Év végi teendők: kifizetői és munkáltatói igazolások, adatszolgáltatás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Eljött ismét az igazolási, valamint adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére való felkészülés ideje. A magánszemélyek személyi jövedelemadó, különadó, ekho kötelezettségének bevallásával kapcsolatos munkáltatói igazolási és adatszolgáltatási kötelezettségeket foglalja össze az Adó szaklap 2008/15-16. számában megjelent cikk.

Dr. Zsohár Andrásné összefoglalja a 2009. január–február hónapban elvégzendő kifizetői és munkáltatói feladatokat, ismerteti az új adatszolgáltatási kötelezettségeket, valamint az adóhatóságnak teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettséget. Ezen belül szól az adatszolgáltatásra kötelezettek köréről, az adatszolgáltatás tartalmáról, formájáról és teljesítési határidejéről.

A magánszemély a személyi jövedelemadó, különadó, ekho kötelezettségének a 2008. évi jövedelmei esetében várhatóan az önadózás keretében vagy az adóhatóság közreműködésével tesz eleget (0853E) vagy az eddig is alkalmazott adóbevallás (0853-as) vagy a munkáltató adó megállapítása útján tehet eleget.
Az adóhatósági adómegállapítás jogintézménye megszűnik, ezért a munkáltatói adómegállapítás önálló feltételrendszerét meg kell határozni. A munkáltatói adómegállapítás és az ahhoz kapcsolódó feladatok az előző évhez képest jelentősen változnak. A kötelezettségek teljesítése miatt továbbra is fokozott hangsúlyt kap a kifizetői (munkáltatói) igazolások pontos, megfelelő adattartalmú kiállítása.
Az adatszolgáltatási kötelezettség az adókötelezettség része ugyanúgy, mint a nyilvántartás vezetése, a bizonylat kiállítása és megőrzése, vagy az adó megállapítása (önadózás, a munkáltató, a kifizető adómegállapítása).

Az igazolások alapvető fontosságúak a magánszemély adókötelezettségének megállapítása során. Ezekből állapítható meg ugyanis a kapott jövedelem nagysága, az adóalap, a levont (adó)adóelőleg összege. Ezek az igazolások szolgálnak a költségtérítés összegének, valamint a kedvezmények, engedmények érvényesítéséhez (azok lehetősége, mértéke). Ebben az évben is készültek minták néhány kiadandó igazoláshoz. Az igazolásminták alkalmazása nem kötelező, de az adattartalom miatt célszerű ezeket tanulmányozni. Ezeket is tartalmazza az M30-as igazolás mellett az APEH-tájékoztató.

A munkáltató 2009. január 31-éig minden magánszemélynek (munkavállalónak) jövedelemigazolást ad. (Az igazolás átvételét igazolni kell.) Azoknál a munkavállalóknál (tagoknál), akik év közben munkahelyet változtattak, az igazolásnak tartalmaznia kell a korábbi munkáltatótól származó – a munkaviszony megszűnésekor kiállított adatlapon szereplő – jövedelmeket is.

Az igazolás átadásával egyidejűleg kell a magánszemélynek nyilatkoznia arról, hogy kéri-e a munkáltató adómegállapítását, és ez évtől ismét arról is nyilatkoznia kell, ha nem választja a munkáltatói adómegállapítás lehetőségét. Célszerűnek látszik, hogy az M30-as igazolást olyan időpontban kapja kézhez a magánszemély, hogy határidőben dönteni tudjon az előbbiekről. 2008. évvel kapcsolatban 2009. január 31-éig kell a nyilatkozatát a magánszemélynek megtennie.
Az M30-as igazolás jogcímenként részletezve tartalmazza azokat az összevonás alá eső adóköteles összegeket, amelyeket a munkáltató a magánszemély részére 2008-ban kifizetett, illetve azon adóterhet nem viselő járandóságok összegét, melyeket az adóelőleg levonása során figyelembe vett, valamint az ezekből levont személyi jövedelemadó és adóelőlegek összegét, a személyi jövedelemadó-előleg levonásánál figyelembe vett adókedvezményeket. Tartalmaznia kell az igazolásnak a magánszemélytől levont különadó-előleg alapját és összegét is. Az igazoláson fel kell tüntetni egyes – a törvényben meghatározott –, a munkáltatótól származó különadózó jövedelmeket is, valamint egyéb olyan adatokat, melyek a magánszemély adóbevallásának elkészítéséhez szükségesek.

Az adóhatóság a munkáltató által kiadott igazolás adattartalmát akkor fogadja el valósnak, ha az igazolás megfelel a magánokirat – törvényben meghatározott – formai és tartalmi feltételeinek. Ezért a munkáltató által kiadott igazoláson nem mellőzhető a cégszerű aláírás.
A munkáltatónak – dolgozói érdekében – célszerű gondoskodnia arról, hogy az alkalmazásában álló magánszemélyek az adóbevallás kitöltéséhez szükséges tudnivalókat megismerjék. Fontos felhívni a figyelmet arra, ha a munkáltató nem társadalombiztosítási kifizetőhely, úgy a társadalombiztosítás ellátási összegeket az igazolás most sem tartalmazza, kivéve, ha adóterhet nem viselő járandóság jogcímén kapta a magánszemély és az adóelőleg levonásakor ennek figyelembevételéről írásban nyilatkozott a munkáltatójának. A 2008-ban, év közben megváltozott szabályok miatt megszűnt a munkáltatók családtámogatási kifizetőhely-státusa. Így a családtámogatás összegeinek csak egy részét tartalmazza csak az M30-as igazolás, kivéve, ha adóterhet nem viselő járandóság jogcímén kapta a magánszemély, és az adóelőleg levonásakor ennek figyelembevételéről írásban nyilatkozott a munkáltatójának.

dr. Zsohár Istvánné cikke részletesen ismerteti a kifizetői és munkáltatói igazolásokkal és az adatszolgáltatással kapcsolatos teendőket, mind az szja, mind a különadó, mind pedig az ekho 2008. évi bevallásával kapcsolatban.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Egy percig se vegyük be, hogy a tranzakciós illeték emelése nem érinti az ügyfeleket

A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalékra, de maximum 20 ezer forintra emelkedik (eddig 0,3 százalék és maximum 10 ezer forint volt), míg a készpénzt érintő tranzakciók esetében a korábbi 0,6-ról 0,9 százalékra nő.

2024. július 15.

A fejlesztési tartalék kezelése a társasági adóban

Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.