Evás tévedések
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az egyszerűsített vállalkozói adóval kapcsolatos téves jogértelmezéssel, jogszabály megkerülési módszerekkel és az adóhatóság ellenőrzési tapasztalataival foglalkozik az Adóellenőrzés szaklap 2008/6-7-es dupla száma.
Az áfa arányosítása az evára való bejelentkezéskor
A betéti társaságként működő és 2003-ban havi áfabevallásra kötelezett adózó 2004. január 1-től az eva hatálya alatti adózást választotta. A társaság 2003-ban három nagy értékű tárgyi eszközt szerezett be mintegy 1 millió forintért, melyek áfatartalmát a beszerzések hónapjában előzetesen felszámított, levonható áfaként vette figyelembe. A bt. az evára való áttérés miatt 2003. decemberére áfára önellenőrzést hajtott végre, melynek értelmében az áttérés miatt megosztotta a tárgyi eszközök áfáját levonható és le nem vonható részre úgy, hogy a számlák szerinti előzetesen felszámított áfa összegét 365 nappal elosztotta és megszorozta a használatba vételtől az év végéig terjedő napok számával. A revízió azonban megállapította, hogy a bt. eljárása ellentétes volt az eva-törvénnyel, mert az evára való áttéréskor az utolsó áfa adóelszámolási időszakról beadandó áfabevallásban fizetendő adóként kell figyelembe venni azon, tárgyévben beszerzett tárgyi eszközök után fizetendő áfát, amelyekkel összefüggésben az áfa korábban levonható volt. Vagyis a tárgyi eszköz használatának teljes idejére vonatkozó áfa tartalmat kell megosztani.
Az evára való bejelentkezés nehézségei: nem halasztható az áfa megfizetése
Az eva hatálya alatt működő egyéni vállalkozót a 2001–2003-ra vonatkozóan vizsgálta az adóhatóság. Az adózó ekkor területi képviselőként ügynöki tevékenységet folytatott. Vállalkozása megkezdésekor alanyi áfamentességet választott, majd egy 2001. december 10-én kiállított számlájával átlépte az alanyi adómentes értékhatárt, mellyel összefüggésben eleget is tett áfa-bevallási kötelezettségének. 2003. január 1-től bejelentkezett az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá. Figyelmen kívül hagyta azonban az áttérésre vonatkozó szabályozásokat, mivel a 2002. december 31-i teljesítésű ügynöki tevékenységét 2003. január15-én már evás alanyként számlázta ki 200 ezer forint + 50 ezer forint áfa értékben. Az eva-törvény alapján azoknak az egyszeres könyvvitelt vezetőknek, illetve pénzforgalmi szemléletben könyvelőknek, akik egyes ügyleteik esetében az akkor hatályos áfatörvény szerint az áfafizetési kötelezettségük halasztásának jogával éltek, és január 1-jétől az evát választották, a törvény szerint – az adóév végén (december 31-én) – ez a halasztásuk lejárt. Ez pedig azt jelenti, hogy az ilyen adóalanyoknak az utolsó áfamegállapítási időszakban a fenti ügyletek után adófizetési kötelezettségük keletkezik. Ezért a revízió 50 ezer forint adókülönbözetet állapított meg.
Kapcsolódó vizsgálat az evás vállalkozó vevőjénél
Az evás őrző-védő tevékenységet végző egyéni vállalkozót a 2003-2004. év időszakára vonatkozóan ellenőrizték. Az adózó tevékenységét kezdetben főállású egyéni vállalkozóként, majd 2004 júniusától munkaviszony mellett végezte. A 0343 sz. bevallásában egyszerűsített vállalkozói adó alapjaként azonban nem szerepeltett bevételt. A számlabefogadónál lefolytatott ellenőrzés során azonban megállapították, hogy az adózó számláit befogadták, ennek ellenére ezeket a számlákat az árbevétel meghatározásakor nem vette nyilvántartásba. Az eva-törvény szerint az eva alapja az adóalany által az adóévben megszerzett bevétel, módosítva az a törvényben meghatározott jogcímek szerint. A tövény 9. §-a alapján az eva mértéke a pozitív adóalap 15 százaléka. A feltárt és nyilvántartásba nem vett számlák alapján a revízió az eva alapját 828 ezer forintban állapította meg, így a fizetendő eva összege összesen 124 ezer forint lett.
