Három éves mélyponton az infláció


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A közel három éves mélypontra, 2,9 százalékra süllyedt infláció mögött a kereslethiány áll, év végére azonban az áfaemelés miatt ismét nem tudjuk elérni a kitűzött célt. Így is az utóbbi két évtized legalacsonyabb drágulását érhetjük el.

Annak ellenére tovább csökkent az infláció márciusban, hogy az élelmiszerek már harmadik hónapja igen erőteljesen drágulnak. A tizenkét havi drágulási ütem 2,9, a februárhoz viszonyított pedig 0,5 százalékos lett a KSH legfrissebb adatai szerint. Az éves drágulási ütem utoljára 2006 júliusában kezdődött kettessel, az előző időszakban 3 százalékos volt. A mérséklődés tavaly július óta folyamatos, akkor még 6,7 százalékos volt a pénzromlás. A maginfláció ismét az alapmutató felett alakult valamivel, 3,1 százalékon állt.

A havi bázisú drágulási ütemekből kitűnik, hogy a szezonális okokkal magyarázható ruházati áremelkedést leszámítva az élelmiszerek terén, de itt is lényegében az idényáras termékek okozták a drágulást. Emelkedett még az élvezeti cikkek, illetve az egyéb cikkek, üzemanyagok termékkör árszintje is, utóbbinál szerepet játszott a világpiaci árak év eleji mélypontról történt visszapattanása, illetve a forint gyengélkedése is. Erre azonban teljesen rácáfol a nagy részben importcikkeket tartalmazó tartós fogyasztási cikkcsoport, amelyben kereken egy százalékos leértékelődés ment végbe. A szolgáltatások éppen az átlagnak megfelelő mértékben drágultak, vagyis nem kell aggódni a bérinflációs nyomás miatt sem.

A pénzromlás további enyhe mérséklődésével számolnak a prognózisok egészen júliusig, amikor a tervezett áfaemelés jó egy százalékponttal megdobhatja a tizenkét havi drágulást. Ezt csak részben tudja majd ellensúlyozni a nyárra várt gázárcsökkenés. Éves átlagban így is 3,5 százalék körüli lehet az infláció, amelyre az utóbbi két évtizedben nem volt példa. A legkedvezőbb inflációs adat 2005-ben volt, akkor 3,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.

A mostani dezinflációt elsősorban a kereslethiány magyarázza, amely miatt az eladók nem képesek árat emelni. Emellett szerepet játszik még, hogy a tavalyi rekordszintekről gyorsan alábbszállt a kőolaj illetve az élelmiszerek világpiaci ára. Szakértők azonban figyelmeztettek, hogy a növekedés beindulását követően ezek ismét elkezdhetnek emelkedni, és hosszabb távon a nyugati kormányok és jegybankok által most a pénzpiacba pumpált likviditás is inflációgerjesztő hatással lesz.

Forrás: Világgazdaság Online


Kapcsolódó cikkek

2023. szeptember 22.

Matolcsy az inflációról: a kormány olajjal oltotta a tüzet

Egyetértve és együttműködve a jegybanki törekvésekkel a kormány az infláció letörését tekinti legfontosabb gazdaságpolitikai feladatának – jelentette ki a pénzügyminiszter csütörtökön, a 61. Közgazdász-vándorgyűlés nyitónapján, Egerben. A jegybankelnök ugyanakkor úgy vélte: az „inflációs sokk” mélyén az ország gazdasági-pénzügyi függése rejlik, mely 2014 óta nőtt a meghatározó területeken.

2023. szeptember 22.

A magánszálláshely-szolgáltatás adózása – az áfa-szabályok (3. rész)

A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás az általános forgalmi adó rendszerében ingatlan bérbeadásnak minősül. Az ingatlan bérbeadás az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés l) pontja értelmében adómentes szolgáltatás, ugyanakkor ez az adómentesség az ingatlanok idegenforgalmi, turisztikai célú hasznosítására már nem terjed ki. Tisztázzuk még az ingatlan-bérbeadás és a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás közötti különbséget.