Felére csökken a táppénz napi maximuma


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Felére csökkentette az Országgyűlés a táppénz napi összegének lehetséges maximumát, az ellátás mértéke így havi szinten nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresét. Az államháztartási törvényhez beterjesztett javaslat értelmében a táppénz egy napra járó összege a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának harmincad részét nem haladhatja meg az eddigi 400 százalék helyett.

További változás, hogy a veszélyeztetett terhesség esetén a munkavállalónak már a keresőképtelenség első napjától táppénz jár, nem a munkáltató által finanszírozott betegszabadság.

A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében továbbra is a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 60 százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt 50 százaléka.

A Széll Kálmán Terv céljaival összefüggő módosítás alapján – mint Nagy Anna kormányszóvivő szerdai sajtótájékoztatóján közölte – a táppénz napi összege így legfeljebb körülbelül ötezer forint lehet, szemben az eddigi mintegy tízezer forintos maximummal. A javaslat melletti érvként említette a kormányszóvivő, hogy a kabinet szeretné csökkenteni azoknak a számát, akik indokolatlanul veszik igénybe a táppénzt.

A biztosítási jogviszony megszűnése után (passzív táppénz) továbbra is a minimálbér 150 százalékának harmincad része a táppénz naponkénti felső határa.

A rendelkezéseket az április 30. után bekövetkező keresőképtelenség esetén kell alkalmazni.

Forrás: MTI


Kapcsolódó cikkek

2023. szeptember 27.

Kreatív pályázatot hirdet az Adóhatóság

 Kreatív pályázatot hirdet 10-23 éves fiataloknak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A Megosztod? című pályázatra adózási témájú alkotásokat várnak.

2023. szeptember 27.

Adóellenőrzés: adózói jogok és kötelezettségek (2. rész)

Az eljárás és az ellenőrzési határidő megindulását követően, egészen a vizsgálatok befejezéséig érvényesülniük kell mindazoknak a jogoknak és kötelezettségeknek, amelyekkel a jogszabályok az adózót és az adóhatóságot felhatalmazzák, illetve előírnak. Az adózói jogok és kötelezettségek az Air.-ban, míg az adóhatóság jogai és kötelezettségei az Adóig. vhr.-ben kerültek szabályozásra.