Építőipari munkák és a fordított áfa (I. rész)


Az áfa rendszerében egyes építőipari munkák attól függően esnek egyenes vagy fordított adózás alá, hogy építési hatósági engedélykötelesek-e, illetve az adott munka egyáltalán termékértékesítésként vagy szolgáltatásnyújtásként kezelendő-e. Az adóhatóság kiadott ugyan az értelmezést segítő szakmai véleményt, azonban a gyakorlatban még így sem mindig lehet egyértelműen eldönteni, hogy az adott munkára egyenes vagy fordított adózás alkalmazandó.

Az Áfa tv. előírásai

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 142. § (1) bekezdés a)-c) pontjai szerint az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti  

a) a 10. § d) pontja szerinti termékértékesítés esetében; 

b) a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása, egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles, építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának; 

c) munkaerő kölcsönzése, kirendelése, rendelkezésre bocsátása esetén, amely az a) pont szerinti termékértékesítéshez vagy szolgáltatásnyújtásnak minősülő olyan építési szerelési és egyéb szerelési munkához kapcsolódik, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve a bontással történő megszüntetését is – irányul. 

Általánosságban elmondható, hogy az a) pont alapján a generálkivitelező, a b) pont alapján az alvállalkozók vagy önálló vállalkozók, a c) pont alapján pedig az építőipari munkaerő-kölcsönzés adózhat fordítottan, az egyéb feltételek teljesülése esetén.

A fordított adózás egyéb feltételeit a 142. § (3) bekezdése tartalmazza, amely szerint a vevőre, igénybe vevőre csak akkor fordulhat rá az áfa, ha

  • az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany, és
  • egyiküknek sincs olyan, az Áfa tv.-ben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető.

Abból, hogy a felek mindegyikének belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak kell lennie, egyenesen következik az, hogy magánszemély megrendelő felé nem lehet fordított áfás számlát kibocsátani. Ugyanígy nincs helye az Áfa tv. 142. §-a szerinti belföldi fordított adózás alkalmazásának, ha külföldi adóalany rendeli meg a munkát, feltéve, hogy ezt külföldi adóalanyisága körében teszi. Már ebben az esetben is célszerű azonban vizsgálni azt, hogy nem végez-e a külföldi adóalany olyan tevékenységet belföldön, amely miatt be kellene jelentkeznie Magyarországon. Még inkább igaz ez akkor, ha külföldi vállalkozó végez belföldi ingatlanon építőipari munkákat, hiszen ezek akár telephelyet is keletkeztethetnek belföldön, de egy magánszemély részére felé teljesített építőipari ügylet telephely keletkezése nélkül is regisztrációs kötelezettséget ró a vállalkozóra. Ha pedig a külföldi adóalanynak akár telephelyes, akár regisztrációs adószáma van Magyarországon, akkor belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak minősül, tehát a fordított adózás ezen személyi feltétele teljesül nála.

A külföldi vállalkozás abban az esetben sem feltétlenül fog egyenes áfás számlát kibocsátani a megrendelője felé, ha belföldön nincs nyilvántartásba véve. Az építőipari szolgáltatások ugyanis tipikusan ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások, amelyek tekintetében az Áfa tv. 39. §-a és a 140. § b) pontja értelmében ún. nemzetközi fordított adózásnak van helye, ha a szolgáltatás igénybevevője belföldön nyilvántartásba van véve. Ugyanez a helyzet a 139. § értelmében akkor, ha az ügylet az Áfa tv. 10. § d) pontja értelmében termékértékesítésnek minősül, és a vevő belföldön nyilvántartásba vett adóalany. (Az Áfa tv. 10. § d) pontja szerinti termékértékesítést cikksorozatunk következő része tárgyalja.)

Az alanyi adómentes adóalanyok az Áfa tv. 188. § (2) bekezdés a) pontja értelmében adófizetésre nem kötelezettek, ha tehát bármelyik oldalon alanyi adómentes személy, szervezet áll egy ügyletben, akkor ez mindenképpen egyenes áfás lesz. Ha például egy generálkivitelező alanyi adómentes megrendelő részére ad át építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlant, akkor hiába belföldi adóalany a megrendelő, nem fordulhat rá az áfa, a kivitelezőnek ezért egyenes áfásan kell számláznia. Ha pedig alanyi adómentes adóalany ilyen minőségében értékesít, akkor az ügylet adómentes lesz, és a termék vevőjének, szolgáltatás igénybe vevőjének akkor sem kell fordított adózás keretében áfát fizetnie, ha egyébként az Áfa tv. 142. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek. 

Míg az alanyi adómentesség személyhez kötött mentesség, tehát az Áfa tv.-ben nevesített kivételeket leszámítva az adóalany minden tevékenységét adómentesen végzi, a kizárólag közérdekű, vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végző adóalanyok esetében más a helyzet. A kizárólag az Áfa tv. 85-87. §-ai szerinti adómentes – ún. “tárgyi mentes” – tevékenységet végző adóalanyok az Áfa tv. 257. § (2) bekezdés a) pontja szerint mentesülnek az áfa-bevallási kötelezettség alól. Ahhoz, hogy az adóhatóság ne várja az adóalanytól a bevallási gyakorisága szerinti határidőkben az áfa-bevallást, tudnia kell arról, hogy az adóalany kizárólag az említett adómentes tevékenységeket végzi. Az adóalanyok ezért bejelentkezéskor – vagy, ha később változik meg a tevékenységük, a változásbejelentő lapon – jelzik a NAV felé, hogy kizárólag az Áfa tv. 85-87. §-ai szerinti adómentes tevékenységet végeznek. Az adószámukban a NAV az áfakódot az alanyi adómentes adóalanyokéhoz hasonlóan 1-esre állítja, ez azonban nem azt jelenti, hogy tőlük se lenne adó fizetése követelhető: ha nem az Áfa tv. 85-87. §-a alá eső értékesítést végeznek, akkor meg kell fizetniük az áfát. Ebből következően, ha beszerzői oldalon (vevőként, szolgáltatás igénybevevőjeként) vesznek részt fordított áfás ügyletben, akkor megfelelnek az Áfa tv. 142. § (3) bekezdésében foglalt feltételnek, ha pedig értékesítői oldalon, akkor az ügylet kizárólag akkor nem esik fordított adózás alá, ha az Áfa tv. 85-87. §-a alapján mentes az áfa alól.

Látható, hogy a partner adószámában az 1-es áfakód nem ad egyértelmű információt arról, hogy a temék értékesítője, szolgáltatás nyújtójának egyenes vagy fordított áfás számlát kell kibocsátania. Az Áfa tv. 142. § (5) bekezdése ezért előírja, hogy az érintettség valószínűsítése mellett az ügylet teljesítésében érintett bármelyik fél kérheti 

a) a többi érintett féltől, hogy nyilatkozzon, 

b) az állami adóhatóságtól pedig, hogy tájékoztassa 

a (3) bekezdésben említett feltételek teljesüléséről [illetőleg arról is, hogy az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben az értékesítő adóalany élt-e, és ha igen, milyen terjedelemben élt ott említett választási jogával, de jelen cikknek ez a fordított áfás esetkör nem tárgya].

A 142. § (6) bekezdése értelmében az állami adóhatóság az (5) bekezdésben említett tájékoztatási kötelezettségének köteles haladéktalanul eleget tenni. Az írásos megkeresésre adott adóhatósági választ az ellenkező bizonyításáig valósnak kell tekinteni.

Ha tehát kétségünk van arról, hogy a partnerünkre ráfordulhat-e az áfa, kérhetünk tőle is nyilatkozatot, de a NAV-tól is kérhető tájékoztatás. Utóbbi esetben teljes lelki nyugalommal járhatunk el a NAV-tól kapott információnak megfelelően, hiszen a választ az ellenkező bizonyításáig valósnak kell tekinteni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden esetben az adóhatósághoz kell fordulnunk: ha írásos nyilatkozatunk van a partnertől arról, hogy ő alanyi adómentes, akkor egy esetleges ellenőrzés során már tudjuk igazolni, hogy kellő körültekintéssel jártunk el az ügylet során. 



Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 17.

Nem tisztességes bírságkedvezményért elvenni a jogorvoslati jogot

„Fogadd el még akkor is, ha nem érzed jogszerűnek, mert fele annyit fizetsz.” Ez akár egy NAV hirdetés szlogenje is lehetne. És talán nem is lenne különös mindez, ha nem arról lenne szó, hogy a NAV egy hatósági jogalkalmazó, és az ezeknek a szlogeneknek teret engedő jogszabály az adóigazgatási eljárás szabályrendszere.

2021. szeptember 17.

Dante-700 – Dante élete (1. rész)

Dante, a világirodalom egyik legnagyobb alakja 700 éve hunyt el. Főműve, az Isteni színjáték nehéz olvasmány, de ennek ellenére az értő irodalmárok a legmagasztosabb jelzőkkel illetik. Nem véletlenül, hiszen a nyugati kultúrára gyakorolt hatása egyedülálló, az irodalom, a zene, a képzőművészet, a filmművészet egyaránt sokat merített Dante nagyeposzából.