Év végén itt az első éles CBC határidő!

Szerző: Bardócz Iván
Dátum: 2017. november 29.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több ponton is el lehet csúszni az országonkénti jelentési kötelezettség teljesítése során. A 2016 és 2017 évi bejelentési kötelezettségre is az év vége az első határidő!


Mely időszakról kell országonkénti jelentést tenni 2017. december 31-ig? 

A transzferár nyilvántartás részeként az adóhatóság felé beadandó országonkénti jelentési (CBC riport) kötelezettségnek a naptári éves pénzügyi év esetén 2017. december 31-ig kell eleget tenni mind a 2016-os, mind pedig a 2017-es évre vonatkozóan. Az első, 2016-os adatszolgáltatási év esetében az adózóknak volt egy év türelmi idejük a kötelezettség teljesítésére, az általános szabály ugyanakkor az, hogy a bejelentést a csoport pénzügyi évének utolsó napjáig meg kell tenni. Ez vonatkozik a 2017 évre is. 

Az ígéretek szerint a NAV honlapján jelenleg megtalálható formanyomtatványt (17T201T) – amely most csak egy év adatainak bejelentését teszi lehetővé – is hozzáigazítják a hatályos szabályozáshoz, hogy az alkalmas legyen mind a két év egyidejű bejelentésére. Amennyiben erre most nem kerül sor, a két évre külön-külön kell az év végéig a bejelentést megtenni. 

A cégcsoport nevében adatszolgáltatásra nem, csupán bejelentésre köteles magyarországi adóalanynak is fel kell tüntetnie, hogy mi a csoport adatszolgáltatási pénzügyi évének a vége, azon túl, hogy a saját adatait és az adatszolgáltatást végző csoporttag nevét és országát is meg kell adnia. 

Pontosítás az országonkénti jelentésre vonatkozó magyar jogszabály szövegében

A CBCR szabályozás célja az adóeltérítés megakadályozása és a cégcsoportok által beadott információk révén a cégcsoportok átláthatóságának elősegítése.  Elméletben csak a végső anyavállalatnak kell országonkénti jelentést benyújtania, amelyhez nemzeti adóhatóságok a hatályos információcsere egyezmények alapján férnek majd hozzá. Jelenleg azonban ezen információcsere egyezmények még nem léptek hatályba teljes körűen. Így a jelenleg érvényes szabály szerint a végső anyavállalattól eltérő csoporttagnak is jelentést kell benyújtania saját adóhatóságához, ha az adóhatóságok közötti automatikus információcsere egyezmény legkésőbb az adatszolgáltatási pénzügyi év utolsó napjáig hatályba nem lép, vagy az anyavállalat a jelentés benyújtására olyan tagvállalatot ki nem jelöl, mely ország, illetve Magyarország között működik a CbC jelentések cseréje. 

 

Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés szabályairól szóló hazai törvény módosulni fog az adóhatóságok közötti automatikus információcsere egyezmények hatálybalépési időpontjától függően. Ha az egyezmény az adatszolgáltatási (CbC jelentés benyújtási) kötelezettség határidejéig – az adatszolgáltatási pénzügyi év végétől számított 12 hónap -, életbe lép, akkor a csoport végső anyavállalatától eltérő csoporttagnak mégsem kell majd országonkénti jelentést benyújtania. 

A hatályos szabályok szerint a csoporttag másodlagos adatszolgáltatási kötelezettsége első ízben a 2017-es pénzügyi adatszolgáltatási évvel kapcsolatban merül fel. Így a 2017-es adatszolgáltatási pénzügyi év tekintetében mentesülhet az önálló adatszolgáltatás alól az a csoporttag, amelynek országa és a végső anyavállalat országa között (a módosítás nyomán 2017 helyett) 2018. december 31-ig , vagyis a jelentés önálló benyújtására vonatkozó határidő lejártáig az automatikus információcsere egyezmény hatályba lép. 

Az OECD várhatóan november végén frissíti a hatályos információcsere egyezmények országonkénti listáit. A multilaterális információcsere egyezményhez Magyarországgal együtt) már 65 ország csatlakozott, közülük több mint 40 ország jelezte, hogy mely aláírókkal kíván megállapodni az információcseréről, s azok hamarosan élesednek is. Ezekkel, illetve az EU-n belül a „DAC 4” Irányelv alapján már működő automatikus információcsere mechanizmussal együtt Magyarország helyzete számos ország viszonylatában rendeződik. 

A bejegyzés szerzője dr. Kiss Helga, az RSM Hungary senior adómenedzsere. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek:


Világszerte mérsékelnék a társasági nyereségadót az államok
2019. március 25.

Közel harmadával csökkent a társasági nyereségadó mértéke az elmúlt évtizedekben globálisan – derül ki a Tax Foundation 208 országot felölelő legfrissebb nemzetközi elemzéséből. Átlagosan Európában a legalacsonyabb ez az adónem, Magyarország pedig 9 százalékos értékével az egyik legkedvezőbb befektetési környezetet biztosítja a cégek számára a térségben.

Muzeális autók adózása és költségelszámolása
2019. március 25.

Muzeális autók adózása és költségelszámolása

Egyre többen kacérkodhatnak a gondolattal, hogy beszereznek egy oldtimer autót, vagy a saját autójuk éri el azt a kort, amivel kiérdemelheti ezt a minősítést. Cikkünkben azt mutatjuk be, milyen költségvonzattal, illetve költségelszámolási lehetőséggel kell számolnunk, ha beszerzünk egy muzeális autót. Egyáltalán megéri-e cégre megvenni, vagy jobban járunk, ha magánszemélyként tesszük ezt.

Mit hozott az áfacsökkentés a vendéglátásban?
2019. március 25.

A kétlépcsős áfacsökkentés egyik célja a béremelkedések beindítása volt a vendéglátásban. Bár statisztikai adatok szerint az ágazatban két év alatt közel 20 százalékkal nőttek a fizetések, az adócsökkentés hatásainak megítélése mégsem egyértelmű.

A szocializmus építése (1948-56) – 1. rész
2019. március 22.

Az ország erőltetett újjáépítése valósult meg az úgynevezett Rákosi-korszakban. A kuláküldözés, a magántulajdonon alapuló gazdaság ellenséggé tétele napi gyakorlat volt ebben az időszakban. A politikai vezetés az eszközökben nem nagyon válogatott, a cél elérése érdekében az adózást és az adóztató apparátust is eszközként használták fel.