Figyel a feketemunkára a NAV

Adó

2015. szeptember 24. Ado Online

Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2011 óta mintegy 4 milliárd forint bírságot szabtak ki szabálytalan foglalkoztatás miatt – adta hírül a NAV.

A NAV az elmúlt mintegy négy és fél évben százezernél is többször vizsgálta a munkaadóknál a foglalkoztatást – írja közleményében a NAV. Az ellenőrzéseknél a NAV a társhatóságok adatai mellett a közérdekű bejelentések információit is felhasználta. A legjellemzőbb jogsértés, hogy a munkáltató egyáltalán nem, vagy csak későn jelenti be a foglalkoztatást. Sokszor a bejelentésre ugyan megtörténik, de nem a valós munkaidőről szólnak a leadott adatok.

A legtöbb szabálytalanság az egyszerűsített foglalkoztatásnál fordult elő. Tipikus eset például, amikor a dolgozó azt állítja, hogy munkáját egyszerűsített foglalkoztatottként végzi, miközben a bejelentése csak az ellenőrzés után, vagy közben történt meg. Olyan is előfordult, hogy az alkalmazott azt sem tudta megmondani, hogy milyen jogcímen dolgozik az adott munkaterületen, de az ellenőrzés után egyszerűsített foglalkoztatottként jelentik be.

Az elmúlt évek tendenciáinak megfelelően továbbra is jellemzően azoknál a munkáltatóknál a leggyakoribbak a visszaélések, ahol az átlagosnál több munkavállalóra van szükség: a mezőgazdasági idénymunkánál, egyéb szezonális munkáknál; vendéglátóhelyeken, strandon, piacon, a termelő- és feldolgozóiparban, és különböző szolgáltatási ágazatokban, fuvarozó cégeknél, valamint építőipari vállalkozásoknál.

A feketefoglalkoztatás a munkavállalóknak is problémát okozhat. Akit ugyanis munkáltatója nem jelent be, annak veszélybe kerül a nyugdíja, nem kaphat táppénzt, ha megbetegszik, és hiteligényléskor hiába kér jövedelemigazolást a NAV-tól.

Az olyan gazdálkodók listája, amelyek esetében jogerős és végrehajtható közigazgatási vagy bírósági határozat megállapította, hogy nem tettek eleget munkáltatói bejelentési kötelezettségüknek, bárki számára elérhető a NAV honlapján.

Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.

2024. szeptember 18.

Kétszázmilliós adócsalás miatt emeltek vádat több ember ellen

Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Nógrád Vármegyei Főügyészség két gyógyászati segédeszközöket gyártó cég vezetői, ortopéd szakorvosok és társaik ügyében, akik az ortopéd cipők után járó társadalombiztosítási támogatást jogosulatlanul visszaigényelve csaknem 200 millió forint kárt okoztak a költségvetésnek.