EY: a cégvezető felelősségét vetheti föl a NAV

Szerző: Ado Online
Dátum: 2015. november 26.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Személyes felelősséggel tartozhatnak a vállalatok vezetői, amennyiben a NAV az adózó kellő körültekintését kizáró határozatot hoz – figyelmeztet az EY közleménye.


A vezetőknek érdemes felkészülniük a társaságukkal szembeni jogi felelősség veszélyeire és előre meghatározniuk felelősségi köreiket – hangzott el a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda, valamint az EY Visszaélés-ellenes csoportjának közös szakmai rendezvényén, amelyen vendégelőadóként Dr. Vékás Lajos jogtudós, egyetemi tanár is részt vett.

Komoly bizonyítási kihívások elé állította az adóellenőröket 2012-től kezdődően az Európai Bíróság, mely magyar vonatkozású ítéleteivel annak igazolását követelte meg, hogy az adózási jogokat gyakorló társaság kellő körültekintés mellett tudott vagy tudhatott volna az értékesítési láncban elkövetett adókijátszásról. A kezdeti megtorpanás óta azonban az adóhatóság egyre sikeresebben felel meg ennek a kihívásnak.

Navigátor Adózás modul

Az Art. Navigátor és az Áfa Navigátor csomagban, 10% kedvezménnyel.

A navigátorok a jogi eljárásokat a kezdeményezéstől a lezárásig folyamatábrákkal követik végig, a kapcsolódó anyagok (jogszabályok, Nav-állásfoglalások, nyomtatványok) egy kattintással elérhetőek.

Megrendelés >>

„A jelenlegi joggyakorlat alapján elmondható, hogy hamis biztonságérzetbe ringatják magukat azok az adózók, akik arra számítanak, hogy ennek a bizonyítási kötelezettségüknek a revizorok nem tudnak eleget tenni. Egy kedvezőtlen adóellenőrzési megállapítás ugyanakkor a céget sújtó fizetési kötelezettségeken felül számos egyéb kockázatot felvethet mind a társaság, mind pedig a céget vezető magánszemélyek vonatkozásában” – mondták az Ernst & Young Ügyvédi Iroda szakértői.

Az elmúlt években az adóhatóság számos esetben sikeresen bizonyította a bíróság előtt, hogy az egyébként normál piaci kapcsolatok keretében, átlagos üzleti körülmények között tevékenykedő alkalmazottaknak, vezetőknek fel kellett volna ismerniük üzleti partnereik csalárd magatartását. Ugyanakkor a tapasztalt mulasztások többsége könnyen kiküszöbölhető lett volna például a belső szabályzatok betartásával, illetve betartatásával, valamint az üzleti partnerek folyamatos ellenőrzése révén.

Az adóhatóság szűk kivételektől (a társaság megalakulási, illetve megszűnési létszakaszától, büntetőjogi felelősségre vonás esetétől) eltekintve jelenleg nem rendelkezik jogi eszközökkel arra, hogy a társaság tartozásaiért közvetlenül a vezető tisztségviselőt vonja felelősségre, azonban a társasággal szembeni felelősségre vonás az új Polgári Törvénykönyv vezetőkre vonatkozó, a szerződésszegéssel okozott károkért történő helytállás szigorúbb szabályai alapján könnyen elképzelhető.A rendezvényen résztvevő szakértők egyetértettek abban, hogy a kellő körültekintés vizsgálatának logikus következménye lehet a vezetők felelősségre vonása, mivel az új bírósági elvárás óhatatlanul azzal a következménnyel jár, hogy az adóhatóság olyan bizonyítékokat igyekszik szisztematikusan összegyűjteni, melyekkel az adott helyzetben a társaság nevében eljáró, tipikusan vezető beosztású alkalmazottak felróható magatartását alá lehet támasztani.

Amennyiben a vezető tisztségviselők nem megbízási szerződés alapján, hanem munkaviszonyban látják el feladataikat, akkor a munkajogi felelősségre vonás szabályaira is figyelemmel kell lenni.

Polgári Jog: havonta megjelenő online folyóirat

Az új folyóirat célja, hogy tudományos igénnyel, de a gyakorlat számára is hasznosítható módon, a gyakorlatban felmerülő problémákra fókuszálva mutassa be a Polgári Törvénykönyvet.
Főszerkesztő: dr. Vékás Lajos

További részletek, megjelenés >>

„Bár a munkajogi, felróhatóságon alapuló felelősségi fokozat a polgári joghoz viszonyítva kevésbé szigorú, az adóhatóság által összegyűjtött bizonyítékok a munkavállaló vétkes kötelezettségszegését is alátámaszthatják, amely az azonnali hatályú felmondás indokolhatósága mellett kártérítési kötelezettséghez is vezethet. A vezetői kockázatok csökkentésének több módja létezik, ezek közé tartozik az úgynevezett felmentvény, a felelősséget előre szabályozó munkaszerződés, valamint az ilyen helyzetekre kötött vezetői felelősségbiztosítás is” – mondta dr. Piskóti Adrienn, az ügyvédi iroda ügyvédje. Az új Polgári Törvénykönyv szerint a károkozással kapcsolatos felelősség szélesebb körben korlátozható, illetve zárható ki. Ennek következtében a vezetők számára kulcsfontosságúvá válik, hogy megbízójukkal megállapodjanak abban, milyen mértékig kell helytállniuk a saját vagy az általuk ellenőrzött munkavállalók kötelezettségszegéséből a társaságnak okozott esetleges károkért. Ugyanakkor a társaság tagjai által évente adható felmentvény kizárólag a megfelelő ügyvezetési tevékenységet állapítja meg. Amennyiben később kiderül, hogy a felmentvény megadásának alapjául szolgáló tények és adatok valótlanok vagy hiányosak voltak, a társaság a vezető tisztségviselő ellen e felmentvény ellenére is felléphet.

Az EY Visszaélés-kockázatkezelési Szolgáltatások csoportjának szakértői a rendezvényen ismertették tevékenységüket, és ennek során megerősítették, hogy léteznek olyan hatékony eszközök, amelyekkel a vállalaton belüli kockázatos folyamatok feltárhatók, megelőzhetők, és amelyek segítségével adott esetben – hatékony adóhatóság előtti és peres képviselettel ötvözve – sikerrel támasztható alá a kellően körültekintő eljárás a jogalkalmazó szervek felé.


Kapcsolódó cikkek:


Kata adózás lényege – 4. rész
2019. április 18.

Kata adózás lényege – 4. rész

Mikor állhat fenn egy kisadózó vállalkozás esetében a munkaviszonnyá történő minősítés veszélye? Melyek azok a körülmények, amelyek fennállása megdönti a munkaviszony vélelmét? Cikksorozatunk aktuális részében ezeket a témákat járjuk körül.

Milliárdos költségvetési csalást leplezett le a NAV
2019. április 18.

Több száz munkaerő-közvetítéssel foglalkozó céget számolt fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A cégek a gyanú szerint milliárdos kárt okoztak a költségvetésnek azzal, hogy nem fizették a munkavállalók utáni járulékokat.

EuB: nem kell vámigazolás a termékexport adómentességéhez
2019. április 17.

Az Európai Unió Bírósága ítéletében megerősítette, hogy exportértékesítés esetén az adómentességnek nem feltétele a kiviteli vámeljárás lefolytatása – hívta fel a figyelmet a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda.

Nyers borostyánt foglalt le a NAV
2019. április 17.

Több mint 63 kilónyi nyers borostyánt találtak egy belépő autóban elrejtve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőrei a tiszabecsi ukrán-magyar határállomáson.

85 adózónál tártak fel jelentős adóhiányt
2019. április 17.

A NAV 85 adózónál tárt fel jelentős összegű adóhiányt az első negyedévben: 52 társaságnál és 33 magánszemélynél - derül ki a hivatal honlapján közzétett, 2019. március 29-ei állapotot tükröző adatokból.