Ezt kell tudni idén a cafetériáról (x)

Szerző: Ado Online
Dátum: 2018. február 9.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Csökkent az eho, és új adómentes jogcímek is bekerültek a törvénybe. Az Adó szaklap legfrissebb számából teljes körűen tájékozódhat az idei cafetéria-szabályokról. A lap legfrissebb, 2018/3-as számát itt rendelheti meg.


A béren kívüli juttatásokra vonatkozó adózási szabályok idén érdemben nem változtak. Ugyanakkor kedvező változás a juttatási feltételekben, hogy az egészségügyi hozzájárulás mértékének csökkenésével összhangban csökken az egyes meghatározott juttatásokat terhelő közteher mértéke. Több olyan új adómentes jogcím is bekerült a törvénybe, amely akár a munkáltatók által kínált cafetéria keretében is választható. Az Adó szaklap Cafetéria 2018 című cikkében áttekinti a béren kívüli juttatási rendszerekkel kapcsolatos rendelkezéseket.

A gépjárművek beszerzéséhez és üzemeltetéséhez kapcsolódó áfalevonási jog című írásában a szaklap azt mutatja be, hogy az általános forgalmi adó alanyai milyen feltételek mellett gyakorolhatnak adólevonási jogot a gépjárművek, valamint a gépjárművek üzemeltetéséhez szükséges termékek és szolgáltatások beszerzésére, illetve igénybevételére irányuló ügyletek kapcsán keletkező előzetesen felszámított adó tekintetében.

Tavaly decemberben az ECOFIN-ülésen a tagállamok képviselői elfogadták a harmadik országok feketelistázásával összefüggő Tanácsi Következtetéseket. A Következtetések mellékletében található maga a feketelista, valamint a listán szereplő országokkal szemben alkalmazandó és alkalmazható ellenintézkedések listája is. Az Adó szaklap Az Európai Unió adózási feketelistája és annak várható hatásai címmel ismerteti a listát és mellékleteit, szól a lista lehetséges hatásairól, valamint a listát ért kritikákról.

A legösszetettebb számviteli feladat a könyvek év végi zárása, amelynek egyik kiemelten fontos feladata a követelések áttekintése, minősítése, különösen abból a szempontból, hogy maradhatnak-e a könyvekben, vagy sem. Behajthatatlanná vált követelést ugyanis nem szabad a mérlegben szerepeltetni. Ha a behajtásra tett kísérletek eredménytelennek bizonyulnak, akkor a követelést legkésőbb a mérleg elkészítésének időpontjáig behajthatatlan követelésként le kell írni. A szaklap A behajthatatlan követelések számviteli tudnivalói című írásában a behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos számviteli tudnivalókat foglalja össze.

A fentieken túl kérdéseket, válaszokat, valamint a nyitó egyenleg meghatározásáról, a fémkereskedelmi bírság mértékéről és a boralapú termékek vámtarifa-besorolásáról szóló jogeseteket is talál. Az Adó szaklap legfrissebb, 2018/3-as számát itt rendelheti meg.

 

 


Kapcsolódó cikkek:


Egységesek lesznek jövőre az EU-n belüli áfamentes értékesítés adatkövetelményei
2019. október 18.

Egységesek lesznek jövőre az EU-n belüli áfamentes értékesítés adatkövetelményei

A vevői készlet egyszerűsítés egységes uniós szabályozása minden tagállamban azonos követelményeket állít fel az áfamentesség feltételeként, mind a vevőre, mind az eladóra, mind a készletekre vonatkozóan. Amennyiben ezeket az adatokat és paramétereket a két EU tagországban működő érintett cégek pontosan nyilvántartják, 2020. januártól egyszerűbb adóadminisztrációval dolgozhatnak.

Kis magyar pénztörténet – … és megszületik a forint (7. rész)
2019. október 18.

A pénzeknek is megvan a maguk története. Ez gyakran kapcsolódik nevezetes történelmi eseményekhez, uralkodókhoz, de az is előfordult – többször is –, hogy magával a pénzzel írtak történelmet. Ilyen események a magyar históriában is előfordultak. A Magyar Nemzeti Bank megalakulása, majd a koronát beváltó pengő bevezetése, az új nemzeti valuta stabilizálódása egy új felvirágzás ígéretét hordozta. Hogy mégsem így lett, azt ma már tudjuk.

Iparűzési adó: évtizedes gyakorlatot írt felül a Kúria
2019. október 17.

A Kúria közelmúltbeli döntései egy évtizedek óta bevett iparűzésiadó-kezelési gyakorlatot írtak felül. A magyar gazdaság számos szereplőjénél - például kiskereskedelem, autóipar, vendéglátás - is utólag többlet iparűzésiadó-fizetési kötelezettség keletkezhet.