EU-s adóügyek: minősített többségi szavazásra térne át az EB

Szerző: Adó Online
Dátum: 2019. január 15.
Címkék: , ,
Rovat:
Egyhangú döntés helyett minősített többségi döntéshozatalra kellene áttérni a közös adópolitika egyes területein az európai uniós tagállamok kormányait tömörítő tanácsban a hatékonyság növelése érdekében – írta vitaindítónak szánt keddi közleményében az Európai Bizottság.

Adóügyekben a tanácsi eljárás során jelenleg egyhangú szavazásra van szükség, s ezért gyakran nem sikerül határozni kulcsfontosságú kezdeményezésekről, tehát célszerű lenne fokozatosan bevezetni a legtöbb egyéb szakpolitikai területen már jelenleg is alkalmazott minősített többségi döntéshozatalt, felszámolva a tagállamok vétójogát – közölte a brüsszeli testület.

Az EU tagországai így gyorsabban és eredményesebben tudnának kompromisszumra jutni az adózási kérdéseket illetően, ráadásul a folyamatba tevőlegesen bevonnák az Európai Parlamentet is, ami növelné a demokratikus legitimációt – mutattak rá.

A bizottság leszögezte, hogy a javaslat nem hozna változást sem az EU hatásköreinek, sem a tagországok azon joga tekintetében, hogy belátásuk szerint határozzák meg az adókulcsokat a személyi jövedelemadó és a társasági adó vonatkozásában.

Elvileg nem lenne bonyolult az áttérés, mivel a lisszaboni szerződés lehetővé teszi az úgynevezett rendes jogalkotási eljárás területeinek kiterjesztését, ehhez azonban elengedhetetlen a tagállamok egyhangú döntése. Ez nem valószínű, hogy meglesz a szakemberek szerint, amit jól mutat, hogy többek között például Írország máris tiltakozását fejezte ki.

Sajtóhírek szerint a tervezet ellen van Ciprus, Málta és Svédország is, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Portugália viszont támogatja.

Jean-Claude Juncker elnök kiemelte, hogy a jelenlegi szisztéma felett eljárt az idő, a globalizáció idején korszerű és ambiciózus adórendszerekre van szükség.

“Egyre világosabb, hogy az adózás terén az egyhangúságra vonatkozó szabály immár politikailag anakronisztikus, jogilag problémás és gazdaságilag kontraproduktív. Tisztában vagyok azzal, mennyire érzékeny a kérdés, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne beszélni róla” – mondta Pierre Moscovici uniós gazdasági és pénzügyi biztos.

Sokan sérelmezik, hogy egyes fontos javaslatok elakadtak vagy meg is hiúsultak a tagállamok vétójoga miatt, mint a digitális nagyvállalatok megadóztatását célzó kezdeményezés vagy a pénzügyi tranzakciós adó.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek:


Az adóreform és az azóta eltelt időszak – az alapok (1. rész)
2019. november 22.

A Magyarország adótörténetét bemutató sorozatunk utolsó részeihez, időszakához érkeztünk. Az eddig megjelent 76 írásban a népvándorlás korától az 1980-as évek közepéig mutattuk be az eseményeket. Ebben a részben és a következő részekben az 1987-től bekövetkezett változásokról szólunk. A tételes jogszabályi rendelkezések ismertetésétől tartózkodunk, helyettük a tendenciákat, illetve a hosszabb távon ható változásokat mutatjuk be.