Fura sorokkal bővült a bejelentő


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Új, értelmetlen dolog a dolgozó bejelentési lapján, avagy csökkentjük az adminisztrációt.


Van nekünk könyvelőknek, bérelszámolóknak egy viszonylag egyszerűnek tűnő bejelentőlapunk a biztosítottak bejelentéséhez és a változásokról történő adatközléshez. Ez a 16T1041-es nyomtatvány, melyet gyakran használunk a munkánk során.

A nyomtatvány kitöltése be- és kilépéskor viszonylag egyszerű, de ha valamilyen változást akarunk bejelenteni, – amire törvény kötelez, – akkor már elég nehézkes a nyomtatvány kezelése. 30 oldalas kitöltési utasítás kapcsolódik egy (újabban) három oldalas nyomtatványhoz, melyből már következtetni lehet a bonyolultságra. (A 4. lapot általában nem használják.)

Arról már nem is beszélek, hogy a hibajavítás – például egy elrontott kód vagy dátum javítása – esetén igen bonyolult eljárást kell követni (például: két külön nyomtatvány beküldése).

Ez egy társadalombiztosítással kapcsolatos bejelentő lap. (16T1041 Bejelentő és változás-bejelentő lap a munkáltató vagy a kifizető által foglalkoztatott biztosítottak adatairól.)

2016. január 1-től új sorokkal bővítették a T1041-es nyomtatványt, melyek kitöltése új biztosítási jogviszony – bármely biztosítási jogviszony kóddal történő – bejelentése esetén kötelező.

A nyomtatvány új sorai a következők:

a biztosított magánszemély végzettsége, képzettsége, szakképesítése,
az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény neve,
és az okirat száma.

Ha a biztosított dolgozó végzettséggel, képzettséggel, szakképesítéssel nem rendelkezik, akkor ezt a „szakképzettséggel nem rendelkezik” megjegyzéssel kell beküldeni (13-01 pótlap). Négy képesítés is bejelenthető rajta.

Tessék mondani, miért van szükség a képzettségem nyilvántartására a biztosítási jogviszonyomhoz?

A kitöltési utasítás így fogalmaz: „A NAV az adatokat ellenőrzést követően, elektronikusan az állami szakképzési és felnőttképzési szerv pályakövetési rendszert működtető nyilvántartása részére továbbítja az Art. 16. § (5a) bekezdés szerint.”

Ezt a „remek” módosítást a 2015. évi LXVI. törvényben hirdették ki az adózás rendjéről szóló törvény 16.§-ának (4) és (5a) bekezdéseként. Arra soha nem fogok rájönni, hogy miért papolnak az adminisztráció csökkentéséről, a kisvállalkozások életének egyszerűsítéséről! Ez egy új módszer az adminisztrációs terhek csökkentésére, hogy bővítjük az adatszolgáltatásokat vég nélkül?

De ezt már megszoktuk. Azt azonban nem, hogy nem tudunk felvenni egy dolgozót, ha a belépését megelőzően nem hozza el a bizonyítványait. Tudniillik a belépést megelőzően kell a biztosítási jogviszony létrejöttét bejelenteni a 16T1041-es nyomtatványon. Ha nem tesszük, komoly büntetést szabhat ki az adóhatóság.

Ha az adminisztrátor azt mondja a vállalkozónak, hogy nem tudja felvenni a nagy nehezen megtalált dolgozót, mert nem hozta el a bizonyítványait, akkor a főnök először megkérdezi, hogy az adóhivatal dolgozói vagyunk-e, mert akkor fizessenek ők minket, majd elmagyarázza, hogy elsődleges a termelés, a forgalom, és minden más csak másodlagos, vagyis az adminisztráció csupán szolgálja az üzleti tevékenységet, nem akadályozhatja azt, végül pedig elkezdi foglalkoztatni az új dolgozót, mi pedig csináljunk, amit csak akarunk.

Azt valószínűsítem, hogy az illetékes munkatárs (adminisztrátor, bérelszámoló, könyvelő, stb.) be fogja jelenteni az új dolgozó biztosítási jogviszonyát határidőben, és „szakképzettséggel nem rendelkezik” megjelöléssel. (Ez a jobbik rossz.)

Aki ezt az adatlap-bővítést kitalálta, még soha életében nem látta egy fizikai dolgozó belépését, de egy vállalkozóét sem. Nagyon nehéz kiimádkozni a vállalkozók többségéből még a számlákat is, ugyanígy egy-két nyilatkozatot a bérelszámoláshoz.

Szinte magam előtt látom az egyéni- vagy a társas vállalkozót, akinek a biztosítási jogviszonyát be kell jelenteni. A bérelszámoló kéri a bizonyítványait, vagy másolatot, vagy annak pontos adatait.

Szinte hallom a válaszokat:

  • Ahhoz magának mi köze van aranyom?
  • Régen elvesztek valamelyik költözéskor.
  • Én a cég tulajdonosa vagyok és nem a képzettségem miatt akarok itt dolgozni., hanem azért, hogy felügyeljem a munkát, a magácskáét is.
  • Majd körülnézek otthon, hogy hol lehet.
  • Holnap behozom. (Persze nem hozza.)
  • Milyen csacskaságokra pazarolja az időnket?
  • Kedvesem én szolgálati időt szeretnék szerezni a majdani nyugdíjamhoz a bejelentő lap beküldésével, és nem doktori fokozatot.
  • Stb.

Kapcsolódó cikkek

2024. október 9.

Suppan Gergely: stabil növekedés indulhat a kiskereskedelmi szektorban

Az utóbbi hónap adata biztató abból a szempontból, hogy elindulhat egy stabil növekedés a kiskereskedelmi szektorban – mondta Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezető közgazdásza kedden az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiskereskedelmi adatait értékelve.

2024. október 9.

A részesedés kivezetéséhez kapcsolódó adóalap-csökkentés a társasági adóban

Ha a részesedést értékesítik és a tulajdonos társaságnál árfolyamnyereség keletkezik, az társaságiadó-alapot képez és meg kell fizetni utána az adót, kivéve, ha bejelentett részesedés értékesítésére kerül sor, amelyet a tulajdonos a kivezetést megelőzően legalább egy évig folyamatosan az eszközei között nyilvántartott. Ebben az esetben a keletkezett árfolyamnyereséggel csökkenthető az adózás előtti eredmény.