Emelkedik a népegészségügyi termékadó?

Szerző: Adó Online
Dátum: 2019. június 27.
Címkék: , ,
Rovat:
Jövőre közel 40 százalékkal több bevételt vár a kormány a népegészségügyi termékadóból, ami szakértők szerint csak adóemeléssel biztosítható. Az egészségre káros termékek fogyasztásának megadóztatása eközben egyre gyakoribb az egész világon.

A nemrég benyújtott jövő évi költségvetési törvényjavaslat szerint 2020-ban 78 milliárd forint bevételre számít a szaktárca a népegészségügyi termékadóból, ami 21 milliárd forint növekedés az idei évhez képest.  Bár konkrét intézkedésről egyelőre nincsenek hírek, szakértők szerint ilyen mértékű bevételnövekedés aligha valósulhatna meg adóemelés nélkül. Összehasonlításképpen érdemes felidézni, hogy nagyjából ennyivel (27 milliárd forinttal) emelkedett idén is az előirányzat a tavalyi évhez képest, ez azonban jórészt a januárban életbe lépett adóemelésre vezethető vissza. Idén ugyanis minden termék esetében legalább 20 százalékkal növekedett az adó mértéke, de néhány cukros üdítő (például kóla, gyümölcslevek) esetében az állami elvonás több mint 100 százalékkal nőtt.

A várható adóemelés irányba mutat a kormány által idén áprilisban publikált konvergenciaprogramban szereplő mondat is, amely szerint „további intézkedések várhatók a gazdaság fehérítése érdekében, (…)  valamint folytatódik az adószerkezet munkabarát átalakítása (azaz a munkát terhelő elvonások csökkentése, az egészségre káros termékek fogyasztását terhelő adók emelésével párhuzamosan)”.

A népegészségügyi termékadót 2011-ben vezették be Magyarországon azzal a céllal, hogy miközben bevételt jelent a költségvetésnek, hozzájáruljon az egészségre káros termékek fogyasztásának visszaszorításához. Ennek megfelelően a bevétel egy részét az előre csomagolt cukrozott termékek (csokoládé, cukorka, rágó, fagylalt, stb.) után befizetett adó jelenti, egy másik része az alkoholos italok értékesítéséből származik, és mindezt kiegészíti az ételízesítők és energiaitalok fogyasztása után befizetett adó.

Az állami beavatkozás abból a szempontból mindenképpen indokoltnak tűnik, hogy a KSH adatai szerint tízezer felnőtt közül 1321 volt cukorbeteg 2017-ben, míg 2003-ban 627. Egy nemrég publikált MNB-s tanulmány pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaképes korú lakosság esetében az uniós országok közül a cukorbetegek halálozási aránya nálunk a második legmagasabb, az OECD felmérése szerint pedig egész Európában hazánkban volt az ötödik legtöbb túlsúlyos vagy elhízott ember. Az adónem egyik legfőbb célja tehát a gazdasági szereplők viselkedésének megváltoztatása, és ez ügyben érezhető hatása is volt. A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet 2013-as felmérése szerint a bevezetést követően a gyártók 40 százaléka módosított a receptúráján, ezen belül 30 százalékuk teljesen eltávolította a (megadóztatott) káros összetevőt és 70 százalékuk csökkentette annak mennyiségét. Ezzel összefüggésben pedig növekedett a NETA köteles termékek ára és csökkent a forgalma.

Miközben az egészségtelen táplálkozás és az elhízás az egész fejlett világban problémát jelent, egyre több helyen vezetik be erre válaszként a népegészségügyi termékadót, vagy valamilyen ahhoz hasonló pénzügyi ellenösztönzőt. Az idézett jegybanki tanulmány nemzetközi kitekintéséből az derül ki, hogy a különadót alkalmazó országok többségében a magas hozzáadottcukor-tartalmú üdítők megadóztatása a leggyakoribb. Világszerte számos országban döntöttek a bevezetése mellett, az utóbb években például Franciaországban, Írországban, Mexikóban, az USA számos államában, legutóbb pedig az Egyesült Királyságban. Más országokban a már létező adónem mértéke emelkedett, így például Chilében és Norvégiában.

ábra: A népegészségügyi termékadóból származó költségvetési bevétel 2012 óta

Forrás: MKOGY; megjegyzés: a 2019-es és 2020-as érték a költségvetési előirányzat

Az egészégre káros termékek fogyasztásának visszaszorítása mellett az adó másik célja – értelemszerűen – a költségvetési kiadások finanszírozása, és ebből a szempontból is egyre nagyobb a szerepe. A kormányzati tervek szerint a bevezetésétől kezdve 2020-ig összesen 318 milliárd forint bevételt hoz a költségvetés számára, jövőre pedig már várhatóan az összes adóbevétel 0,4 százalékát a NETA biztosítja. Ez abból a szempontból jelentős, hogy nagyságrendileg ennyit vár a kormány jövőre a pénzügyi szervezetek különadójából, illetve a kisvállalati adóból is. Másrészt viszont érdemes megjegyezni, hogy a jövedéki adóból, amelynek szintén fontos célja az össztársadalmi (például környezetvédelmi) szempontból káros vagy költséges termékek (pl. üzemanya, dohány) fogyasztásának megadóztatása közel 15-ször több bevétele származik a költségvetésnek.


Kapcsolódó cikkek:


A Facebook Libra adó- és auditvonatkozásai
2019. július 19.

A Facebook a közelmúltban tette közzé a Libra nevű fizetőeszközére és blokkláncára vonatkozó részleteket. A tervek szerint a Libra vezető devizák kosarához rögzített „garantált” árfolyamú virtuális fizetőeszközként fog működni, startját a Facebook 2020 első felére tervezi - írja az RSM blogja.