Az alábbi esettanulmányban egy furcsa, disszonáns helyzetre szeretném felhívni a figyelmet a térítés nélkül átadott eszközök számviteli- és adójogi kezelésével kapcsolatban.
Ingatlanos Kft. 200 millió Ft könyv szerinti értékű, piaci értéken kb. 250 millió Ft értékű ingatlanvagyonnal (eladásra tartott telkekkel) rendelkezik. Ingatlanos Kft. 2020-ban térítés nélkül átadta ingatlanvagyonát Vagyonkezelő Kft-nek, amely tranzakcióhoz az alábbi számviteli elszámolásai kapcsolódnak. (Az ügylet Áfa vonzatától eltekintünk.)
T 86 Egyéb ráfordítások K 2 Áruk 200 millió Ft
Vagyonkezelő Kft. számviteli elszámolásai az alábbiak szerint alakulnak:
T 2 Áruk K 96 Egyéb bevételek 250 millió Ft
T 96 Egyéb bevételek K 483 Halasztott bevételek 250 millió Ft
A Tao. 8. § (1) d) szerint az adózás előtti eredményt növeli:
„az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg – ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is –, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra,”
A Tao. 3. számú melléklet 13. pontja szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség az adózó által az adóévben térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, ha az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint
a juttatás adóévében a juttatást az eredményében bevételként elszámolta és
az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá
az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet a társasági adóbevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol.
Szöget ütött a fejembe…
A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek minősülhet-e a telkek térítés nélküli átadása, ha a fenti – számviteli törvénynek megfelelő – elszámolások szerint Vagyonkezelő az egyéb bevételek között elszámolja a kapott telkek piaci értékét, majd ugyanezen összeggel rögtön csökkenti is egyéb bevételeit, így az ügylet – tárgyévi – bevételekre (és adóalapra) gyakorolt hatása nulla? Tud-e jogszerűen olyan nyilatkozatot adni Vagyonkezelő Kft, amely szerint „a juttatás adóévében a juttatást az eredményében bevételként elszámolta, továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti”.1
A NAV álláspontja
Az adóhatóság 2019. októberében kelt2 állásfoglalásában rögzítette, hogy a Tao. 8.§ (1) d) szerinti nyilatkozatot a juttatás adóévének eredményére vonatkozóan kell kiadni,
„akkor is, ha – passzív időbeli elhatárolás esetén – a támogatás összege több adóév alatt kerül bevételként elszámolásra, illetve adóévi bevétel elszámolásának hiányában is, ha a támogatás teljes összege elhatárolásra kerül.”
Bármely esetben arról kell tehát nyilatkozni, hogy a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva – függetlenül a bevétel (akár nulla) összegétől – nem lesz negatív a juttatás adóéve szerinti eredmény. Ami pedig a bevételre jutó társasági adó megfizetését – az ide kapcsolódó nyilatkozati részt – illeti:
„Álláspontunk szerint kiadhatja ezt az igazolást a juttatásban részesülő – tekintet nélkül arra, hogy a bevételre jutó társasági adó nem kerül megfizetésre a számviteli elszámolás miatt – amennyiben a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív a juttatás adóéve szerinti adózás előtti eredmény.”
A NAV hivatkozott állásfoglalása szerint a juttatásban részesülő kiadhat tehát igazolást arról, hogy a „bevételre jutó társasági adót megfizeti”, tekintet nélkül arra, hogy a bevételre jutó társasági adó a valóságban csak egy későbbi időszakban kerül majd (esetleg) megfizetésre a számviteli elszámolás sajátosságai miatt.
A szerző, Kerényi Máté Fülöp az Adótanácsadók Egyesületének elnökségi tagja.
1A bevételt elszámolta, ám a számviteli törvény kötelező előírásai alapján – egy ellenirányú elszámolás miatt – e bevételre nem jutott társasági adó
2 E-iktatószám: e-446802
