Erre figyeljünk a tao-bevallásnál! (x)
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A társaságiadó-bevallás elkészítését segíti cikkeivel az Adó szaklap: részletesen olvashat a tao-törvény újdonságairól, az adományok elszámolásáról és a kiva-bevallásról is. A szaklap legfrissebb, 2018/6-os számát itt rendelheti meg.
A 2017. év sem múlt el a társasági adóról szóló törvény módosítása nélkül. Sokadik éve már, hogy a társaságiadó-bevallások a jogszabálymódosítások következtében szerkezeti, strukturális és tartalmi változásokon mennek keresztül, melyek figyelemmel kísérése és alkalmazása könyvelőknek is okozhat fejtörést. Az Adó szaklap friss számában A 1729 számú társaságiadó-bevallás sajátosságai és 2017. évi változásai című cikkében kínál segítséget, melyben a szerző végigveszi a tao-törvény fontosabb módosításait, az adózás előtti eredményt csökkentő és növelő jogcímeket, valamint az adókedvezmények tartalmának és körének változását.
A nagyvállalati mellett már a hazai kkv-szektorra is jellemző, hogy társadalmi felelősségvállalás keretében ingyenes juttatásban részesítenek civil szervezeteket, intézményeket. Számukra előnyös, hogy a társasági adó rendszere több kedvezményt kínál az ingyenes juttatásokhoz – igaz, szigorú feltételek mellett. Figyelmet kell fordítani arra, hogy az adomány a társasági adóban egy, a köznapi és a magánjogi fogalomtól is eltérő, speciális jogintézmény. Az Adó szaklap friss száma Az adomány a társasági adóban című írásában ad teljes képet a témáról.
A kiva szabályai 2017. január 1-jével jelentősen megváltoztak. 2017. december 31-én pedig lezárult az első olyan adóév, amelyről a kisvállalati adó alanyai már a megreformált szabályok alapulvételével számolnak el. Az éves elszámolásra szolgáló 17KIVA jelű nyomtatvány is számos módosításon esett át. A szaklap A kisvállalati adó bevallása 2017 című cikke a kiva levezetésében és a nyomtatvány kitöltésében nyújt segítséget.
A jövedelemletiltás a természetes személyek elleni végrehajtási eljárások egyik leggyakrabban alkalmazott kényszercselekménye, mely szükségszerűen az eljárás szereplőjévé teszi az adós munkáltatóját. Ebből adódóan a kibocsátott jövedelemletiltás számos kötelezettséget ró a munkáltatóra, melyek teljesítéséért felelősséggel tartozik, a nem teljesítéshez pedig különböző jogkövetkezmények társulnak. A jövedelemletiltás a munkáltatói adókötelezettségek tükrében című cikkében a lap a jövedelemletiltás általános és speciális szabályait mutatja be, különös tekintettel a munkáltatói kötelezettségekre és felelősségi kérdésekre.
Az Adó szaklap legfrissebb, 2018/6-os számát itt rendelheti meg.
