Építőipar és áfa – lásson tisztán! (x)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az építőipar és az áfa nem könnyen áttekinthető kapcsolatát részletezi nyári duplaszámában az Áfa-kalauz. A szaklap legfrissebb számát itt rendelheti meg.


A Szemelvények az építőiparból című írásában az Áfa-kalauz az ún. jóteljesítési garancia, az egyes településkép-érvényesítési eszközök, a településképi bejelentési eljárás, valamint a településképi véleményezési eljárás forgalmi adózásbeli konzekvenciájával foglalkozik. Előbbi vonatkozásában a vevő vagy megrendelő által – biztosítéki jelleggel – visszatartott összeg adójogi megítélését, utóbbiakat illetően pedig az adózási mechanizmusra gyakorolt hatást vizsgálja a szerző, aki cikkében az új lakóingatlanok értékesítése kapcsán alkalmazandó adómértékről szóló jogesetet is ismertet.

Kétrészes cikksorozatot indít friss számában a szaklap Szolgáltatásnyújtások teljesítési helye az áfában címmel. A szerző az áfatörvénynek a szolgáltatásnyújtások teljesítési helyére vonatkozó rendelkezéseit ismerteti, majd példákkal szemlélteti, hogy azok alkalmazása milyen feltételek mellett minősíthetők belföldön, illetve más közösségi tagállamban vagy harmadik országban teljesítettnek, vagyis az áfatörvény hatálya alá tartozó vagy az áfatörvény hatályán kívüli ügyleteknek.

A csoportos adóalanyiság alapvető szabályai és adótervezési lehetőségei című cikkben példákon keresztül ismertetjük azokat az eseteket, ahol a csoportos áfaalanyiság akár finanszírozási, akár tényleges adómegtakarítási előnyöket rejthet magában.

„Minden tagállam egyetlen adóalanyként kezelheti azon ugyanebben a tagállamban letelepedett alanyokat, amelyek ugyan jogilag függetlenek, de amelyeket kölcsönös pénzügyi, gazdasági és szervezeti kapcsolatok egymással szorosan összefűznek […] A lehetőséggel élő tagállam bármely olyan intézkedést elfogadhat, amely szükséges annak elkerüléséhez, hogy e rendelkezés alkalmazása lehetővé tegye az adócsalást vagy adókikerülést” – így fogalmaz a Tanács a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 11. cikkében. A jogszabályt részletezi és értelmezi A csoportos adóalanyiság alapvető szabályai és adótervezési lehetőségei című cikkében a szaklap.

Az áfabevallás fizetendő általános forgalmi adóra vonatkozó (részletező) sorok között találunk olyan sorokat is, melyek az egyes termékimport-ügyletek adómentességének feltételét képező (adómentes) Közösségi termékértékesítések adóalapjára, valamint az importáló (adófizetésre kötelezett) által teljesített, de a közvetett vámjogi képviselő, illetve az adóraktár üzemeltetője által bevallott adómentes Közösségen belüli termékértékesítések adóalapjára vonatkozóan tartalmaz információt. Az áfabevallás 56–58. sorai című cikkében a szerző a fent említett ügyletekkel érintett sorokat és jogszabályi hátterüket ismerteti.

Az Áfa-kalauz 2017/7-8-as számát itt rendelheti meg.



Kapcsolódó cikkek

2022. május 20.

800 éves az Aranybulla – Megszületik a kiváltságlevél (4. rész)

Sok minden ismert az Aranybulláról, de nem kevés a bizonytalanság sem a kibocsátásával, hatásaival, utóéletével, megítélésével kapcsolatban. A kiváltságlevél szövege fennmaradt, de az talán kevésbé ismert, hogy mit jelentettek az egyes rendelkezések. Az értelmezést fordítási hibák is nehezítették.