Háromszögügylet vagy láncügylet?

Termékértékesítés sokféle módon történhet és az áru jöhet több országon keresztül, EU-n kívülről, de EU-n belülről is. Fuvaroztathatja a beszerző, az értékesítő, de adott esetben a közbenső szereplő is. Több eset is előfordulhat. Megjegyzendő, hogy az áfa rendszere szerinti háromszögügylet nem egy hivatalos definíció, hanem a szakzsargon illeti ezen elnevezéssel az ügyletet. Helyesebb ezt az esetet ún. háromszögügyletes egyszerűsítésnek nevezni, ugyanis az áfa rendszere háromszereplős ügyletek vonatkozásában adminisztráció könnyítési céllal egyszerűsítő rendelkezéseket enged alkalmazni. Elmondható, hogy a háromszögügylet tulajdonképpen egy láncügylet, hiszen igaz rá, hogy egynél több értékesítés történik a felek között olyan módon, hogy a termék az első értékesítőtől közvetlenül a végső beszerzőhöz kerül.

Éppen ezért az ilyen ügyletek kapcsán is elsőként az egyes teljesítéseknek a forgalmi adózásbeli teljesítési helyét kell meghatározni. Csak Közösségen belüli szereplőkre vonatkoztatható. Fontos azonban, hogy a háromszögügyletre vonatkozó rendelkezések mindig beszerzési oldalról, a végső beszerző (azaz a „C” szereplő) szempontj…

Termékértékesítés sokféle módon történhet és az áru jöhet több országon keresztül, EU-n kívülről, de EU-n belülről is. Fuvaroztathatja a beszerző, az értékesítő, de adott esetben a közbenső szereplő is. Több eset is előfordulhat. Megjegyzendő, hogy az áfa rendszere szerinti háromszögügylet nem egy hivatalos definíció, hanem a szakzsargon illeti ezen elnevezéssel az ügyletet. Helyesebb ezt az esetet ún. háromszögügyletes egyszerűsítésnek nevezni, ugyanis az áfa rendszere háromszereplős ügyletek vonatkozásában adminisztráció könnyítési céllal egyszerűsítő rendelkezéseket enged alkalmazni. Elmondható, hogy a háromszögügylet tulajdonképpen egy láncügylet, hiszen igaz rá, hogy egynél több értékesítés történik a felek között olyan módon, hogy a termék az első értékesítőtől közvetlenül a végső beszerzőhöz kerül.

Éppen ezért az ilyen ügyletek kapcsán is elsőként az egyes teljesítéseknek a forgalmi adózásbeli teljesítési helyét kell meghatározni. Csak Közösségen belüli szereplőkre vonatkoztatható. Fontos azonban, hogy a háromszögügyletre vonatkozó rendelkezések mindig beszerzési oldalról, a végső beszerző (azaz a „C” szereplő) szempontj…

Termékértékesítés sokféle módon történhet és az áru jöhet több országon keresztül, EU-n kívülről, de EU-n belülről is. Fuvaroztathatja a beszerző, az értékesítő, de adott esetben a közbenső szereplő is. Több eset is előfordulhat. Megjegyzendő, hogy az áfa rendszere szerinti háromszögügylet nem egy hivatalos definíció, hanem a szakzsargon illeti ezen elnevezéssel az ügyletet. Helyesebb ezt az esetet ún. háromszögügyletes egyszerűsítésnek nevezni, ugyanis az áfa rendszere háromszereplős ügyletek vonatkozásában adminisztráció könnyítési céllal egyszerűsítő rendelkezéseket enged alkalmazni. Elmondható, hogy a háromszögügylet tulajdonképpen egy láncügylet, hiszen igaz rá, hogy egynél több értékesítés történik a felek között olyan módon, hogy a termék az első értékesítőtől közvetlenül a végső beszerzőhöz kerül.

Éppen ezért az ilyen ügyletek kapcsán is elsőként az egyes teljesítéseknek a forgalmi adózásbeli teljesítési helyét kell meghatározni. Csak Közösségen belüli szereplőkre vonatkoztatható. Fontos azonban, hogy a háromszögügyletre vonatkozó rendelkezések mindig beszerzési oldalról, a végső beszerző (azaz a „C” szereplő) szempontj…