Ezért megérte? Többe kerül az államnak a vagyonadó, mint amennyit hoz


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy értékesebb budai ingatlan vételárának megfelelő összeg, 153,6 millió forint folyt be március végéig a repülők, vitorlások, nagy teljesítményű autók után fizetett vagyonadóból. Nem mindenki van tisztában azzal, rá vonatkozik-e a jogszabály, a repülősök szövetsége például állásfoglalásért fordult az APEH-hez.

Nem állítható, hogy a vagyonadóból származó bevétel fogja helyreállítani a költségvetés egyensúlyát, idén március végéig 153,6 millió forintot fizettek be a törvény alapján luxuscikknek számító vitorlások, repülők és autók tulajdonosai. Ahogy arra számítani lehetett, a gépjárművek gazdáitól folyik be a legtöbb pénz, eddig 141,5 millió forint. A légi járművek után valamivel több mint 790 ezer forint került az APEH számlájára, amit 29 befizető jegyez. A vízi járművek után 426 darab befizetés történt, a vizek szerelmesei 11,3 millióval gazdagították eddig a kincstárat.

Valójában már az is meglepő, hogy ennyi pénz átutaltak az erre kötelezettek. Elsőként ugyanis május 20-án kellene fizetni részletet, majd a másodikat szeptemberben.

Amint a számokból látszik, nagyon kevesen fizetnek adót a repülőjük után a vagyonadó bevezetése óta, de ennek elsődleges oka, hogy a szó szoros értelmében vett magánrepülő kevés van regisztrálva hazánkban.

Az olyan repülőgépek, amelyekkel azok üzemeltetője valamilyen kereskedelmi tevékenységet vagy szolgáltatást végez, nem tartoznak az adó hatálya alá – tudtuk meg Perger Lászlótól, a Centroplane repülősiskola vezetőjétől. E fő szabály, s a repülőgépek jellege együtt sok légi jármű tulajdonosának üzemeltetése ugyanis nem hasonlítható egy személyautóéhoz, így sokan eleve üzemeltetési szerződés keretében egy erre szakosodott szakcéget bíznak meg ezzel.

Ráadásul, mivel a gép akkor a legdrágább, amikor a földön áll, sokan rendszeresen bérbe is adják saját gépüket más üzletembereknek – ez esetben pedig már szolgáltatást végeznek, így elvileg nem kell adót fizetniük. Kisrepülős berkekből egyébként úgy tudjuk: akik valóban saját kedvtelésük miatt tartják a repülőt, azok viszont fizetik az adót, s nem trükköznek. Pedig megtehetnék: a felszálláshoz és a repülési engedélyekhez ugyanis nem kell igazolni az adó megfizetését, így annak elmulasztása csak egy véletlenszerű vagy célzott adóellenőrzés során bukhat ki.

Nem mindenki van tisztában azzal, vonatkozik-e rá az adófizetési kötelezettség. A Magyar Repülő Szövetség például ajánlásért fordult az adóhatósághoz, s ennek ismeretében alakította ki álláspontját. – Az APEH válaszai és a vonatkozó jogszabályok szerint azokat a magánszemélyeket, akik tagjai a sportegyesületeknek (e szervezetek tagjai a szövetségnek), nem terheli adófizetési kötelezettség, hiszen a repülők üzemeltetője ez esetben a sportegyesület vagy épp a szövetség – mondta Oláh Attiláné, a szövetség gazdasági vezetője.

A szövetség honlapján egyébként olvasható az állásfoglalás: ebből az derül ki, hogy az adóhatóság a szövetségre bízza annak eldöntését, rá vonatkoznak-e az adómentesség szabályai. Egyvalami derül ki belőle bizonyossággal: amennyiben természetes személyek tulajdonában van a gép, és csak magáncélokra használják, adót kell fizetni utána.

A lapunknak nyilatkozó adószakértő nem tartja jónak a szabályozást. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adópartnere úgy véli, üzenetértéke persze van annak, hogy a luxusnak minősített járművek után adót fizettet az állam, bár a nagy teljesítményű gépjárművek kategóriába egy idősebb, de luxusmárkának egyáltalán nem minősíthető autó is belefér.

Ugyanakkor valószínűleg többe kerül az adótörvény végrehajtása (az adóbeszedés, ellenőrzés), mint amenynyi pénzt, nagyjából egymilliárd forintot majd hoz. Emlékeztet arra, hogy a vagyonadótörvényt eredetileg a lakások adóztatása miatt alkották meg, a többi vagyontárgy az egyeztetések során került bele a csomagba. Az Alkotmánybíróság azonban kilőtte a lakások vagyonadóztatását, így csak a járulékos elemek maradtak a jogszabályban. Vámosi-Nagy Szabolcs szerint van értelme a vagyon adóztatásának, de nem ebben a formában.

Forrás: Népszabadság Online


Kapcsolódó cikkek

2024. július 12.

Megújították a magyar-svájci kettős adóztatás elkerüléséről szóló dokumentumot

A magyar-svájci gazdasági kapcsolatok további erősítése kiemelt fontosságú mindkét fél számára – hangsúlyozta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára, miután aláírta Jean-François Parozzal, a Svájci Államszövetség magyarországi nagykövetével a két ország közötti, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló, egyezmény módosító jegyzőkönyvét a Pénzügyminisztérium (PM) pénteki közleménye szerint.

2024. július 12.

NAV: elindult a dohány-kontroll

Elindult a dohány-kontroll: július elején megkezdődött a dohánylevelek betakarításának szezonja, az úgynevezett „törés”, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatósága kiemelt figyelmet fordít a feketekereskedelem megakadályozására – közölte a NAV pénteken.