Kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye a társasági adóban 2024-től (1. rész)
Cikkünk első részében az új társaságiadó-kedvezmény bevezetésének hátterét, illetve a részletszabályok egy részét ismertetjük.
Fejlesztési adókedvezmény: spóroljon az ütemezéssel
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A fejlesztési adókedvezmény igénybevételével megvalósult, 2009 előtt megkezdett beruházások többsége napjainkban válik nyereségessé, így időszerű a kedvezmény felhasználásának újratervezése a maximális érvényesítés érdekében. Az adókedvezmények felhasználásáig hátralévő években ugyanis a nagy összegű beruházásoknál még jelentős, jól megválasztott ütemezéssel akár euró milliókban mérhető többlet-megtakarítást is el lehet érni – mondta Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója. A kedvezményezetteknek e mellett készülniük kell célzott adóellenőrzésekre is.
A nemzetközi és hazai szabályozás, illetve az adóhatóság által kiadott 2014-es adóellenőrzési irányelvek vizsgálatából levonható az a következtetés, hogy az adókedvezményekkel kapcsolatban kettős tendencia érvényesül.
A gazdaság élénkítése érdekében folyamatosan bővül az adókedvezmények rendszere, ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy fokozottan ellenőrzik a felhasználás jogszerűségét és megalapozottságát.
Az ún. fejlesztési adókedvezmények esetében törvényi előírás, hogy az első igénybevételt követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrizni kell, hogy a beruházás valóban a vállalásoknak megfelelően teljesült-e, melynek bizonyítása az adózó feladata. Az adókedvezményről szóló minisztériumi határozat (illetve tudomásul vétel) ugyanis csupán a lehetőséget tartalmazza, melyet tervszámok és -adatok alapján adnak ki.
Az adókedvezmény azonban csak akkor érvényesíthető, ha mind a beruházás, mind a beruházással létrejött eszköz üzemeltetése a jogszabálynak és a vállalásoknak megfelelően történt.
Vizsgálni fogják tehát a beruházás megkezdésének időpontját, a beruházás értékét, az értékben figyelembe vett tételek helyességét, az üzembe helyezés időpontját, az üzemeltetés időszakában vállalt feltételek (létszám vagy bérköltségi korlát, környezetvédelmi mutatószámok) teljesítését stb.
Az ellenőrzésekre való felkészülés mellett a vállalkozásoknak ugyanilyen fontos feladata a kedvezmények igénybevételének helyes ütemezése. Az adókedvezményeket ugyanis érdemes gondosan tervezetten felhasználni, hogy a megszerzett kedvezményből a maximumot lehessen kihozni. Okos adóoptimalizációval a jelenértéken meghatározott adókedvezmény összegének többszörösét lehet folyóértéken megnyerni.
Ehhez azonban számos tényezőt figyelembe kell venni: számolni kell például a beruházás nyereségessé válásáig eltelt időben felhalmozódott veszteséggel, annak 50 százalékos felhasználási korlátjával, a kedvezmény jelen értékével, a termelésre vonatkozó terv és tényszámokkal, a tervezett további beruházásokkal, az esetleges újabb adókedvezményekkel és a további adóalap-módosítókkal is.
A hazai adottságokon kívül érdemes a külföldi háttérben rejlő lehetőségeket is kihasználni, ha nemzetközi vállalat beruházásáról van szó.
| Kiskönyvtár az áfáról 3. rész: Áfalevonás és áfa-visszaigénylés |
|---|
|
Gyakorlati példákon keresztül bemutatjuk az adólevonási jog természetét, szabályait, az adólevonás általános és különös feltételeit, kitérve a speciális termék- és szolgáltatáskörökre. Ismertetjük az adólevonás tárgyi feltételeit, valamint az áfa-visszaigénylés jelenleg hatályos rendszerét. |
Az osztrák jogszabályok például lehetővé teszik, hogy ameddig nem indul be a termelés, az anyacég „használja” a magyar leányvállalat veszteségét: ezzel csökkentve saját nyereségadóját. Ezt azonban „vissza kell adnia”, amikor a leányvállalat nyereségessé válik és felhasználja a veszteséget.