Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A létszámcsökkentés helyetti „B terv”, avagy a csökkentett munkaidős foglalkoztatás állami támogatása.
A munkahelyek védelme érdekében a Kormány 2020. április 10-én kiadott 105/2020. (IV. 10.) számú rendeletében szabályozza a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatását, mely a Magyar Közlöny 71. számúban olvasható. A jogszabály mától hatályos, így cikkünkben röviden összefoglaljuk e támogatás igénybe vételének feltételeit – gyakorlati tanácsokkal segítve az alkalmazást.
A 105/2020. (IV. 10.) számú Kormányrendelet (a továbbiakban: Rendelet) értelmében a munkáltató és a munkavállaló közös kérelemmel fordulhat a kormányhivatalhoz, mint állami foglalkoztatási szervhez annak érdekében, hogy a járvány miatt nehéz gazdasági helyzetbe került munkáltatók a létszámcsökkentés helyett a munkavállalókkal együttműködve csökkentett munkaidőben történő továbbfoglalkoztatásban állapodjanak meg és ehhez hazai és uniós forrásból finanszírozott munkaerőpiaci támogatást igényeljenek. A támogatást csak a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) hatálya alá tartozó munkáltatókkal létesített munkaviszony alapján igényelhető, kivéve az alapítványokat, egyesületeket és a Rendeletben nevesített egyéb munkavállalókat [1. § d) pont].
A kérelemben a munkáltató vállalja, hogy nem szünteti meg a munkavállaló munkaviszonyát, és a munkavállaló munkaidejére és egyéni fejlesztési idejére bért fizet, a munkavállaló pedig azt vállalja, hogy munkát végez és az egyéni fejlesztési időben munkáltató rendelkezésére áll, az állam pedig meghatározott mértékben kompenzálja a munkavállalónak a jövedelem kiesést.
A támogatás 3 hónapos időtartamra igényelhető, mértéke pedig a veszélyhelyzet kihirdetésének napja (2020. március 11.) szerinti esedékességgel megállapított havi nettó távolléti díj [Mt. 148. §] összegének a 30, 40 vagy 50 százalékban kieső munkaidőre járó arányos részének 70%-a. A támogatás mértéke ugyanakkor felülről korlátos, mert a támogatás havi összegének meghatározásakor a maximálisan figyelembe vehető nettó távolléti díj nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos, kötelező legkisebb munkabér nettó összegének kétszeresét (214.130 Ft).
A munkavállaló részére a támogatás a havonta utólag kerül folyósításra. A támogatás nyújtásának első napja legkorábban a kérelem benyújtásának dátuma lehet. A támogatás folyósítható arra az időszakra, amikor a munkavállaló táppénzen, betegszabadságon, fizetett állásidőn, fizetett szabadságon volt, a fizetés nélküli szabadság idejére azonban nem jár.
A támogatás igénybe vételének feltétele, hogy a munkavállaló és a munkáltató vállalja, hogy csökkentett munkaidőben, a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára. A csökkentett munkaidőről a feleknek a veszélyhelyzet kihirdetését követően munkaszerződés módosításban szükséges rendelkezniük azzal, hogy a csökkentett munkaidő háromhavi átlagban el kell érje legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét, de a 70%-át nem haladja meg, és legalább napi 4 óra tartalmú részmunkaidőt szükséges kikötni.
Ez alapján egy 8 órás munkaidő csökkenthető napi minimum 4, maximum 5,6 órára. Amennyiben a munkáltató a munkavállalót eleve részmunkaidőben alkalmazza, a lehetőségek arányosan szűkülnek, egy eredetileg is 4 órás részmunkaidő esetében pedig eleve kizárt a támogatás alkalmazása.
Az egyéni fejlesztési idő alatt – a jogszabály értelmében – a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkáltató tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő 30%-ának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól. Egyéni fejlesztési időre a munkáltató a munkaszerződés szerinti bért fizet. Egyéni fejlesztési időre fizetendő bér tehát a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő 30 %-ának megfelelő időre eső bér, vagyis az az összeg, amellyel együtt a támogatás és a csökkentett munkaidőre járó bér eléri a támogatás időtartama alatt a munkavállalónak a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti esedékességgel megállapított havi távolléti díját.
Egy napi 8 órás munkaidőt és bruttó 300.000 Ft/hó (nettó 199.500 Ft/hó) távolléti díjat figyelembe véve, 50%-os munkaidő csökkentés esetén:
| a csökkentett, 4 órás részmunkaidőre fizetendő bér | bruttó 150.000 Ft/hó | nettó 99.750 Ft/hó |
| A támogatás mértéke a munkaidő- illetve bér csökkenés 70%-a | nettó 99.750 Ft/hó*70% | nettó 69.825 Ft/hó |
| Az egyéni fejlesztési idő | 4 óra 30%-a | 1,2 óra |
| Az egyéni fejlesztési időre járó díjazás |
nettó 99.750 Ft/hó/4*1,2 bruttó 300.000 Ft/hó/4*1,2 |
nettó 29.925 Ft/hó bruttó 45.000 Ft/hó |
| A munkavállaló nettó díjazása összesen |
csökkentett nettó bér+ támogatás + egyéni fejlesztési időre járó nettó díjazás = 99.750 Ft/hó + 69.825 Ft/hó + 29.925 Ft/hó |
nettó 199.500 Ft/hó |
| A munkáltató közterhei a csökkent bruttó munkabér és az egyéni fejlesztési időre járó bruttó díjazás után [szocho 17,5% és a szakképzési hozzájárulás 1,5%] | (bruttó 150.000 Ft/hó + bruttó 45.000 Ft/hó)*19% | 37.050 Ft/hó |
| Összes munkáltatói költség |
csökkentett bruttó bér+bruttó egyéni fejlesztési időre járó díjazás+ közterhek bruttó 150.000 Ft/hó + bruttó 45.000 Ft/hó+37.050 Ft/hó |
232.050 Ft/hó |
Mindezek alapján a munkavállaló nettó összdíjazása nem változik (nettó 199.500 Ft/hó), míg a munkáltató költségei csökkennek a bruttó 300.000 Ft/hó + közterhei= 300.000 Ft/hó + [300.000 Ft/hó+(17,5+1,5)] = 357.000 Ft/hó helyett mindösszesen 232.050 Ft/hó összegre.
A támogatással kapcsolatos további tudnivalókról itt olvashat részletesen.
A cikk szerzője Dr. Nagy Krisztina LL.M.,, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója, ügyvéd, munkajogi és adatvédelmi szakjogász, civiljogi specialista.
