Ezt várja a cégkaputól a NAV

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Részletes útmutatót közölt a NAV arról, hogy a cégkapu nyitására kötelezett adózóknak miként kell kapcsolatot tartaniuk az állami adóhatósággal. Mindhárom lehetséges verzió fontos részleteit ismertetjük írásunkban.

Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet alapján a gazdálkodó szervezeteknek (egyéni ügyvédeknek is) az elektronikus ügyintézés során idén január 1-től a NAV előtti eljárásokban kötelező a cégkapu használata.

A gazdálkodó szervezetek továbbra is választhatnak, hogy a NAV előtt

1. meghatalmazott nélkül járnak el, vagy
2. nagykorú tagjuk, alkalmazottjuk jár el meghatalmazottként, vagy
3. szakértelemmel rendelkező más személy / szervezet segítségét veszik igénybe meghatalmazottként.

Gazdálkodó szervezet meghatalmazott nélküli eljárása

A gazdálkodó szervezet nem természetes személy, esetében adóügyekben „saját” eljárásnak az tekinthető, ha a gazdálkodó szervezet nevében törvényes képviselője jár el.

„Saját” eljárás esetén január 1-től a gazdálkodó szervezet saját cégkapuján keresztül tartja a kapcsolatot  NAV-val. Ez azt jelenti, hogy az adózó a küldeményeket a saját cégkapujáról küldi meg a NAV-nak, és a NAV is az adózó cégkapujára kézbesíti azokat. A cégkapuról küldött dokumentumot úgy kell tekinteni, hogy az adózótól származik, a cégkapun dokumentumot fogadó személy pedig átvételre jogosultnak minősül.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az ún. cégkapu-megbízott bármilyen dokumentumot  benyújt, akkor a NAV azt az adózótól származó dokumentumnak tekinti. Bármilyen dokumentumot letölt, az kézbesítettnek minősül, így a kapcsolódó határidők elkezdődnek. Az adózói cégkapura küldött adóhatósági iratok bármely cégkapu-hozzáféréssel rendelkező személy számára hozzáférhetőek – a kézbesítés joghatásai az első átvételhez (letöltéshez, megnyitáshoz) kapcsolódnak.

„Saját” eljárás esetén a gazdálkodó szervezet feladata és felelőssége biztosítani, hogy mindig legyen un. cégkapu-megbízott.

A NAV mindezekkel együtt figyelmeztet: kizárólag a dokumentumok cégkapun keresztüli küldése és fogadása egyszerűsödik az adózók számára, ez azonban a képviseleti szabályokat nem írja felül.

Cégkapu a NAV szemszögéből A cégkapu, az elektronikus kommunikáció frissen hatályba lépett szabályozásáról tart rendezvényt a Wolters Kluwer Hungary, amelyen ·         előadást hallgathat arról, hogyan változik a cégkapu és elektronikus kommunikáció szabályozása 2019-től; ·         melyek a cégkapu-használat legfontosabb gyakorlati tudnivalói; ·         végül pedig minden kérdésére választ kaphat a téma avatott szakértőitől. A rendezvény a Lurdy Konferencia és Rendezvényközpontban lesz január 16-án 10.00 órától. Bővebb információ és jelentkezés itt.

Gazdálkodó szervezet nagykorú foglalkoztatottja vagy tagja jár el meghatalmazottként

A gazdálkodó szervezet nagykorú tagja, foglalkoztatottja igénybevétele esetén a gazdálkodónak meghatalmazást kell adnia a kijelölt személy(ek) számára. A képviseleti jogosultság keletkezéshez az is szükséges, hogy a meghatalmazást be is jelentsék az adóhatósághoz az EGYKE jelű adatlapon. A január 1-je előtt megtett bejelentések megismétlése nem szükséges.

Gazdálkodó szervezet szakértelemmel rendelkező meghatalmazottal történő eljárása

A gazdálkodó szervezet dönthet úgy, hogy a NAV előtti eljárásokban szakértelemmel rendelkező segítségét veszi igénybe, aki lehet

1.  természetes személy (pl. egyéni vállalkozóként működő könyvelő),
2.  egy olyan másik gazdálkodó szervezet törvényes vagy szervezeti képviselője/tagja/alkalmazottja, amely számviteli szolgáltatás nyújtására jogosult, vagy ügyvéd/ügyvédi iroda.

Szakértelemmel rendelkező személy igénybevétele esetén a gazdálkodó szervezet adózónak meghatalmazást kell adnia a szakértelemmel rendelkező részére, és a meghatalmazást be is kell jelenteni a NAV-nak az EGYKE jelű adatlapon. A 2019. január 1-je előtt megtett bejelentések megismétlése itt sem szükséges.

Az irányadó jogszabályi rendelkezések szerint az adóhatósági iratot a meghatalmazott képviselővel eljáró adózó esetében a képviselő számára kell kézbesíteni.

Január 1-jétől akár az adózó, akár a meghatalmazott elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, akkor a meghatalmazott és a NAV között elektronikus úton történik a kapcsolattartás.

Az 1. pont szerinti esetben, azaz természetes személy (pl. egyéni vállalkozó könyvelő) meghatalmazott esetén a kapcsolattartás továbbra is a képviselő KÜNY (köznyelven: ügyfélkapus) tárhelyén keresztül valósul meg.

A 2. szerinti esetben, azaz, ha a meghatalmazott cégkapu nyitásra kötelezett gazdálkodó szervezethez köthető személy, a kapcsolattartás a meghatalmazotthoz köthető gazdálkodó szervezet cégkapuján keresztül valósul meg.

A meghatalmazotti cégkapuról küldött dokumentumot úgy kell tekinteni, hogy az az adózótól származik, a meghatalmazotti cégkapun dokumentumot fogadó személy pedig az átvételre jogosultnak minősül. Ez is azt jelenti, hogy ha a meghatalmazott bármilyen dokumentumot megnyit, akkor az kézbesítettnek minősül, az eljáráshoz kapcsolódó határidők elkezdődnek; a kézbesítés joghatásai az első megnyitáshoz, letöltéshez kapcsolódnak.

A NAV részletes útmutatóját itt találja.

---