell tekinteni a vevőt, mint aki adókijátszás részese, és csalárd módon gyakorolja az adólevonási jogát. 

Ez esetben az előlegszámla fiktív mivolta nem a polgári jogi teljesítés mint objektív körülmény későbbi elmaradásából, hanem a vevő előlegátadásának pillanatában fennálló, jövőre irányuló tudatállapotából fakad.

A fentiekre tekintettel indokolt lesz fokozott körültekintéssel eljárni az előlegfizetési kötelezettséget rögzítő szerződések megírásakor, a jövőbeni gazdasági esemény előzetes dokumentálásakor, illetve az előlegszámlák befogadásakor is.

A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM Hungary adóüzletág vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere. 


Kapcsolódó cikkek:


NAV: az adózón múlik, megbírságolja-e az adóhatóság
2018. augusztus 17.

Augusztustól az adózó magatartásán múlik, kap-e bírságot a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) az elmulasztott, késedelmes vagy hibás online számlaadat-szolgáltatás miatt; ha minden tőle telhetőt megtett az adatszolgáltatás teljesítése érdekében, akár mentesülhet is a szankció alól - hívta fel a figyelmet az adóhatóság pénteken.

Varga: az online számlázással jelentősen csökkenhet az adóelkerülés
2018. augusztus 17.

Varga: az online számlázással jelentősen csökkenhet az adóelkerülés

Augusztus 14-ig mintegy 7,5 millió számla érkezett az adóhivatalhoz, és több mint 272 ezren regisztráltak az online számlarendszerbe. Az új szisztémával az egyszerűsítés és az adminisztrációcsökkentés mellett eredményesebbé válhat a csalások felderítése is, jelentősen - akár tíz százalék alá is - csökkenhet az adóelkerülés mértéke - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter.

Étolajat és kristálycukrot foglalt le a NAV
2018. augusztus 16.

Száz tonna étolajat és 48 tonna kristálycukrot foglalt le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), mert egy élelmiszer-kereskedő cég úgy próbálta kijátszani az uniós áfaszabályokat, hogy hamis adatokkal rögzítette a szállítmányt - közölte a NAV csütörtökön.

Másra alapozná az adóztatást az Economist
2018. augusztus 16.

A tulajdon, az öröklés és a bérleti díjak erősebb adóztatását javasolja az Economist; a szerző a cégek helyett a befektetők adóztatását javasolja – írja a Napi.hu.

Megszűnt a magánszemélyek 75 százalékos különadója
2018. augusztus 16.

Július 26-tól megszűnt a magánszemélyek 75 százalékos különadója, amelyet már a 2018. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre sem kell alkalmazni – közölte tájékoztatójában az adóhatóság.