Gyorsabb lesz az adóügyi viták rendezése az EU-ban

Szerző: Adó Online
Dátum: 2019. április 9.
Címkék: , ,
Rovat:
Kiszámíthatóbbá és gyorsabbá válhat az Európai Unióban az adóügyi jogviták rendezése, miután július 1-jétől életbe kell lépniük a tagországokban az erre vonatkozó irányelvet érvényesítő jogszabályoknak. Fontos változás lesz, hogy bővül azon esetek köre, amelyekben alkalmazni lehet a vitarendezést, és legfeljebb három év áll majd rendelkezésre egy-egy vitás ügy lezárására.

Az Európai Unió tagállamai közötti jogviták rendezésére már most is lehetőséget ad a kölcsönös egyeztetési eljárás (Mutual Agreement Procedure – MAP), mint vitarendezési folyamat. Ennek köszönhetően az érintett országok illetékes hatóságai közvetlenül kommunikálhatnak egymással a fennálló vitás kérdések rendezése érdekében.

Az Európai Unió Tanácsa 2017. október 10-én elfogadta az európai uniós adóügyi vitarendezési folyamatot érintő közösségi irányelvet az ún. Dispute Resolution Directive irányelvet (DRD). Az új irányelv elsősorban a jelenlegi vitarendezési folyamat továbbfejlesztését, valamint a korábbi gyakorlat olyan hiányosságainak kijavítását szolgálja, mint az évekig elhúzódó eredménytelen vitarendezés.

A tagállamok között az eddig alkalmazott vitarendezési folyamat kizárólag a transzferárazásra, valamint a telephelyekre és az azok között történő jövedelemfelosztással kapcsolatos értelmezési kérdésekre vonatkozó jogviták rendezésére korlátozódott. Az új irányelv ezt kiterjeszti minden olyan adóügyi jogvitára, amely a tagállamok közötti jövedelem és adott esetben a tőke kettős adóztatásának elkerülésére vonatkozó megállapodások értelmezéséből és alkalmazásából ered. Az irányelv előírja, hogy egy három éves időkereten belül az érintett hatóságoknak megállapodásra kell jutniuk a vitás ügyek vonatkozásában. Emellett biztosítja, a vitarendezési folyamat átláthatóságát az érintett felek folyamatos tájékoztatásával.

A vitarendezés folyamata alapvetően két szakaszra bontható. Megmarad az MAP, mint vitarendezési folyamat, és az érintett tagállamok által kinevezett illetékes hatóságoknak két év áll rendelkezésére, hogy eredményesen lefolytassák az eljárást, mely határidő egy évvel meghosszabbítható. Megállapodás hiányában, illetve elutasított panasz esetén vitarendezési, azaz DRD eljárás kezdeményezhető. A DRD eljárás a vitarendezés rugalmasságának biztosítása céljából tanácsadó bizottsági vagy alternatív vitarendezési bizottsági eljáráson keresztül is megvalósítható.

„Fontos megjegyezni, hogy az eljárás megszakítható, amennyiben a vitás felek időközben megegyezésre jutnak. Ennek hiányában a tanácsadó bizottság vagy alternatív vitarendezési bizottság hat hónapon belül köteles megküldeni véleményét az érintett tagállamok illetékes hatóságai részére. Az érintett illetékes hatóságoknak további hat hónap áll rendelkezésükre, hogy megállapodjanak a vitás kérdés rendezésének módjáról, ami eltérhet a tanácsadó bizottság, alternatív vitarendezési bizottság véleményétől. Ha azonban nem jön létre megállapodás, az említett vélemény kötelező érvényűvé válik” – mutatott rá Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A tagállamok kötelesek legkésőbb 2019. június 30-ig hatályba léptetni azokat a rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik az irányelvnek való megfelelést. Az irányelvet a 2019. július 1-jétől kezdődően benyújtott, a 2018. január 1-jével vagy azt követően kezdődő adóévben szerzett jövedelemre vagy tőkére vonatkozó vitás kérdések esetében kell alkalmazni. Ugyanakkor a tagállamok illetékes hatóságai megállapodhatnak arról, hogy ezt az irányelvet korábbi időszakra vonatkozó panaszok tekintetében is alkalmazzák. Az irányelv előírásainak magyar jogrendbe történő átültetését az Országgyűlés tavaszi ülésszaka során fogja tárgyalni, a törvényjavaslat benyújtására várhatóan 2019 májusában kerül sor.


Kapcsolódó cikkek:


Arányosítás az áfa rendszerében IV.
2019. november 19.

Az arányosítás önmagában sem könnyű téma, de a tárgyi eszközök arányosítása még egy fokkal komolyabb kihívás. Azért sem könnyű megközelíteni ezt a témát, mert más az Áfa tv. szerinti tárgyi eszköz fogalom és más a Számviteli törvény szerinti tárgyi eszköz fogalom. Tekintve, hogy gyakorló szakemberek is nap, mint nap használják mind a két törvényt ezért nagyon fontos, hogy lássuk miben más, miben tér el a két fogalom egymástól.

Szinte mindent tudni fog rólunk a NAV?
2019. november 18.

Szinte mindent tudni fog rólunk a NAV?

A Pénzügyminisztérium múlt keddi bejelentése szerint jövő év júliusától már az áfa összegének mértékétől függetlenül is adatot kell szolgáltatnia a cégeknek a számlákról a NAV felé, egy évvel később pedig a magánszemélyek részére kibocsátott számlákról is kötelező lesz az adatszolgáltatás. Így az adóhatóság szinte azonnal ráláthat a belföldi számlaforgalom egészére, derült ki a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST „Crowe Adóreggeli” című rendezvényén.